Hogy miként állapítják meg egy drágításról, indokolt-e, vagy sem, az egyelőre nem világos, ugyanakkor a szankciók köre kiterjedne arra az esetre is, ha bizonyos termékeket a forgalmazók bevonnak a piacról, hogy aztán később, amikor hiány mutatkozik, magasabb áron értékesíthessék.

A rendelet ötlete azt követően merült fel, hogy jó ideje megállíthatatlan az áremelkedés, az éves inflációs ráta márciusban 10,2 százalékra nőtt a februári 8,53 százalékról, meghaladva a 7,8 százalékos uniós átlagot. A nem élelmiszer termékek 10,86 százalékkal, az élelmiszerek 11,20 százalékkal drágultak, a szolgáltatások díja 6,53 százalékkal nőtt. A Román Nemzeti Bank (BNR) az idei második negyedév végére 11,2 százalékos, a harmadik negyedévre 10,2 százalékos, a negyedik negyedév végére pedig 9,6 százalékos inflációt vetített előre legutóbbi jelentésében.

Hetekkel ezelőtt a benzinkutakat rohanták meg az autósok arra a hírre, hogy 10 lej fölé kúszik az üzemanyag ára (azóta a benzin literje 7,70, a gázolajé 8,70 lejre emelkedett), hasonló pánikvásárlás történt nemrég az étolajért is. Különösen az április 24-ei ortodox húsvétot megelőzően volt szembeszökő a drágulás, emiatt a fogyasztóvédelmi hivatal átfogó ellenőrzéseket folytatott országszerte.

Beavatkoznának is, meg nem is

A Versenytanács jelenleg elemzi a kormánynak a spekuláció megfékezésére kidolgozott tervezetét. Gyerkó László, a testület tagja szerdán a Krónika megkeresésére elmondta,

Kifejtette, megvan az alapja az elképzelésnek, hiszen valóban történnek visszaélések a gazdasági döntések során, ám a jóhiszeműség kellene hogy legyen a vezérelv. „Nem lehet mindent törvénnyel szabályozni. Ha a szabadpiacon megszabják, miként árazzanak be egy terméket, akkor visszatérünk oda, ahol a rendszerváltás előtt tartott az ország. Folyamatosan zajlanak az egyeztetések, a Versenytanács a piaci felügyeletet, az árak szabad alakulását tartja szem előtt” – részletezte Gyerkó László. Elmondása szerint a napokban mindenképpen véglegesítenek egy javaslatot, azon a változaton még a minisztériumok is módosíthatnak.

Ki kell dolgozni egy módszertant, hogy a piac korábbi helyzetéhez viszonyítva, milyen fogódzók alapján állapítják meg egy áremelésről, hogy spekuláció áll a hátterében. Bevezetünk egy kemény piaci korlátot, de ezzel valamilyen szinten szabad kezet adunk a visszaélésekre is, hiszen ha valakinek egy termék túl drágának tűnik, ráfoghatja, hogy spekuláció áll a háttérben, és megbírságoljuk. Életképes egyensúlyt kell találni a számok és az elvek között” – szögezte le Gyerkó László.

További drágulásra készülhetünk

A Versenytanács tagja ugyanakkor azt mondja, az infláció hatása tovább gyűrűzik, az élelmiszerárak az ősszel valószínűleg tovább fognak emelkedni, hiszen még csak most zöldül az idei gabona. „Az orosz–ukrán háború befolyásolhatja a gabonaimportot, közben pedig Románia képes megtermelni saját szükségletét, csakhogy annak 40 százalékát elviszik külföldre, mert a területek egy részét nem hazai cégek művelik meg. A kilencvenes évektől beindult egy folyamat, olyan döntések születtek, melyek most visszagondolva nem voltak a legjobbak, például a magánosítás kapcsán, de most ebben a helyzetben kell megoldást találni arra, hogy korlátozzák a spekulációt, és közben minimálisan avatkozzanak be a szabadpiacba” – összegzett Gyerkó László.