Fotó: Biró István
2010. október 08., 10:432010. október 08., 10:43
„Az elégedett kliens a legjobb reklám, ezt nyugodtan állíthatom négy év tapasztalatával a hátam mögött” – nyilatkozta a Krónikának Bereczki Zsolt, a kolozsvári Mutanţii költöztetőcég társtulajdonosa, miközben alkalmazottjai a Hosszú (Ploieşti) utcában gondosan pakolták a vállalkozás furgonjába az épp aktuális ügyfél bútorait.
„Nem csak cipeljük a bútort, ha kell, becsomagoljuk, ha kell, szétszedjük, hogy karcmentesen tudjuk szállítani”– ismertette a szolgáltatásokat Bereczki Zsolt. Érdeklődésünkre elmondta, hogy ha igény van rá, teljesen berendezik az ügyfelek lakását. Bereczki példaként megemlítette, hogy a Vodafone mobiltelefon-szolgáltató céggel Erdély területére kizárólagos szerződésük van, valamennyi üzletet ők rendezik be, mindent ők szerelnek fel az utolsó csavarig.
De nem csak Kolozsváron vagy Erdélyben vállalnak munkát, ha kell, külföldre is szállítanak, a leggyakrabban az Erdélyből Magyarországra költözők bútorait szállítják. Egyszer már Las Vegasba is szállítottak festményeket, természetesen nem önerőből, hanem külföldi partnereik segítségével.
Kérdésünkre, hogy jutott eszébe költöztetőcéget alapítani, Bereczki elmondta: onnan származik az ötlet, hogy a kilencvenes években Londonban dolgozott egy költöztetővállalatnál, amikor pedig hazatért, a kincses városban még nem létezett ez a szolgáltatás.
Jelenleg 5-6 hasonló vállalat működik Kolozsváron, ezek közül kettő tőlük vette az ötletet. Ennek ellenére jó viszonyt ápolnak velük, nem jelentős a konkurencia, ügyfél akad bőven. Az ügyfeleik több mint fele magánszemélyek közül kerül ki, de sok céget is költöztetnek. A cég nevét a Mutánsok című filmtől kölcsönözték, mindenképp olyan nevet akartak, amely megmosolyogtatja az ügyfelet. Bereczki szerint a román szójáték (a mutant egyszerre jelent mutánst és költöztetőt) híven leírja a cég hivatását. „Mutáns génekkel kell egy embernek rendelkeznie ahhoz, hogy bírja az egész napos kemény cipekedést” – tréfálkozott Bereczki Zsolt.
Kérdésünkre, hogy a válság mennyire érintette őket, a cégtulajdonos elmondta, annyiban érzik a válságot, hogy kénytelenek voltak leszállítani az árakat, ugyanakkor megnőtt a forgalmuk, mert épp a válság miatt rengeteg cég korábbi nagyobb székhelyéről kisebb területű, és ezért olcsóbb helyiségekbe költözik.
Az árakat annak függvényében állapítják meg, hogy milyen mennyiségű bútort kell szállítaniuk, és hogy mekkora a távolság. Aki a negyedik emeletről akar elköltözni, értelemszerűen többet fizet, mint az, aki a földszinten lakik.
A szállítandó holmik felmérését és az árajánlatot ingyen elvégzik, így az ügyfél, ha sokallja az árat, meggondolhatja magát. Egy kétszobás, első emeleti lakásból általában 350–500 lejért költöztetnek el, ha más helységbe kell szállítani, akkor kilométerenként 1 lejt számítanak fel. De vállalnak apróbb-cseprőbb munkákat is, például egy íróasztalt vagy ágyat a Monostorról a Mărăşti lakónegyedbe nyolcvan lejért szállítanak el.
A vállalkozás 2006-ban indult, jelenleg tíz állandó alkalmazottal működnek, s szükség esetén alkalmi munkásokat is felvesznek. Az alkalmazottak sem keresnek rosszul, egy gyengébb hónapban 2500 lejt vihetnek haza, de ha akad egy külföldi megrendelés, akár 3500–4000 lejt is megkereshetnek.
A cég két furgonnal és két kamionnal rendelkezik, s akár tizenkét tonna bútort is el tudnak egyszerre szállítani. Tárolni is tudják a szállítandó bútorokat, van ugyanis egy 1800 négyzetméteres raktáruk. Bereczki Zsolt elmondta, eddigi legnehezebb munkájuk az volt, amikor nehézipari gépeket kellett szállítaniuk.
Hozzáfűzte, volt olyan furcsa megrendelésük is, amikor egy ügyfél arra kérte őket, hogy szállítsák el az ötszáz kilós akváriumát aranyhalastól, mindenestől. Bereczki még elmondta, azokat a megunt, használt bútorokat, amelyeket a tulajdonosai kidobtak, gyakran odaajándékozzák egyetemistáknak vagy más rászorulóknak, a végképp használhatatlanokat pedig kiviszik a Patarétre, ahol az ott élő romák tüzelőanyagként hasznosítják az egyébre már nem jó berendezési tárgyakat.
Profitál Románia az Ukrajnában zajló háborúból: az ország csatornái és kikötői jelentős bevételre tettek szert az azokat használó ukrán tranzitforgalom nyomán.