Hosszú Matild kézműves húsvéti lakásdíszítési tanácsai

•  Fotó: A szerző felvétele

Fotó: A szerző felvétele

Egyre nagyobb teret hódít Erdélyben is az a szokás, hogy húsvétra épp úgy kidíszítik a lakást, húsvétfát állítanak, sőt húsvéti kopogtatót tesznek a bejárati ajtóra, mint karácsonykor. „Sok esetben ezek a díszítések giccsesek, és hamis csillogásukkal éppen az ünnep lényegét tompítják” – vélekedik a gyergyószentmiklósi Hosszú Matild kézműves, aki annak a híve, hogy minél egyszerűbben, a hagyományokhoz igazodva díszítsük ki húsvétra lakásunkat.

Jánossy Alíz

2011. április 22., 09:362011. április 22., 09:36

Barkaág és piros tojás

„Igazából az 1989-es fordulat után vált kultusszá a húsvéti lakásdíszítés” – magyarázza Hosszú Matild, kifejtve, hogy véleménye szerint a hirtelen „megpénzesedett”, egymást mindenben túllicitálni akaró egyszerű emberek hozták be „divatba” a húsvéti, olykor túlzásba vitt díszítést. Mint mondta, a húsvéti díszítés amúgy a tavaszi és őszi nagytakarítással, lomtalanítással hozható összefüggésbe, ugyanis évszázadokra visszamenőleg hagyománya van, hogy az emberek évente két alkalommal igyekeznek megszabadulni fölöslegessé vált tárgyaiktól, és rendet raknak lakásukban. „Ha rendet teszünk, kidobjuk a lakásból, ami fölösleges, és nem hordunk be olyan tárgyakat, amire semmi szükségünk” – fejtegette Hosszú Matild, kihangsúlyozva, hogy a húsvét jellegzetes díszítőeleme a piros tojás mellett a barkaág, amit katolikus vidékeken virágvasárnap megszentelnek. Mint mondja, jól mutat a húsvéti asztalon egy csokor friss tavaszi virág is, aranyesőág, nárcisz vagy tulipánfélék. Ám ami ezenfelül van, az már az „új divathoz” tartozik, és nem a hagyományokhoz, de ezt is lehet szépen és ízlésesen csinálni.

Új divat a húsvéti lakáscicomázás

A húsvéti lakásdíszítésről úgy véli a kézműves, hogy új divat, a díszítések pedig sok esetben túlzóak és nélkülözik a jó ízlést, illetve csupán azt szolgálják, hogy a lakástulajdonos megmutathassa ismerőseinek: lám, neki még erre is futja. „Éppen az ünnep lényege vész el a túlzásba vitt díszítéssel” – magyarázza Hosszú Matild, kifejtve, kifejezetten rosszallja, hogy a feltámadás ünnepe is épp olyan kommersz ünneppé kezd válni, mint amilyen a karácsony lett. „Ha pedig mindenképp díszítünk, akkor legalább ízléses legyen, és a hagyományos húsvéti szimbólumokkal történjen” – szögezte le a kézműves.

Húsvétfa – májusfa

A húsvétfát Hosszú Matild a májusfától eredezteti, amivel szerinte hajdanán lányos házaknál már a húsvéti ünnepkör kezdetén kidíszítették a kapukat a legények. „Ez most bekerült a lakásokba, egyenesen a húsvéti asztalra, vagy annak közelébe” – magyarázza a kézműves, kifejtve, hogy nem árt, ha a húsvétfaállításban is ragaszkodunk a hagyományokhoz. Vagyis azt javasolja, hogy mindenképp barkaágat díszítsünk fel húsvétfának, és termékenységet szimbolizáló hímes tojással ékesítsük, esetleg megtoldva színes szalagokkal. Mivel a tojások rögzítése nem egyszerű, Hosszú Matild kis horgolt tartókat készített nekik, amivel könnyedén fel lehet függeszteni a barkaágra. „Az unokáim unszolására készítettem ezeket a horgolt anyaggal bevont felfüggeszthető tojásokat és a kisebb-nagyobb tojástartó kosárkákat is” – fejtegeti a kézműves, ismételten hangsúlyozva, hogy ez is csak akkor mutatós, ha összhangban van az asztalterítéssel és a lakásban található többi díszítéssel.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei