Fóliával az üvegházeffektus ellen

A technológia aránylag egyszerű: az ablakra – annak méreteitől és jellegzetességeitől függően kívül vagy belül – egy réteg fóliát húznak, mely a napfény jelentős hányadát visszaveri, illetve elnyeli, kisebb részét pedig átengedi. Télen is szigetelőként működik, ugyanis az épületben tartja a meleget. A fémgőzölt fóliák időt állók, nem változtatják színűket, és jól helyettesítik a LOW-E hőszigetelő üveget. A helyiségben lévő tárgyak, bútorok, szőnyegek, padlók színét kivevő UV-sugarakat csaknem 99 százalékos arányban képesek kiszűrni. Apró hátránynak számíthat, hogy a fény erejét is valamelyest csökkentik. Ugyanakkor bizonyos növények sem kedvelik kimondottan az új, ibolyántúli sugármentes helyzetet. „Egyesek azt szeretnék, hogy ne hatoljon be a napenergia és ne melegítse a helyiséget, de ugyanakkor a fény se veszítsen erejéből, amit lehetetlen megoldani. Erre azt szoktam mondani, hogy az átlátszó napszemüveget sem találták még fel, tehát az embernek kompromisszumot kell kötnie” – állítja Bardócz Zoltán, aki Marosvásárhelyen egy ablakfóliázásra szakosodott céget vezet.

A légkondinak segítő eszköz

Az ablakfóliázás világszerte hódít, főként a meleg vidékeken. A légkondicionáló berendezések mellett ma már fóliázott ablakokkal teszik kellemesebbé például az Európai Parlament strasbourgi székházának belsejét, az athéni Akropolisz Múzeumot, a görög parlament épületét, az amszterdami Schiphol repülőteret, az Addisz Abeba-i Hilton Hotelt, a moszkvai Kremlt és számos más, jelentős épületet. Az Amerikai Egyesült Államokban egyre több lakóház ablakára is fólia kerül. Akárcsak nálunk a hőszigetelést, az USA bizonyos államaiban az ablakok fóliázását a kormány is támogatja. „A globális felmelegedésnek és a növekvő komfortigényeknek köszönhetően ma már nem az esti órákban van a csúcsfogyasztás. A legtöbb áramot a déli órákban használjuk el, amikor a klímaberendezések maximális kapacitásukon működnek” – mondja a Plastic and Glass Romania cég tulajdonosa.
Mivel a fólia nem hűti a helyiséget, értelemszerűen nem is helyettesíti a légkondicionáló felszerelést. Viszont nagyon jól kiegészíti és annak használati időtartamát csökkenti. Példaként Bardócz az egyik marosszentgyörgyi nagy autószerviz esetét hozza fel, amelynek várótermében eddig három klímaberendezést működtettek. „Amióta fólia került az ablakára, a szervizben most már csak egyetlen légkondicionáló felszerelést kell bekapcsolniuk, s azt sem reggeltől estig” – állítja a szakember. Egy szintén az ő szakemberei által fóliázott épület a Román Fejlesztési Bank Kossuth utcai irodaháza. Az üvegkupolás épület gyűléstermében eddig csak reggelenként lehetett értekezletet tartani. Az üvegtető fóliával való bevonása után a teljes felső szint akár a déli órában is használható. A referenciamunkák közé tartozik továbbá a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem Király utcai amfiteátruma, valamint a sétatéri fedett uszoda. Ezen kívül magánházak tulajdonosai is próbálkoznak az új technológia felszereltetésével.

A mérések kimutatták, hogy a brassói városháza üvegkupolával fedett belső udvarán a földre terített műszőnyeg időnként 61 fokra is felmelegedett. A tetőablakok fóliázása után a hőmérséklet csaknem 33 százalékkal csökkent, jelentősen mérsékelve az üvegházeffektust.

Megtérülő befektetés

Az árak az épület fekvésének, az ablak nagyságának, a falak szigeteltségi fokának és az üveg típusának függvényében kiválasztott fóliafajtától függenek. A napvédő fóliák olcsóbbak, a biztonsági fóliák drágábbak. A legmagasabb ára a kombinált fóliának van, mely nem csak a napenergiát szűri ki, hanem szilánk- és betörésvédelmet is biztosít. Hozzávetőlegesen, szereléssel együtt az izraeli Hanita Coatings által gyártott fólia négyzetmétere 67 és 200 lej között mozog, amihez hozzáadódik a 24 százalékos áruforgalmi adó. A szakember szerint annak ellenére, hogy a beruházás aránylag rövid időn belül, mintegy 3-5 éven belül megtérül, Romániában még nem igazán alakult ki az ablakfóliázás kultúrája. „A hétköznapi emberek java része nem is hallott ilyesmiről. Csak azt tudja, hogy az autók ablakait lehet fóliázni, azt is többnyire vagánykodásból. Inkább tetemes összegeket költenek az aránylag sok áramot fogyasztó és az egészségre sem a legjobb hatással lévő légkondicionáló berendezések felszerelésére és működtetésére” – mondja Bardócz Zoltán, aki azonban derűlátó marad, szívesen vállalva az úttörő szerepét. Mint hozzáteszi, az egyre elviselhetetlenebb nyári melegek és az információáradat előbb-utóbb csak behozza a hazai lakosok köztudatába is a fóliázás lehetőségét.