Kartellezés miatt elmarasztalta végleges ítéletében a bukaresti legfelsőbb bíróság a Mol romániai leányvállalatát, és az eredeti büntetéshez képest enyhébb, közel 14 millió eurós pénzbírság kifizetésére kötelezte. Négy évvel ezelőtt a Versenyhivatal több mint 200 millió eurós büntetést szabott hat olajipari cégre a versenyjogi szabályok megsértése miatt. A bírságról kiállított jegyzőkönyv szerint a hat társaság közös egyezségre alapozva, egyszerre vonta ki a piacról az ECO Premium üzemanyagot, amelyet egy drágább benzinnel helyettesített.
2015. július 02., 14:442015. július 02., 14:44
2015. július 02., 17:282015. július 02., 17:28
Jogerősen elvesztette a Mol Románia a bukaresti Versenytanács által kartellezés miatt kirótt pénzbüntetés ellen indított keresetét. A román Versenyhivatal csütörtöki közleménye szerint végleges, megfellebbezhetetlen ítéletében a bukaresti legfelsőbb bíróság részben elutasította a kőolajipari társaság fellebbezését.
A bíróság helyben hagyta a versenyjogi szabályok megsértéséről négy évvel ezelőtt született határozatot, az emiatt kiszabott 80,2 millió lejes büntetést ugyanakkor 64,2 millió lejre (14 millió euró) enyhítette.
A bukaresti Versenyhivatal 2011 decemberében 880 millió lejes (205 millió euró) bírságot rótt ki hat romániai olajipari cégre, arra hivatkozva, hogy 2008-ban, a versenyjogi szabályok megsértésével megegyeztek az Eco Premium néven ismert, ólompótló adalékanyagot tartalmazó benzinnek a forgalomból való egységes kivonásáról.
A legtetemesebb, 366 millió lejes bírságot a legnagyobb piaci részesedéssel rendelkező OMV-Petromra szabták ki, ugyanakkor az OMV Petrom Marketing 137, a Rompetrol Downstream 159, a MOL 80,2, az olasz ENI 11,1, az orosz Lukoil pedig 136 millió lejes büntetést kapott. Különben a bírság mértéke a kartellezésért büntetett cégek 2010-es bevételeinek három százalékára rúg.
A versenyhatóság arra gyanakodva indított vizsgálatot, hogy a hat társaság közös egyezségre alapozva, egyszerre vonta ki a piacról az ECO Premiumot, amelyet egy drágább benzinnel helyettesített. A bírságról kiállított jegyzőkönyv szerint az üzemanyagtípus egy időben történő kivonásával a fogyasztóknak kisebb választék állt rendelkezésére, így a gépkocsivezetők húsz százaléka kénytelen volt más típusú üzemanyagot vásárolni.
A Mol Románia a versenytanács határozatát arra hivatkozva támadta meg a bukaresti táblabíróságon, hogy „az Eco Premium kivonása a termékportfolióból egyéni üzleti döntése volt, nem pedig a versenyjog megsértését eredményező megállapodás vagy összehangolt magatartás eredménye\".
A cég emlékeztetett, hogy az ECO Premium-eladások folyamatosan csökkentek 2008-ig, összhangban az ezt az üzemanyagtípust használó idősebb gépjárművek számának csökkenésével. Keresetét azonban már a táblabíróság is elutasította 2012-ben, helyben hagyva az eredeti büntetési tételt, amelyet viszont most a legfelsőbb bíróság enyhített. A másik öt társaság fellebbezése ügyében még nem született végleges ítélet.
Bogdan Chiriţoiu, a román Versenyhivatal vezetője csütörtökön üdvözölte a bíróság verdiktjét, reményének adva hangot, miszerint az öt másik kőolajipari cég ellen is pert nyernek. „Az ítélet már csak azért is örömmel tölt el bennünket, mivel megerősítette, hogy az általunk lefolytatott vizsgálatok következtetései megalapozottak\" – állapította meg Chiriţoiu, hozzátéve: a bírságokat a román adóhatóság már behajtotta a cégektől.
A versenyhivatal korábban Európa-szerte példa nélkülinek nevezte a kőolajipari társaságokra kirótt büntetés mértékét, és azt, hogy az intézmény az egyetlen, amely konkrét bizonyítékokat fedezett fel a cégek közötti tiltott egyezség létrejöttéről.
Különben a versenytanács korábban összesen 35 millió eurós büntetést rótt ki négy nagy kereskedelmi áruházláncra és huszonegy beszállítójára kartellezés és a versenyszabályok megszegése miatt; a multinacionális cégek ugyancsak bíróságon támadták meg a bírságot.
Egyébként a román kormány napokban elfogadott sürgősségi rendelete értelmében a versenyjogi szabályok áthágásával gyanúsított cégek a kiszabott büntetés tíztől harminc százalékig terjedő csökkentésében részesülhetnek, ha elismerik, hogy kartelleztek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagy rössel dolgoznak az elmúlt 35 év legnagyobb romániai energetikai projektjén Dél-Erdélyben, a Hunyad megyei Marosnémetiben, ahol Európa legnagyobb, legmodernebb és leghatékonyabb gázerőműve épül.
A rászorulók közvetlen pénzügyi támogatást kapnak áramszámlájuk kifizetésére a villamosenergia-piac július 1-jei liberalizációja után, az eddigi általános árplafont egy „célzottabb, hatékonyabb és szociális szempontból korrektebb megközelítés” váltja fel.
Az idei első negyedévben a munkaképes korú – 15 és 64 év közötti – lakosság foglalkoztatási rátája 62,7 százalékos volt, 0,3 százalékponttal alacsonyabb, mint az előző év azonos időszakában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A magánszemélyek június 19-étől igényelhetnek állami támogatást a Környezetvédelmi Alap (AFM) honlapján új gépkocsi vásárlására a 2025-ös roncsautóprogram keretében. Az AFM közzétett egy magyarázó videót az eljárásról.
Az idei első negyedévben a múlt év azonoson időszakához képest 20,6 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában, miközben a nyugdíjasok átlagos száma 4,9 millióra csökkent – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Áprilisban márciushoz képest 44 lejjel, azaz 0,8 százalékkal 5647 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Igen nehéz helyzetbe kerülhet a romániai juhágazat, ha az Európai Bizottság módosítja az élőállat-exportra vonatkozó szabályokat, amellyel gyakorlatilag lehetetlenné tennék a juhoknak a muszlim államokba történő tengeri szállítását.
A romániai bankrendszer hat legnagyobb bankja – kivéve a CEC Bankot, amely csak éves és féléves alapon számol be pénzügyi eredményeiről – 2025 első negyedévében 3,1 milliárd lejes nettó nyereséget ért el.
A 15 és 29 év közötti romániai fiatalok 14,7 százaléka súlyos anyagi és szociális nélkülözésben élt 2024-ben; az európai uniós átlag 5,8 százalék volt – derül ki az Eurostat csütörtökön közzétett adataiból.
Májusban az áprilisi 4,9 százalékról 5,45 százalékra nőtt az éves infláció Romániában, a legjelentősebb mértékű, 7,09 százalékos árnövekedést a szolgáltatási szektorban regisztrálták – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!