Újraindulásra készülnek. A gondokról, lehetőségekről értekeztek az idegenforgalmi vállalkozók
Fotó: Kocsis B. János
Most már látszik az alagút vége – hangzott el a hétvégén egy turisztikai konferencián, ahol az ágazat képviselői a koronavírus-járvány miatti leállást követő újraindulás körülményeiről értekeztek. Bírálták ugyanakkor a bukaresti kormányt, amiért nem segít nekik újra talpra állni, holott a román gazdaság egyik legnagyobb munkaadójának számítanak.
2020. június 08., 08:272020. június 08., 08:27
2020. június 08., 09:222020. június 08., 09:22
Nemcsak a teljes leállás tépázta meg az idegenforgalmat, hanem az is, hogy a járvány miatt egyik napról a másikra elveszett a bizalom, ami nehezen szerezhető vissza – vont mérleget a koronavírus-járvány miatt bevezetett szükségállapot, majd veszélyhelyzet nyomán kialakult állapotokról Răzvan Pascu turisztikaimarketing-szakértő egy hétvégi turisztikai konferencián. A Sepsiszentgyörgyhöz tartozó Sugásfürdőn tartott rendezvényen mutatták be az idegenforgalom újraindítását célzó első programot: ennek keretében a Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület COVID Safe Place tanúsítványban részesíti az óvintézkedéseket betartó szállásadó egységeket.
Răzvan Pascu felszólalásában hangsúlyozta,
Az utazási irodák eközben, annak ellenére, hogy nem volt semmi bevételük, az alkalmazottaikat sem tudták kényszerszabadságra küldeni, hiszen teljes gőzzel dolgoztak azon, hogy a már lefoglalt kirándulásokat a lehetőségek szerint átütemezzék.
A járvány előtt Romániában mintegy 200 ezren fizettek be külföldi utazásokra összesen 100 millió eurónyi összeget, amit még nem kaptak vissza – hangzott el az eseményen. Az ágazat vállalkozói most azt szorgalmazzák, hogy ezekre a pénzekre a jövőben beváltható utalványokat adhassanak. Viszont sokan bizalmatlanok, attól tartanak, hogy időközben az utazási iroda csődbe megy, és csak évek múlva jutnak a pénzükhöz. Kérték ugyanakkor, hogy az állam vállaljon garanciát ezekre az összegekre, ezzel segítve az ágazatot, növelve a bizalmat, ám a kérésük nem talált meghallgatásra. Răzvan Pascu emellett azt is felrótta a bukaresti kormánynak, hogy
Felidézte, hogy Ludovic Orban miniszterelnök kisebbítette az ágazat jelentőségét, amikor azt mondta, a turizmus a bruttó hazai termék (GDP) mindössze két százalékát jelenti – ám arról nem beszélt, hogy az egyik legnagyobb munkaadó, 400 ezer személyt foglalkoztat országos szinten.
A felszólalók szerint ugyanakkor a válságban lehetőségek is vannak, hiszen az egész világon minden turisztikai célpont egyformán a nulláról indul. „Ugyanolyan helyzetből indul Románia, mint Franciaország vagy Thaiföld, Kovászna megye, mint Mamaia vagy a Prahova völgye. Ezt a lehetőséget egy jó starttal ki lehet használni” – szögezte le Răzvan Pascu. Véleménye szerint az ágazat előbb utóbb újraindul, hiszen az „emberek vérében” van az utazás, a kaland, a felfedezés, ám sok változásra lehet számítani. „Ezek a változások jók is lehetnek. A járvány előtti időszakban a foglalás előtt hat hónappal sem lehetett büntetlenül visszamondani az utazást, most ezt 48 órával az út előtt is meg lehet tenni. Az ágazatban dolgozók hozzáállása is változhat, jobban megbecsülik a vendéget, jobban odafigyelnek rá” – vetítette előre Răzvan Pascu. Hangsúlyozta: következetességet, konkrét segítséget várnak el a kormánytól, hiszen a belföldi turizmust minél gyorsabban talpra kell állítani.
Fotó: Kovászna Megye Tanácsa
Corina Martin, a Romániai Turisztikai Egyesületek Szövetségének (FAPT) elnöke azt hangsúlyozta, hogy 200 ezer romániai turista foglalt le a járvány előtt külföldi utat, ám most 90 százalékuk a belföldi úti célok felé fordul, az országban nyaral. Ezt a lehetőséget ki kell használni – szögezte le a szakértő, aki amúgy a tengerparti vállalkozók képviselőjeként dolgozik a szövetségben.
Szerinte amúgy
„Minden válság lehetőséget is rejt magában, Háromszéken például teljesen más turisztikai terméket lehet összeállítani, mint a tengerparton, a Prahova völgyében, Bukovinában vagy Máramaros vidékén” – fogalmazta meg Corina Martin. Az előtte szólóval egyetértésben azt mondta, hogy most minden ország, desztináció a nulláról indul újra, ám úgy véli, Románia lekéste a startot, hogy bevonzza a külföldi turistákat, hiszen például Görögország sokkal gyorsabban lépett: már bejelentette, hogy várják a vendégeket, és szavatolják a biztonságukat. Kiemelte egyúttal, hogy most a turisztikai szövetségek, egyesületek soha nem tapasztalt egységben lépnek fel, naponta harcolnak a kormánnyal, ám eddig kevés eredményt értek el.
– fogalmazta meg hasonlóképpen Édler András, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, hangsúlyozva, a vállalkozók azt várják el a döntéshozóktól, hogy lépjenek ki az irodából, és igazítsák a valósághoz a rendelkezéseket.
A felmerülő nehézségek, veszteségek ellenére, nem javasolják az áremelést az ágazatban – szögezte le László Endre, a Székelyföld Turisztikai Desztináció Menedzsment Klaszter elnöke. Hozzáfűzte ugyanakkor: csökkenteni sem lehet az árakat, ezért arra intik a vállalkozókat óvakodjanak attól, hogy bekerüljenek egy „csökkenő spirálba”. „A járvány miatti óvintézkedések több kiadást jelentenek, ám a drágítás ezt nem kompenzálja, mert a forgalom visszaeséséhez vezethet. Egyelőre meg kell tartani az árakat, majd a kiadások, a forgalom függvényében két-három hónap múlva érdemes újraárazni” – javasolta a turisztikai szakember.
Mint a háromszéki illetékes is hangsúlyozta, a világjárvány ugyan „megfektette” gazdaságilag az ágazatot, de szakmailag nem: az elmúlt hónapokban sokkal szorosabb volt az együttműködés, mint korábban bármikor. „Most már látszik az alagút vége” – értékelt László Endre.
– idézte fel Rácz Lilla, az olaszteleki Daniel-kastély tulajdonosa. Ő is aláhúzta: mindenki a nulláról indul újra, és aki ezzel a lehetőséggel nem él, nem tesz még többet, mint eddig, „megérdemli a sorsát”. Kovászna megye leglátogatottabb települése, Kovászna város polgármestere, Gyerő József rámutatott, tavaly 60 ezer látogató 450 ezer vendégéjszakát töltött a városban. A járvány negatívan érintett a turizmust, ám az orvosi és gyógyturizmus előtt új lehetőségek nyílnak, hiszen például a koronavírus-fertőzés által legveszélyeztetettebb betegek, a szív-érrendszeri és cukorbetegségben szenvedők állapota enyhíthető természetes módszerekkel. A Romániában 2500 szállásadóval kapcsolatot tartó Falu-, Ökológiai és Kulturális Turizmus Országos Szövetség (ANTREC) Kovászna megyei képviselője, Daragus Attila elmondta, a vidéki turizmusra kiemelt figyelmet kell fordítani, hiszen nemcsak a vendéglátó és szállásadó egységek érintettek, hanem például a helyi termelők és vállalkozók is.
„Biztonságos” háromszéki célpontok
Kovászna megye az ország első régiója, amely COVID Safe Place tanúsítványban részesíti az óvintézkedéseket betartó szállásadó egységeket. A Visit Covasna Safe Place program révén eddig több mint 60 háromszéki szolgáltató részesült a bizonylatban. A június 5-én hivatalosan elindított program sajtótájékoztatóján Grüman Róbert, a Kovászna megyei önkormányzat alelnöke elmondta, azon vendéglátó egységek részesülnek a biztonságos hely – Safe Place tanúsítványban, amelyek jól kidolgozott kritériumrendszer alapján különböző, a kormány által is javasolt óvintézkedéseket vezetnek be a járvány terjedése ellen. Vissza szeretnék nyerni a turisták bizalmát, ezért is indították el a programot, elsőként Romániában – mutatott rá az alelnök. A tanúsítványért további szálláshelyek is folyamodhatnak. A bizonylatot a következő előírások betartása esetén állítják ki: a férőhelyek részleges értékesítése, a jelentkezési űrlap online kitöltése, fertőtlenítő belépőszőnyegek használata, a testhőmérséklet mérése érkezéskor vagy a wellness-részlegbe való belépéskor, kézfertőtlenítők használata, maszkok és kesztyűk viselése, gyakori fertőtlenítés a közös helyiségekben, rövid időközönkénti szellőztetés, lehetőség biztosítása arra, hogy az ételt a szobában is el lehessen fogyasztani, valamint a másfél méteres fizikai távolság tiszteletben tartása.
Csütörtöki ülésén a kormány december 19-ig meghosszabbította azt az időszakot, ameddig az adófizetők a részleges adóamnesztia kedvezményeivel élve törleszthetik az adóhátralékaikat.
Soha nem látott magasságokba röpítette Donald Trump győzelme a bitcoint és más kriptovaluták árfolyamát. Szakértővel jártuk körbe az árrobbanás körülményeit, a várható trendeket.
Sürgősségi rendeletet fogadott el csütörtökön a kormány az akkumulátoros energiatárolás és a szivattyús-tározós erőművek támogatásáról – számolt be Sebastian Burduja.
Hárommillió lejjel kiegészítette a kormány csütörtöki ülésén a burgonyatermesztőket támogató program költségvetését – közölte a mezőgazdasági minisztérium.
A kormány jóváhagyja Románia 2025–2035-ös energiastratégiáját, és a kiszolgáltatott fogyasztók védelme érdekében meghosszabbítja az energiaár-sapkára vonatkozó intézkedést – jelentette be csütörtökön a miniszterelnök.
Fiaskó árnyékolta be már az üzembe állítása utáni második napján a román állam által vásárolt vadonatúj Alstom vonat útját: nem tudott elindulni.
Az amerikai Lockheed Martin és a nagyváradi Sinteza vállalat szándéknyilatkozatot írt alá egy fenntartható és stabil energia előállítását támogató, szén-dioxid-kibocsátásmentes GridStar Flow akkumulátorgyár nagyváradi megépítéséről.
Az adósságot maguk előtt görgető romániai lakosok csaknem fele a kormányt okolja a felhalmozott adósságaiért, legyen szó banki tartozásokról vagy ki nem fizetett számlákról – derül ki a 2024-es adósságbarométerből.
A kontinensen fertőz a madárinfluenza vírusa, Kelet-Európában Magyarország a legfertőzöttebb ország. A Krónika által megkérdezett szakember szerint Romániában egy Brăila és egy Konstanca megyei háztáji gazdaságban észlelték eddig a betegséget.
Úgynevezett köz- és magán-együttműködés révén képzeli el a Budapest és Bukarest között tervezett nagy sebességű vasút megépítését a román közlekedési miniszter.
szóljon hozzá!