Fotó: CNADNR
Tovább késik Romániában a legfontosabb autópálya-projekt, az A1-es sztráda Kárpátokat átszelő Pitești–Nagyszeben szakaszának megvalósítása, mivel a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR) szerződést bontott a megvalósíthatósági tanulmány készítésével megbízott olasz-román vegyesvállalattal – írta a Hotnews.ro hírportál pénteken.
2017. augusztus 18., 15:162017. augusztus 18., 15:16
Az olasz Spea Ingineria és a román Tecnic Consulting konzorciuma 2014-ben, Dan Șova akkori nagyberuházási miniszter mandátuma idején kapott 6,5 millió eurós megbízást a Kárpátokat az Olt völgye mentén átszelő, 115 kilométeres autópálya-szakasz megvalósíthatósági tanulmányának elkészítésére, irreálisan rövid – alig néhány hónapos – határidővel.
A legnehezebb, hegyvidéki pályaszakaszok megvalósíthatósági tanulmányait a CNAIR most „házon belül", saját mérnökeivel akarja elkészíttetni, a román geológiai intézet támogatásával, mondta Stefan Ioniță, a CNAIR vezérigazgatója a Hotnews-nak. Munkájukat egy korábbi, a bukaresti IPTANA tervezőintézet másfél millió euróért készített – Șova mandátuma idején idejétmúltnak és túl drágának minősített – megvalósíthatósági tanulmányra alapoznák.
Az A1-es jelzésű, bizonyos dél-erdélyi szakaszokon már elkészült autópályát 2015-ben kötötték össze a magyarországi gyorsforgalmi úthálózattal, de a határtól egyelőre csak a bánsági Marzsináig (Margina) lehet eljutni rajta.
A Kárpátokat átszelő, Pitești–Nagyszeben autópálya-szakasz 2020-ig kellett volna megteremtse a gyorsforgalmi összeköttetést Románia déli része és Európa között, de a közlekedésfejlesztési stratégiában szereplő, sokak szerint amúgy is meglehetősen derűlátó határidő a mostani szerződésbontással tarthatatlanná vált – állapította meg a román hírportál.
Románia az Erdélyt a Kárpátokon túli területekkel összekötő autópálya megépítésére akarja fordítani a 2014-2020-as uniós költségvetési ciklusban az európai infrastrukturális támogatások nagy részét, mintegy kétmilliárd eurót.
Úgy tűnik, péntekre valamelyest mérséklődött az elnökválasztás vasárnapi első fordulójának eredménye, majd az abból eredő kormányválság által okozott sokkhatás.
Az energiaügyi minisztérium ragaszkodik az országos helyreállítási terv újratárgyalásához és a széntüzelésű hőerőművek bezárásának elhalasztásához, mert a létesítmények leállása még nagyobb nyomást gyakorolna az energiaárakra – írta Sebastian Burduja.
Megjelent az ENSZ idei jelentése az emberi fejlettségi szintről, mely a hagyományos statisztikai mutatóknál komplexebb, pontosabb módon hivatott számszerűsíteni az emberi jólét mértékét egy index segítségével.
Az Európai Parlament csütörtökön elfogadta az új autók és kishaszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátási teljesítményszabványaira vonatkozó célzott módosítást.
Marcel Boloș európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter úgy véli, szóba se jöhet egy hitelmegállapodás a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), ami szerinte az országos helyreállítási tervben foglaltaknál „fájdalmasabb” reformokat vonna maga után.
Az év első három hónapjában 2,496 millió vendéget fogadtak a romániai kereskedelmi szálláshelyeken (beleértve a kiadó apartmanokat és szobákat is), alig 1 százalékkal többet a 2024 januárja és márciusa között jegyzettnél.
Csütörtökön is folytatta lejtmenetét a román fizetőeszköz: a Román Nemzeti Bank (BNR) által 13 órakor kiközölt referencia-árfolyam 5,12 lej/euró volt a szerdai 5,0991 után, ami 0,0231 százalékos növekedést jelent.
Nincs pozitív szcenárió, gazdasági szempontból az idei egy sötét év lesz – vetítette elő derűlátásra nem túl sok okot adóan a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Magyarországon és Horvátországban terjeszkedik a román fogászati vállalat, a Dental Holding – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Indoklással ellátott véleményt küldött az Európai Bizottság (EB) Romániának, amiért korlátozza a gáztermelők szabadságát a földgáz nagykereskedelmi árának megállapításában.
szóljon hozzá!