Pánikvásárlás. Amikor hirtelen növekedésnek indult az étolaj ára, sokan megrohamozták a boltokat
Fotó: Szász Cs. Emese
Az árspekuláció megfékezését célzó jogszabályjavaslaton dolgoznak a bukaresti illetékesek. Gyerkó László, a Versenytanács tagja a Krónika megkeresésére úgy nyilatkozott, középutat szorgalmaznak, amely elejét venné az indokolatlan drágításoknak, de mégsem avatkozik be drasztikusan a szabadpiaci mozgásokba, utóbbi ugyanis szerinte veszélyes lehet.
2022. május 06., 08:132022. május 06., 08:13
2022. május 06., 08:262022. május 06., 08:26
Sürgősségi rendeletet dolgozott ki a bukaresti kormány a spekuláció megfékezése érdekében. Florin Spătaru gazdasági miniszter szerint az állami beavatkozást az indokolja, hogy az elmúlt hónapokban sokszor egyik pillanatról a másikra emelték az árakat a kereskedők, ezért jogszabályi úton kívánják elejét venni a hasonló praktikáknak. „Már korábban is elmondtam, hogy a tisztességtelen eljárásokat szankcionálni kell, meg kell vizsgálni a fogyasztóvédelemmel, versenyhivatallal, adóhatósággal közösen, milyen felső határt szabunk a kiróható büntetéseknek” – jelentette ki a tárcavezető.
Hogy miként állapítják meg egy drágításról, indokolt-e, vagy sem, az egyelőre nem világos, ugyanakkor a szankciók köre kiterjedne arra az esetre is, ha bizonyos termékeket a forgalmazók bevonnak a piacról, hogy aztán később, amikor hiány mutatkozik, magasabb áron értékesíthessék.
A rendelet ötlete azt követően merült fel, hogy jó ideje megállíthatatlan az áremelkedés, az éves inflációs ráta márciusban 10,2 százalékra nőtt a februári 8,53 százalékról, meghaladva a 7,8 százalékos uniós átlagot. A nem élelmiszer termékek 10,86 százalékkal, az élelmiszerek 11,20 százalékkal drágultak, a szolgáltatások díja 6,53 százalékkal nőtt. A Román Nemzeti Bank (BNR) az idei második negyedév végére 11,2 százalékos, a harmadik negyedévre 10,2 százalékos, a negyedik negyedév végére pedig 9,6 százalékos inflációt vetített előre legutóbbi jelentésében.
Hetekkel ezelőtt a benzinkutakat rohanták meg az autósok arra a hírre, hogy 10 lej fölé kúszik az üzemanyag ára (azóta a benzin literje 7,70, a gázolajé 8,70 lejre emelkedett), hasonló pánikvásárlás történt nemrég az étolajért is. Különösen az április 24-ei ortodox húsvétot megelőzően volt szembeszökő a drágulás, emiatt a fogyasztóvédelmi hivatal átfogó ellenőrzéseket folytatott országszerte.
A Versenytanács jelenleg elemzi a kormánynak a spekuláció megfékezésére kidolgozott tervezetét. Gyerkó László, a testület tagja szerdán a Krónika megkeresésére elmondta,
Kifejtette, megvan az alapja az elképzelésnek, hiszen valóban történnek visszaélések a gazdasági döntések során, ám a jóhiszeműség kellene hogy legyen a vezérelv. „Nem lehet mindent törvénnyel szabályozni. Ha a szabadpiacon megszabják, miként árazzanak be egy terméket, akkor visszatérünk oda, ahol a rendszerváltás előtt tartott az ország. Folyamatosan zajlanak az egyeztetések, a Versenytanács a piaci felügyeletet, az árak szabad alakulását tartja szem előtt” – részletezte Gyerkó László. Elmondása szerint a napokban mindenképpen véglegesítenek egy javaslatot, azon a változaton még a minisztériumok is módosíthatnak.
Fotó: Gábos Albin
Mint a szakember aláhúzta, ez a kérdés elsősorban azért rendkívül összetett, mert pontosan meg kellene határozni, mit neveznek spekulációnak.
Ki kell dolgozni egy módszertant, hogy a piac korábbi helyzetéhez viszonyítva, milyen fogódzók alapján állapítják meg egy áremelésről, hogy spekuláció áll a hátterében. Bevezetünk egy kemény piaci korlátot, de ezzel valamilyen szinten szabad kezet adunk a visszaélésekre is, hiszen ha valakinek egy termék túl drágának tűnik, ráfoghatja, hogy spekuláció áll a háttérben, és megbírságoljuk. Életképes egyensúlyt kell találni a számok és az elvek között” – szögezte le Gyerkó László.
A Versenytanács tagja ugyanakkor azt mondja, az infláció hatása tovább gyűrűzik, az élelmiszerárak az ősszel valószínűleg tovább fognak emelkedni, hiszen még csak most zöldül az idei gabona. „Az orosz–ukrán háború befolyásolhatja a gabonaimportot, közben pedig Románia képes megtermelni saját szükségletét, csakhogy annak 40 százalékát elviszik külföldre, mert a területek egy részét nem hazai cégek művelik meg. A kilencvenes évektől beindult egy folyamat, olyan döntések születtek, melyek most visszagondolva nem voltak a legjobbak, például a magánosítás kapcsán, de most ebben a helyzetben kell megoldást találni arra, hogy korlátozzák a spekulációt, és közben minimálisan avatkozzanak be a szabadpiacba” – összegzett Gyerkó László.
Megjelent az ENSZ idei jelentése az emberi fejlettségi szintről, mely a hagyományos statisztikai mutatóknál komplexebb, pontosabb módon hivatott számszerűsíteni az emberi jólét mértékét egy index segítségével.
Az Európai Parlament csütörtökön elfogadta az új autók és kishaszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátási teljesítményszabványaira vonatkozó célzott módosítást.
Marcel Boloș európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter úgy véli, szóba se jöhet egy hitelmegállapodás a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), ami szerinte az országos helyreállítási tervben foglaltaknál „fájdalmasabb” reformokat vonna maga után.
Az év első három hónapjában 2,496 millió vendéget fogadtak a romániai kereskedelmi szálláshelyeken (beleértve a kiadó apartmanokat és szobákat is), alig 1 százalékkal többet a 2024 januárja és márciusa között jegyzettnél.
Csütörtökön is folytatta lejtmenetét a román fizetőeszköz: a Román Nemzeti Bank (BNR) által 13 órakor kiközölt referencia-árfolyam 5,12 lej/euró volt a szerdai 5,0991 után, ami 0,0231 százalékos növekedést jelent.
Nincs pozitív szcenárió, gazdasági szempontból az idei egy sötét év lesz – vetítette elő derűlátásra nem túl sok okot adóan a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Magyarországon és Horvátországban terjeszkedik a román fogászati vállalat, a Dental Holding – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Indoklással ellátott véleményt küldött az Európai Bizottság (EB) Romániának, amiért korlátozza a gáztermelők szabadságát a földgáz nagykereskedelmi árának megállapításában.
Miután kétévnyi viszonylagos stabilitás után az elmúlt 5 évben tapasztalt legnagyobb, 2,5 százalékos ugrással kedden az árfolyam átlépte az 5 lej/eurós lélektani határt, szerdán is tovább gyengült a román deviza az európai fizetőeszközzel szemben.
Bár Románia továbbra is az Európai Unió alacsonyabb átlagbéreket kínáló országai közé tartozik, a vásárlóerő-paritás (PPS) alapján már nem szerepel a sereghajtók között – derül ki az Euronews elemzéséből.
szóljon hozzá!