2012. április 06., 10:092012. április 06., 10:09
A kalács egy igen egyszerű, picit édes kelt tészta, ami igen sok egyéb édes pékáru alapját képezheti. A kalácshoz alapvetően lisztre, egy kevés friss (vagy száraz) élesztőre van szükség, vajra és tejre. De a tökéletes tészta elkészítéséhez tudni kell még a pontos arányokat és a sorrendet. A kalácshoz finomlisztet szoktunk használni. A manapság kapható lisztek minősége elég ingadozó, ezért érdemes egy kevés búzasikért is adni hozzá, félkilónyi liszthez nagyjából 2 dkg sikért jó keverni.
A kalácshoz használandó lisztet érdemes átszitálni, így a tésztánk még levegősebb lesz. A liszt után jöhet a cukor. A cukor egyrészt az élesztőhöz is szükséges, másrészt a tészta jellege is megkívánja, hogy a futtatáshoz szokott csipetnyi cukornál kicsit többet tegyünk a tésztába. Cukor helyett használhatunk mézet is, bár ez kicsit elnehezíti a tésztát.
A tojássárgája is gyakori szereplője az édes kelt tésztáknak. A kenyérfélékbe nem szokás tenni, de az édes kelt tésztákba akár 5-6 tojássárgája is kerülhet, ha a recept úgy kívánja. A zsiradék a kalács esetében szinte biztosan vaj. A tésztába nem jó a hűtőhideg vagy az olvasztott vaj, ha lehet, a vajat legalább 10 perccel a használat előtt vegyük ki a hűtőből. Az élesztők közül az igazán jó választás a friss élesztő. Ebből szintén receptfüggő, hogy mennyi kell fél kiló liszthez, de 2-2,5 dkg élesztővel már gyönyörű levegős tésztát lehet dagasztani. Ha nincs friss élesztőnk, akkor a szárított élesztő is megfelel. 2,5 dkg friss élesztőnek 7 gramm szárított élesztő felel meg.
Az élesztőt anyáink szokásának megfelelően cukros tejben is felfuttathatjuk, de ha a cukrot porcukorral helyettesítjük, és egy tálban a tésztához szükséges élesztőt elmorzsoljuk a cukorral, akkor az elfolyósodott élesztőt rögtön a tésztához is adhatjuk. Az édes kelt tésztákban a szükséges folyadék általában a tej, ritkább esetekben tejszín. A recept itt is iránymutató, de félkilónyi lisztnél nagyságrendileg 3 deciliternyi folyadék elégséges egy jó állagú, rugalmas tésztához.
A liszt, élesztő, tojás, vaj, tej és cukor mellett az ízek kiemelése végett szükség van egy csipetnyi sóra. Ettől a tészta véletlenül sem lesz sós, csak az édes íze lesz teltebb. Ha minden hozzávaló megvan, akkor több opciónk van: vagy kenyérsütőgéppel vagy egyéb konyhai robotgéppel végeztetjük a nehéz munkát, vagy feltűrjük az ingujjunkat, és magunk állunk neki a tészta hólyagossá dagasztásának. Ez utóbbi kicsit fáradtságos, de van hangulata. A megdagasztott tésztát letakarva, meleg helyen legalább egy órán át hagyjuk pihenni.
A kalácsot klasszikus módon fonni szoktuk, sima hármas fonással is nagyon mutatós kalácsot készíthetünk.
A fonáshoz a tésztát három részre osztjuk, majd megpróbáljuk egyforma hosszú és nagyjából egyenletes vastagságú kígyóvá sodorni. A fonás közben ügyeljünk arra, hogy az egyes ágakat jó tömör fonattá alakítsuk. A fonat elejét és végét a kalács alá hajtjuk, és a kalácsot kicsit utánformázzuk. A fonat két végét összeillesztve koszorút is készíthetünk, de akár kis külön csomókat, briósokat is formázhatunk a tésztából. A formáknak csak a képzeletünk szab határt. A megformázott tésztát sütőpapíros tepsire fektetjük, de a tészta kerülhet sütőformába is. Ha ilyet használunk, akkor a tészta nem fog elterülni, hanem szép magas kalács lesz az eredmény.
A kalácsfényt tejszínből vagy tojássárgájából, esetleg elhabart tojásból lehet nyerni. A megformázott, tepsire ültetett tésztát nagyjából negyed órát hagyjuk kelni, majd megkenjük, ezután jön az utolsó kényes momentuma a kalácskészítésnek: a sütés. Minden esetben előmelegített sütőbe tegyük a tésztát. Az ideális hőfok nagyjából 185-200 fok között van. Ez szintén receptfüggő, de sokban befolyásolja a sütő milyensége.
Ha az ember egyszer rátalál az igazi tésztára és belejön a készítésbe, akkor már elkezdhet játszani az ízesítéssel, az esetleges pluszhozzávalókkal való gazdagítással. Gazdagíthatjuk is a kalácsot mandulával, dióval, mazsolával, csokidarabkákkal. Az extrák szinte bármelyik mozzanatban szerepet kaphatnak. A tej mellett kerülhet a tésztába tejszín, esetleg egy kis rum, a liszten is variálhatunk.
Kerülhet bele egy kis darált mandula, dió vagy kakaópor, persze ebben az esetben ennyivel kevesebb liszt kell a tésztába. A kalácsba tehetünk egy maréknyi mazsolát, csokoládét, durvára vágott mandulát, diót, kockára szelt szárított gyümölcsöt. Sütés közben a sütőt ne nyitogassuk, s csak akkor nyissuk ki az a sütő ajtaját, ha a tésztánk már színt kapott. A kalács elkészültének biztos jele az egészséges sült szín, valamint az, ha a tészta fenekének is kellemesen barna színe van.
A receptekben megadott időintervallumban soha ne bízzunk vakon, fél óra elteltével gyakorta pillantsunk rá a tésztára. A kisült tésztát rácsra érdemes tenni, hogy könnyen és egyenletesen ki tudjon hűlni a kalács, és ne fülledjen be az alja. A kihűlt kalácsot tiszta konyharuhába csavarva tároljuk. A tárolás mellett a kellő zsiradéktartalom is gondoskodik róla, hogy napokig nagyon puha és finom maradhat a kalács.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Látogatottsági adatok