Hogyan lássuk Krisztust

Testvéreim az Úrban!

Kedves Híveim!

A nagyböjti felkészülés heteit követően elérkezett a húsvét, Urunk halálának és feltámadásának ünnepe, az Ünnepek Ünnepe. Mivel az idei esztendőben emlékezünk egyházunk jeles tanítója, hitvallója és vértanúja, Szent Pál apostol születésének 2000. évfordulójára, a tiszteletére meghirdetett jubileumi évben húsvét ünnepe külön fényt kap. Pál apostol volt ugyanis Jézus tanításának és a feltámadás örömhírének egyik legkiemelkedőbb hirdetője.

Szent Pál apostol az élete folyamán soha nem találkozott személyesen Krisztussal, nem ismerte, és nem látta Őt, mégis Jézus jelentette hittérítői munkájának és keresztényi életének értelmét és tartalmát. Pál apostol másképpen látta Krisztust, mint általában az apostolok, és az Újszövetség is jelentős részben az ő munkája. Az általa írt levelek hűen tükrözik Jézus haláláról és feltámadásáról szóló hitvallását. Ez segít bennünket is, mai keresztényeket, hogy az egyház szentségein keresztül és különösképpen a szent keresztségben részesüljünk Krisztus halálában és feltámadásában is.

„Vagy nem tudjátok, hogy mindnyájan, akik megkeresztelkedtünk Jézus által, halálára keresztelkedtünk meg? A keresztség által ugyanis vele együtt a halálba temetkeztünk, hogy amint Krisztus az Atya dicsősége által föltámadt halálából, úgy mi is új életet éljünk.” (Róm 6, 3-4)

Ezek a gondolatok egy átfogó életvitelt, életmódot ajánlanak nekünk. A húsvéti keresztségből, a bűnbánatból és a szentmiseáldozatból erőt merítve tovább tudunk haladni hitünk útján, hogy életünket keresztényi módon éljük. Ez a reménnyel és bizakodással teljes élet az olyan ember élete, aki hivatása örök céljának eléréséhez mindig tudatában van annak, hogy Isten gyermeke és örököse. Pál apostol ezt a hitet így erősítette meg: „Tudom, kinek hiszek...”. (2Tim 1,12)

Az egyedüli akadály a hit útján a bűn, amely súlyos csapásként nehezedik ránk, az embert eltávolítja az Istentől, és az egyedüli, amely „az embert elesetté teszi”. A bűnből fakad az erőszak és a gonoszság, amely az isteni szeretetet nem ismerő emberben uralkodik, egymás ellen fordítja őket, hogy elpusztítsák egymást, akiket Isten a saját hasonlatosságára teremtett, és úgy rendelte, hogy részesei legyenek az Ő dicsőségének.

Húsvét vigíliájának olvasmányában így szól hozzánk az örömhír hirdetője, Pál apostol: „Ezért úgy tekintsétek ti is magatokat, hogy meghaltatok a bűnnek, de éltek az Istennek Krisztus Jézusban.” (Róm, 6,11). Jobbat, szebbet nem is lehetne nekünk ajándékozni: miután újjászülettünk a bűnbánat és megtérés révén, kegyelemben gazdag életet nyerünk, Jézus Krisztusban létezünk, és Őbenne élünk új, örök életet Isten színe előtt.

„Mert abban áll a húsvét ünnepe” énekli az Egyház az ünnep vigíliáján, „hogy igaz húsvéti Bárányunkat megölték értünk, s az Ő vére lett a szent jel – hívő népe megváltására.”(Exultet). Ünnepeljük tehát húsvétot Pál apostollal együtt, aki nekünk tanítónk, hitvallónk és szószólónk.

Kegyelmekben gazdag, áldott húsvéti ünnepeket kívánok!