Fotó: zf.ro
A magyar kormány befektetőbarát politikáját dicsérte keddi vezércikkében a Ziarul Financiar című román gazdasági napilap, amely összehasonlítva a romániai és a magyarországi külföldi beruházásokat megállapította, hogy Magyarország sokkal jobb pozícióban van ezen a téren.
2021. február 09., 13:092021. február 09., 13:09
2021. február 09., 13:202021. február 09., 13:20
Cristian Hostiuc, a lap egyik vezető újságírója emlékeztetett, hogy Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter január végén jelentette be, hogy Magyarország történetének legnagyobb zöldmezős beruházását valósítja meg az SK Innovation a Fejér megyei Iváncsán, ahol a dél-koreai vállalat 681 milliárd forintos fejlesztéssel új akkumulátorgyárat épít, ezzel 2500 embernek ad közvetlenül munkát. Az újságíró szerint sem a román kormány, sem Klaus Iohannis államelnök napirendjén nem szerepelnek a prioritások között a külföldi beruházások, ezért is választotta a dél-koreai vállalat Magyarországot Románia helyett.
Az újságíró emlékeztetett, hogy Magyarország – amelynek lakossága Románia lakosságának a fele – a rendszerváltás után 87,3 milliárd euró külföldi beruházást vonzott, ugyanebben az időszakban a kétszer nagyobb Romániába 88,3 milliárd euró külföldi beruházás érkezett. Hozzátette: az amerikaiak Magyarországon a második legnagyobb beruházónak számítanak 11 milliárd euróval, miközben Romániában mindössze az ötödikek 5,8 milliárd euróval, annak ellenére, hogy Románia az Egyesült Államok katonai és politikai stratégiai partnere.
„Míg a közbeszéd szerint Orbán Viktor az Európai Unió +fattya+ és Vlagyimir Putyin Oroszországával üzletel, addig a valóság az, hogy a magyar miniszterelnök és egész kabinetje azon dolgozik, hogy minél több külföldi befektetést vonzzon Magyarországra” – írta az újságíró, emlékeztetve, hogy a BMW nem Romániába, hanem Magyarországra viszi 1 milliárd euró értékű beruházását.
Az újságíró szerint Florin Cîțu román miniszterelnök prioritási listájára kellene helyezze a külföldi beruházásokat, hogy „Bukarestben vörösebb szőnyeget találjanak a befektetők, mint Budapesten.”
Dragoș Pâslaru miniszter szerint 7,8 milliárd euróra rúg azon projektek összege, amelyek az országos helyreállítási terv (PNRR) részeként kaptak uniós finanszírozást, ám jelenleg erősen kérdéses, hogy határidőre meg lehet-e őket valósítani.
Megkezdődött az aratás Arad megyében, de a szárazság miatt nem jók a kilátások. Nagy Zsolt falugazdász szerint örvendhetnek, ha nullszaldósok lesznek a gazdák a kevés gabonatermés, és az alacsony, tíz évvel ezelőtti szintű felvásárlási ár miatt.
Megadóztathatják a betegszabadságokat az új kormány tervei szerint. Az egészségügyi miniszter szerint sok ilyen kérés fiktív, hamis okokon alapul, a tervezett intézkedésnek pedig kettős haszna lenne.
Az európai autópiac az áprilisi zsugorodás után májusban visszatért a növekedés útjára, de a kontinensen Romániában esett vissza a legnagyobb mértékben a gépkocsi-beíratások száma az előző évhez képest.
Úgy tűnik, hogy a nyaralás során kipipálandó dolgok véget nem érő listáját felváltja a lehetséges élmények listája, ahol semmi sem kötelező, és minden saját tempóban történik.
A bejelentett adóemelésekkel kapcsolatos aggodalmainak adott hangot kedden a Concordia munkáltatói szövetség.
A Partiumi Falugazdász Hálózat 19 falugazdász segítségével tartja a kapcsolatot a partiumi megyék magyar gazdáival. Kovács Szabolcs István vidékfejlesztési szakemberrel, a Partiumi Falugazdász Hálózat szervezeti vezetőjével beszélgettünk.
Fizetések szempontjából nagy aránytalanságok tapasztalhatóak Romániában: egyes ágazatokban a munkavállalók átlag nettó keresete eléri a 11 ezer lejt, más területeken pedig alig haladja meg a 3300 lejt.
A romániai lakosság gyakrabban jár étterembe, ám összességében jóval kevesebb pénzt hagy a vendéglőkben, mint a szomszédos európai országokban élők.
A Bolojan-kormány programja három pillérre épül: az államháztartás rendbetételére, a jó kormányzásra, valamint a polgárok iránti tiszteletre – derül ki a hétfőn közzétett dokumentumból.
szóljon hozzá!