Élhetőbb Váradért

 – Miért vállalta el a nagyváradi polgármester-jelöltséget?
– A nagyváradiak iránt való tiszteletből. Úgy érzem, hogy váltani kell. Ez a város húsz év alatt nem fejlődött semmilyen irányba. Én ezt rovom fel az összes eddigi városvezetőnek. Nem volt egy koherens fejlődési vonal, és úgy érzem, hogy egy közép-európai város a 21. században egészen mást érdemel, mint ami most van.

– Melyek az elképzelései a város számára?
– Vannak hosszú és rövid távú elképzeléseim. A hosszú távú nagyon ágas-bogas, viszont nagyon koherens. Ez a stratégia az elkövetkező húsz évre meghatározná Várad fejlődési irányát. Sok apró dolgot tartalmaz, de ezekből olyan városkép állna öszsze, ahol jó élni. Rövid távon mindenképpen a munkahelyteremtés a legfontosabb. Ide kell vonzani az ipari parkba olyan gyártóegységeket, amelyek jól képzett munkaerőt keresnek, ezáltal jobban is fizetnek. Itt épp az a gond, hogy leépítették a termelőegységeket, plázák épültek, ahol csaknem minimálbéren tartják az embereket. Ezek után ne is csodálkozzunk, ha átlagbér terén a lista vége felé kullogunk. A munkahelyekből és nagyobb fizetésből adódó több bevétel mellett a másik célunk a költségek csökkentése. Várad nagyon drága város. Az országban az egyik legdrágább, ami például a fűtésárat illeti. Ezt kellene rentábilissá tenni, erre is megvannak a terveink. Következő célkitűzésünk, hogy érezzük magunkat itthon. Mi itt születtünk, városalapítók voltunk, hozzánk fűződik ennek a városnak az építészeti, illetve ipari öröksége. Szintén fontos, hogy sajnos Biharban és Váradon is rengeteg a krónikus beteg. Hiába mondják egyesek, hogy Várad egészséges város, erről szó sincs. A fő oka ennek a szennyezés: az elhanyagolt ipartelepet föl kell számolni, ki kell kotorni, el kell vinni a vörösiszapot, ha kell, újra le kell fedni a szeméttelepet – mindent, ami fertőz, illetve ökológiai katasztrófát okozhat, el kell távolítani. Így leszünk egészségesek.

– Az alapvető egzisztenciális problémák megoldása mellett magyar képviseletben mi újat kellene hozni?
– A kétnyelvűség miatt sajnos nem egyszer a sajátjainkkal is háborúban vagyunk, például az utcanévtáblák esetében. A városban még mindig csaknem 25 százalékos a magyarság, ám a városházán tudomásom szerint 7-8 százalékra tehető a magyarul beszélő alkalmazottak aránya. A programunkban megjelenik a számarányos képviselet fontossága a városi struktúrákban.

– A szavazóknak mely rétegét célozza meg az EMNP Váradon?
– A magyar szavazóknak több mint fele már egy ideje nem jár szavazni. Bízom benne, hogy őket meg tudjuk mozgatni egy új politikai erővel. Váradi szinten az a fő célunk, hogy minél többen bekerüljünk a városi tanácsba, lehetőleg olyan számban, amivel már erős frakciót tudunk alakítani.  Ha van két erős magyar képviselet a helyi tanácsban, ha azok összefognak – és én bízom benne, hogy ott ez már meg fog történni, hiszen a városért félre kell tenni mindenféle politikai ambíciót –, akkor nagyon sok mindent el lehet érni. Bízom benne, hogy idén már nem hét, hanem kilenc magyar képviselőnk lesz Váradon.