A Meleg Attila vezette MM Pódium Színház gyerekeknek és felnőtteknek is kínál programokat
Kulturális központtá növi ki magát az MM Pódium Színház székhelye a Nagyváradhoz tartozó Biharpüspökiben. A gyerekeknek és felnőtteknek is programokat kínáló központba szívesen, gyakran látogatnak el diákcsoportok is, mert tudják, itt mindig olyan játékélményt kapnak, amit máshol alig-alig. A játékmestert, Meleg Attilát kérdeztük a kulturális központ kínálatáról, tanítónőjük is csupa jókat mesélt, hisz ismerik abból az időből, amikor még gyerekként ők, a mostani tanerők jártak bábelőadásokra.
2021. augusztus 16., 08:092021. augusztus 16., 08:09
– A Nagyváradhoz tartozó Biharpüspökiben működő MM Pódium Színház mondhatni már kinőtt a „gyerekkorból” és „érett férfiéveit” tapossa. Mikor, miként kezdődött az állami bábszínháztól való eltávolodás?
– 1991-ben kezdtünk el Matyi Műhely Bábszínházként dolgozni. Akkor én társulatigazgató voltam a Nagyváradi Állami Bábszínházban, melynek művész- és műszaki személyzetével határoztunk úgy, hogy megpróbáljuk magánszínházként is. 1991 áprilisától működtünk, kevés szereplővel és mozgékony szervezéssel értük el, hogy klasszikus mesékből készült előadásainkat bemutassuk az országban és külföldön. Évente két-három bemutatóval jelentkeztünk és kétszázötven-háromszáz előadást tartottunk.
A Matyi Műhely teljes struktúrával működött, vagyis saját zeneszerzőnk, tervezőnk és három-négy bábszínészünk volt. Karalyos Sándor mesterbábos kollégám sokat segített, hiszen önzetlenül vett részt a munkában, elsősorban a fiatalok képzésével foglalkozott. Az én tanítómesterem Kemény Henrik bábművész volt, akitől nagyon sokat tanultam. 1993-ig párhuzamosan csináltuk a bábszínházat és a Matyi Műhely vállalkozást. Az akkori bábszínház-igazgató nem engedte a tájolást, a turnét, a kialakult konfliktust végül rendeznünk kellett, hiszen a színház ott van, ahol a színész van, ő viszont válaszút elé állított, mondván, hogy vagy maradok, vagy a saját utamat választom. Ez utóbbit választottam.
– Akkoriban még nem nagyon voltak magánszínházak. Hogy tartották fenn magukat?
– Mi voltunk az első magyar magánbábszínház Erdélyben, és miután önállósodtunk, öt nehéz év következett. Számomra az volt a legfontosabb, hogy legyen egy olyan csapat és szervezői háttér, akikre számíthatok.
Nagyon sok helyen jártunk, kezdtük a mi megyénkkel, majd az egész Partiummal, Erdéllyel, Dél-Szlovákiával és Kelet-Magyarországgal folytatva. Váradon a legtöbbet a Tempo klubban léptünk fel – 2004-ig, majd a várban, aztán Püspökiben. Érdekes, hogy az iskolákba nem mi mentünk, hanem ők jöttek mindig hozzánk.
Fotó: MM pódium
– Elnézést, de következetesen múlt időt használ. A Matyi Műhelyről nem hallani már régen. Mi történt?
– 2009-ben váltottunk, mivel a bátyámnak, Meleg Vilmosnak (színművész, a váradi filharmónia volt igazgatója – szerk. megj.) több ideje lett, és úgy döntöttünk, együtt is megpróbálnánk. Ekkor lett a Matyi Műhelyből MM Pódium, és változott a struktúra is: felnőtteknek és gyerekeknek egyaránt készültek műsoraink. Ez utóbbi, vagyis a gyerekműsorok szervezésileg mindig biztosabbak voltak, de ahogy a gyerekelőadásokban nagyon tudatosan fordultunk a népmesei hagyományokhoz, a felnőtt műsorainkban ugyanilyen tudatosan élesztgettük a váradi operett- és kabaréhagyományokat. És bejött! Igaz,
A 2007-es évtől az adók emelkedtek, és a kulturális támogatásokból sem részesültünk. Viszont 2012-től nagyon sokat számított a Bethlen Gábor Alap segítsége, eleinte kisebb támogatásokat kaptunk, ami könnyítette a munkánkat, 2018-ban pedig megkaptuk azt a nagy támogatást, amiből megvásárolhattuk ezt a házat Püspökiben, és elképzeléseink szerint be is rendezhettük. A 2020-as év ezért is szólt végig a felújításról, s amíg a mesterek itt dolgoztak, mi a társulat képzésével foglalkoztunk. Három állandó tagunk van, vannak bedolgozóink és folyamatosan toborzunk fiatal tehetségeket, bedolgozónak, illetve állandó munkatársnak is.
Szeretnénk bővíteni a társulatunkat, úgy gondolom, ősszel, amikor előreláthatólag beindul ismét a munka, nyolc-tíz állandó tagunk lehetne.
A pedagógusok folyamatosan keresnek minket, hogy jönnének és jönni fognak a következő tanévben is, úgyhogy terveink közt főleg újabb gyerekműsorok szerepelnek.
– Milyen produkciók szerepelnek a repertoárjukban?
– Mindenképpen újra bemutatnánk a Holle anyót, mert nagyon sikeres volt, és gondoltunk a magyar népmesék második szériájára is. A tanárok kifejezett igénye, hogy tartsunk nyílt verses magyar órákat, ezt Vilmossal már el is kezdtük, voltak Petőfi- , Ady- és Csokonai-óráink.
Viszont mindkét említett korosztályhoz hasonlóan nagyon igénylik a kultúrát, nagyon érdeklődő és hálás közönség. Olyan ötletünk is volt, hogy még jobban bevonnánk a vidéki iskolákat az együttműködésbe, szervezhetnének kirándulásokat Nagyváradra, jelesen Püspökibe, és „ráadásként” kapnának egy-egy előadást is. De ezek az ötletek még nem teljesen kiforrottak, őszre remélhetőleg többet fogunk már tudni.
– És itt, Püspökiben, ebben a kis csoda játékparadicsomban lennének a találkozások?
– Igen. Terveink közt szerepel az is, hogy léptessük elő ezt a házat közösségi térré, erről beszéltünk a Biharpüspöki Alapítvánnyal, így felmerült a közös rendezés lehetősége.
A kulturális kisajátítás „bűneként” lehet tekinteni arra, hogy forrásmegjelölés nélkül használt fel kalotaszegi hímzésmintát a spanyol Mango divatmárka – állapította meg a Krónikának Újvári Dorottya művészettörténész.
Kortárs magyar darabot, Egressy Zoltán Portugál című művét mutatja be románul a bukaresti Bulandra Színház.
Nyolc év szünet után jelentkezett egyéni tárlattal a városában Siska-Szabó Hajnalka aradi festőművész és rajztanár.
Feltűnt a láthatáron, mégpedig nagyon látványos előzetessel Ridley Scott mestermunkának ígérkező, új nagy eposza, a Gladiátor 2.
Felejthetetlen klasszikusokat is vetítenek a 24. Filmtettfeszten – közölték az október 2. és 6. között Kolozsváron és még 16 erdélyi településen tartandó szemle szervezői.
Olyan gazdag Janovics Jenő életműve – amelynek nagyon is be kellene kerülnie a köztudatba –, hogy nemcsak színházi előadásnak, hanem filmnek is kellene születnie róla.
Fontos, hogy a román színházi szakma is megismerje erdélyi magyar társulatok munkáját, így nemcsak Budapest, hanem Bukarest felé is nyit az öt erdélyi magyar társulatot tömörítő Magyar Színházak Szövetsége (MASZÍN).
Énekművészeket, karmestert, balettművészt, hangszerművészt és műszakos munkatársat is díjazott a Kolozsvári Magyar Opera.
Szeptember 27–29. között Gyulán és környékén rendezik meg a Muzsikál az erdő programsorozatot. Nagyvárad idén is bekapcsolódik a népszerű rendezvénybe.
Bukarestben, a Liszt Intézetben nyílik kiállítás Soó Zöld Margit 2022-ben elhunyt kolozsvári művész alkotásaiból.
szóljon hozzá!