A Wizz Air diszkont légitársaság ma már Románia legtöbb polgári repülőteréről indít járatokat
Fotó: Beliczay László
Húsz évvel ezelőtt, 2004 májusában szállt fel az első Wizz Air-gép a dél-lengyelországi Katowiceből, azóta az összes kelet-közép-európai országból üzemeltet járatokat a magyar gyökerű diszkont légitársaság, amelynek kiemelt szerepe van a romániai légi közlekedésben. A Wizz Air vezérigazgatójával, Váradi Józseffel az elmúlt két évtized sikertörténetét vettük számba kolozsvári látogatása alkalmából.
2024. május 08., 18:512024. május 08., 18:51
2024. május 08., 21:402024. május 08., 21:40
– Hova helyezné el az európai légi közlekedés térképén a magyarországi székhelyű Wizz Air diszkont légitársaságot?
– A Wizz Air légitársaság az európai élvonalhoz tartozik: mi vagyunk a kontinens légi közlekedésének egyik hajtóereje, és kifejezetten erős piaci hatásokat értünk el Kelet-Közép-Európában. Nagy erősségünk, hogy az európai légi közlekedés innovátoraként tartanak számon. Elsőként hozzuk be a legújabb technológiákat a légi közlekedésbe, amivel bárki másnál nagyobb gazdasági hatékonyságot és fenntartható üzemelést érünk el. Innováció és fenntarthatósági alapon cégünk európai szinten újra meghatározta a légitársaság üzemelési modelljét.
– Említette, hogy Kelet-Közép-Európában érték el a legfontosabb gazdasági eredményeket. Miben látja a légi társaság kiemelkedő szerepét a térségben?
– A Wizz Air teremtette meg annak a lehetőségét Közép-Kelet-Európában, hogy a repülés bárki számára elérhető legyen. Infrastrukturálisan, légi úton mi kötöttük össze Közép-Kelet-Európát Nyugat-Európával, aminek óriási jelentősége van, hiszen sokan szeretnek utazni és külföldön dolgozni. Számos régió számára ez óriási gazdasági megélénkülést eredményezett. Példaként álljon itt Kolozsvár: amikor kevesebb mint húsz éve idejöttünk, a kincses város repülőterének 250 ezres utasforgalma volt évente, ma ez a szám 3,2 millió. Mi voltunk ennek az utasszám-növekedésnek a hajtóereje, nem a hagyományos légitársaságok. Ha megnézzük a hagyományos légitársaságok összesített kapacitását Közép-Kelet-Európában, nagyjából ma is ugyanannyi ülőhellyel rendelkeznek, mint húsz évvel ezelőtt, az EU-csatlakozás idején. Közben két évtized alatt a légi szállítás kapacitása megduplázódott. Ez a növekedés azonban kizárólag az olyan típusú légitársaságoknak köszönhető, mint a Wizz Air, a régiónkban pedig alapvetően a mi légitársaságunk érdeme.
– Miben látja az alapvető különbséget a hagyományos légitársaságok és a Wizz Air között?
– Teljesen más irányból közelítjük meg az iparágat. A hagyományos légitársaságok abból indulnak ki, hogy ők egyféle missziót vállalnak fel a légi közlekedésben. Az ők koncepciójukban az ország fővárosa a központ, és azon keresztül gyűjtik be az utasokat, majd átszállással szállítják őket minden irányba.
Sokat beszélhetnék a különböző faktorokról, de a két üzleti modell közötti alapvető különbség abban áll, hogy mi a hatékonyság oldaláról közelítünk az ágazathoz, míg a hagyományos légitársaságok országmisszióként vagy politikai misszióként kezelik ezt. Egyértelmű adatok bizonyítják, hogy a mi üzleti modellünk a nyerő: a Wizz Air több utast szállít, mint a Lufthansa, AirFrance, British Airways vagy a KLM külön-külön. A Tarom légitársaság ismét átszervezésre szorul. Amikor egy üzletnek folyamatos megélhetési gondjai vannak, és állandóan ki van téve az állami támogatásnak, ez csak túlélésre elegendő, ha összejön. Ilyen helyzetben nincsenek erőforrások az innovációra, a fejlesztésekre.
Váradi József vezérigazgató szerint a hatékonyság határozza meg a diszkont légi társaság fejlesztéseit, beruházásait
Fotó: Wizz Air sajtóosztálya
– A Wizz Air húsz évvel ezelőtt, 2004 májusában indította el első járatát a dél-lengyelországi Katowiceből. Azóta nem csak a gazdasági körülmények változtak meg, hanem szigorodtak a környezetvédelmi előírások is. Hogyan tud ilyen kihívásoknak eleget tenni az olcsó utakat kínáló fapados légitársaság?
– Üzleti modellünk lételeme az innováció, ami gazdasági hatékonyságot termel. Mi alapvetően az innovátor oldalon állunk: az az érdekünk, hogy a legújabb technológiát hozzuk be a rendszerbe. A legújabb technológia nem csak gazdaságilag, hanem fenntarthatóság szempontjából is sokkal hatékonyabb. Kisebb a hangkibocsájtás, kisebb a szén-dioxid-, a nitrogén-oxid, és az egyéb károsanyag-kibocsájtás. Ilyen szempontból is
Bármi történjen a világban, tudunk hozzá alkalmazkodni. Nem a sor végén kullogunk, hanem mi vagyunk a sor elején, és előretoljuk a változásokat.
– Milyen tapasztalatai vannak a romániai hatóságokkal? Magyar cégként hogyan boldogulnak a romániai piacon?
– Számunkra Románia abszolút stratégiai piac, az elsők között érkeztünk, és azóta folyamatosan beruházunk, fejlesztünk. Az összes légitársaságot beleszámítva mi uraljuk a teljes romániai piac ötven százalékát. A romániai gazdasági fejlődés élvonalába tartozunk, és ott is akarunk maradni. Kormányok és állami hatóságok vezetői jönnek-mennek, mi viszont olyan üzleti modellt hoztunk, ami jól illeszkedik a romániai piacra. Az emberek szeretnek repülőn utazni, amiért viszont nem akarnak többet fizetni, mint ami szükséges. A román társadalom az egyik legmobilisabb Közép-Kelet-Európában: sokan vállalnak munkát Angliában, Spanyolországban, Olaszországban, de máshol is az európai közösségben. A romániaiak turistaként is szívesen utaznak, közben az ország turisztikai szempontból egyre attraktívabb. Minél lejjebb hozzuk az árszintet, annál inkább képesek vagyunk stimulálni minden irányba a piacot. Abszolút konstruktív kapcsolatrendszerünk épült ki Romániában.
– Az elmúlt években a Wizz Air járataival kapcsolatban is megfogalmazódtak panaszok a késések vagy járattörlések miatt. Mennyire sikerült ezt orvosolni?
– Ennek előzményeiről el kell mondanom, hogy a koronavírus-járvány idején az egész légi szállítási lánc megrogyott. Nem csak a repülőgép- vagy a hajtóműgyártási vonalon, hanem a repterek, a földi kiszolgálás és a földi irányítás területén is. Ennek ellenére a Wizz Air az utóbbi két esztendőben a Covid előtti időszakhoz képest 50 százalékos növekedést produkált, miközben tavaly nyáron az európai légi közlekedés csak 96 százalékát érte el a koronavírus-járvány előtti kapacitásának.
Arra fókuszáltunk, hogy a továbbiakban hogyan tudjuk a járattörléseket és a hosszú késéseket elkerülni. Ma már több tartalék-repülőgépünk és tartalékszemélyzetünk van, átszerveztük az alkatrészellátást, hogy műszaki meghibásodás esetén minél gyorsabban ki tudjuk szállítani az alkatrészeket. Átrendeztük a pilóták és légi-kísérők munkaidejét, hogy legyen munkaerő tartalék a rendszerben.
Ha megnézzük 2024 első négy hónapjának sarokszámait, a menetrend teljesítése szempontjából a Wizz Air az első számú légitársaság Európában. Áprilisban 99, 95 százalékát teljesítettük a menetrendünknek, míg két évvel ezelőtt, 2022 nyarán 97 százalékon álltunk. Nem törlünk járatokat, és lecsökkentek a késések is. Ezek jelentős – több száz millió eurós beruházások – eredményei, amelyek meghozzák a várt eredményeket.
– Mennyire vonzó ma a Wiz Air alkalmazottja lenni?
– Ebben a tekintetben is jelentős hatással vagyunk az európai közlekedési piacra. Nagyon professzionálisan attraktív karrierpályát tudunk felmutatni munkavállalóink számára. Olyan talentumokat hoztunk, illetve hozunk be a légi társaság kötelékébe, amelyek korábban nem voltak elérhetőek. Romániában szinte minden alkalmazottunk főiskolai vagy egyetemi végzettségű. Belőlük nem csak pilóták és légiutas-kísérők válnak, hanem előbb-utóbb vállalatvezetők is lehetnek.
Kiváló évet zárt tavaly a Wizz Air magyar diszkont légitársaság, amely Romániában 32 százalékkal növelte utaslétszámát, és a hazai repülőterek összforgalmának 51 százalékát biztosította.
Június 18-tól a Wizz Air új és régóta várt célállomást indít a brassói nemzetközi repülőtérről: Budapestet – jelentette be szerdai Facebook-bejegyzésében a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Legalább tíz napot késnek a parajdi sóbánya fölött kígyózó Korond-patak elterelési munkálatai, miután a kivitelező cég nem halad elég gyorsan a patak elvezetésére szolgáló csövek összehegesztésével.
A következő két hétben a sokéves átlagnál melegebb lesz, a hőmérséklet az ország déli részein elérheti a 39 Celsius-fokot, viharos időjárásra pedig főként június 30. körül és július 5. után van kilátás.
A digitalizáció nem növeli az autóipari vállalatok nyereségét, de jelentősen javítja az eszközhasználat hatékonyságát – állapítja meg a BBTE és partnerei kutatása, amely a világ legnagyobb autógyártóinak pénzügyi adatait elemezte.
Szomorú vasárnapjuk volt a Marost „dézsmáló” orvhalászoknak: az aradi ügyészség vezetésével a rendőrség lecsapott rájuk. A házkutatások nyomán elkobozták az illegálisan fogott halakat és az orvhalászathoz használt eszközöket.
Alap- és mesterképzésen összesen mintegy 1500 helyre várják a felvételire jelentkezőket július elsejétől a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen (EMTE), alapképzésen 34, magiszteri képzésen 13 szak indul.
Az előrendezvényekkel együtt kilenc nap, változatos program, nagyjából száz esemény, mintegy 40–50 ezer résztvevő – vonták meg a szervezők a június 23–29. között „Mindenki fesztiválja” mottóval lezajlott, 13. Szent László Napok mérlegét.
Több mint 2 100 személyt igazoltattak és 1 549 gépjárművezetőt ellenőriztek alkohol- vagy drogfogyasztás szempontjából az elmúlt hétvégén a Bihar megyei rendőrök.
Viharkárok miatt hónapokig lezárva volt, most azonban ismét teljes hosszában bejárható a Meleg-Szamos forrásvidékének körútja (Circuitul Someșului Cald), az Erdélyi-szigethegység egyik leglátványosabb hegyi útvonala.
Megalakult a kincses városban a FREE HPV CITY koalíció a Kolozsvári Ifjúsági Federeció (FTC) kezdeményezésére, melyhez a Kolozs Megyei Ifjúsági Fórum (Kifor) is csatlakozott.
Nem fejeződnek be Parajdon a sürgős munkálatok a július 1-jei határidőig – közölte vasárnap a Facebook-oldalán a gazdasági miniszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!