Fotó: Boda L. Gergely
Németországban a szövetségi parlament (Bundestag) után pénteken a törvényhozás tartományi kormányokat képviselő kamarája, a Bundesrat is szabad utat adott a külföldieket terhelő autópályadíj bevezetésének.
2017. március 31., 19:022017. március 31., 19:02
2017. március 31., 19:052017. március 31., 19:05
A hivatalosan infrastrukturális hozzájárulásnak nevezett díjról szóló törvényt a Bundesratnak nem kellett megszavaznia, de mozgósíthatta volna a törvényhozás két háza között egyeztető bizottságot, ami jelentősen késleltette volna a jogszabály életbe lépését. Több tartományi kormány kifogásolta a szabályozást, és a bizottság elé akarta utalni az ügyet, de a többség végül elutasította a kezdeményezést. Így megkezdődhet a díjfizető rendszer kialakítása.
A külföldi autósoknak várhatóan 2019-től kell fizetniük a német autópályák használatáért. A tíz napra, két hónapra vagy egy évre szóló elektronikus matricát az interneten vagy töltőállomásokon vásárolhatják meg. A tíznapos matrica a motor károsanyag-kibocsátásától függően 2,50 és 25 euró közötti összegbe kerül. A rendszert a jobbközép bajor CSU nyomására vezetik be. Az Angela Merkel kancellár vezette testvérpárt, a CDU azzal a feltétellel támogatta az ügyet, hogy az új díj nem növelheti a német autósok terheit. A koalíciós társ szociáldemokraták (SPD) kezdettől fogva ellenezték a külföldieket terhelő autópályadíjat, és csak a koalíció iránti hűségből szavazták meg a javaslatot a Bundestagban.
A rendszert második próbálkozásra igyekeznek bevezetni. Az első jogszabályt még 2015-ben fogadta el a törvényhozás, de az Európai Bizottság kifogásai miatt meg kellett változtatni. A brüsszeli bizottság kötelezettségszegési eljárást is indított Németország ellen, az uniós állampolgárok közti hátrányos megkülönböztetés tilalmára hivatkozva.
A díjfizetési rendszer alapgondolata, hogy mindenkinek kell fizetni, de a német autósokat a gépjárműadó csökkentésével tehermentesítik. A Brüsszel követelésére átalakított szabályozásban az a legfőbb új elem, hogy a gépjárműadót nem automatikusan csökkentik a díj összegével, hanem a motor környezetvédelmi besorolása alapján adnak kedvezményt, amelynek minimális összege megegyezik az úthasználati díjjal, de a legmodernebb motorral üzemelő járművek tulajdonosai többet kapnak vissza, mint amennyit befizetnek. Így az autósokat a motor besorolása szerint különböztetik meg, és nem annak alapján, hogy Németországban vagy külföldön tartják-e üzemben a kocsit.
„Az új szabályozás teljes mértékben megfelel az uniós előírásoknak\" – jelentette ki Horst Seehofer bajor kormányfő, a CSU elnöke. „Mi, németek, szinte valamennyi uniós tagországban fizetünk, ezért nekünk is be kellett vezetnünk egy díjat az autópályáink használatárért\" – tette hozzá. A berlini vezetés számításai alapján a díj évi 3,7 milliárd euró bevételt hoz, ebből a külföldi autósok 500 millió eurót fizetnek be. A bevételt az úthálózat fenntartására és fejlesztésére fordítják.
Elfogadta a kétkamarás bukaresti parlament együttes ülése szerdán a 2025. évi állami költségvetést, amely 2,5 százalékos gazdasági növekedéssel és 7 százalékos GDP-arányos államháztartási hiánnyal számol.
Átlagosan 7 százalékkal drágultak az albérletek a tíz legnagyobb romániai városban éves szinten. A legnagyobb áremelkedést a nagyváradi garzonlakások esetében láthatjuk.
A Román Nemzeti Bank (BNR) árfolyama szerint egy gramm arany szerdán 440,2758 lejt ér, 4,4194 lejjel (1,01 százalékkal) többet, mint kedden. Ezzel a nemesfém ára újabb rekordot döntött.
Tavaly 14,263 millió vendéget fogadtak a romániai kereskedelmi szálláshelyeken (beleértve a kiadó apartmanokat és szobákat is), 4,5 százalékkal többet, minta 2023-ben – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A sok kisnyugdíjas, illetve az átlagnyugdíj környéki összeggel hónapról hónapra élő idős személy mellett akadnak, akiknek tényleg van mit a tejbe aprítaniuk.
A Magyarországon egyedülálló eredményeket elért, 2024 végén a Budapesti Értéktőzsdére sikeresen bevezetett, innovatív megoldásairól ismert digitális bank fokozza üzleti aktivitását Romániában.
Sorin Grindeanu közlekedésügyi miniszter azt mondja, nem tudott a szerződéskiegészítésről, amelyet a Vasúti Reform Hatóság (ARF) írt alá az Alstommal a román állam által megrendelt 37 elektromos szerelvény leszállítási ütemtervének módosításáról.
Ismertették a 2025-ös költségvetést a Nemzetközi Valutaalap (IMF) Bukarestben tartózkodó küldöttségével, és a nemzetközi pénzintézet képviselői semmiféle ajánlást nem fogalmaztak meg Románia számára – jelentette ki kedden Tánczos Barna.
Az Európai Bizottság és Moldova megállapodást írt alá, hogy függetlenítse Moldovát az orosz energiaellátástól és teljes mértékben integrálja az Európai Unió energiapiacába – tájékoztatott a brüsszeli testület kedden.
Nagyon derűlátó Sorin Grindeanu közlekedési miniszter, aki elégedett a tárcájának szánt idei költségvetés összegével. Olyannyira, hogy mintegy 250 kilométernyi új gyorsforgalmi utat ígér az idei évre.