Az ezüstöt az aranyhoz hasonlóan a befektetők menedéknek tartják a nehéz időkben
Fotó: Haáz Vince
Figyelemre méltó növekedést mutatott 2025-ben az ezüst ára, közelítve a 38,5 dollárt unciánként, ami már 33 százalékos emelkedést jelent az év eleje óta. Ez meghaladja az arany drágulását, és új fényt vet a nemesfémek piacára. A kereslet növekedése, az ipari felhasználás bővülése és a globális gazdasági tényezők mind hozzájárultak az árnövekedési trendhez.
2025. szeptember 01., 08:162025. szeptember 01., 08:16
2025. szeptember 01., 08:242025. szeptember 01., 08:24
Piaci szakértők szerint több tényezővel magyarázható az arany „kistestvéreként” is emlegetett ezüst árának számottevő emelkedése. Az egyik legfontosabb a növekvő ipari kereslet: az ezüst kulcsszerepet játszik az elektronikai, napelemes és orvosi ágazatokban, az új technológiák terjedése pedig tovább növeli a felhasználását.
A napelemgyártásban az ezüstrétegek a fény energiájának elektromos árammá alakításában játszanak központi szerepet, így a megújuló energia iránti növekvő igény szintén hajtja a keresletet. Emellett az orvosi szektorban antibakteriális tulajdonságai miatt fertőtlenítő kötszerekben, sebészeti eszközökben és orvosi implantátumokban alkalmazzák.
Ezzel párhuzamosan a globális gazdasági bizonytalanság – beleértve a kereskedelmi feszültségeket és a politikai instabilitást – szintén hozzájárult ahhoz, hogy a befektetők biztonságos menedékként forduljanak a nemesfémek felé.
Másfelől a fizikai ezüstnek a világpiacon tapasztalható krónikus hiánya a másik okozója a jelenlegi árnövekedésnek. A Silver Institute legfrissebb elemzése szerint 2025-ben körülbelül 170 millió unciát kitevő hiány várható a piacon, folytatva a 2021-ben kezdődött tendenciát. A probléma az ezüsttermelés egyedi szerkezetében rejlik, amely alapvetően különbözik más nemesfémekétől.
Ez a szerkezet megakadályozza, hogy az ezüstkínálat rugalmasan reagáljon az árnövekedésre, mivel más fémek jövedelmezőségétől függ.
A napelemgyártásban az ezüst a fény energiájának elektromos árammá alakításában játszik központi szerepet
Fotó: Pexels.com
A világ ezüstbányászati termelése 2016 óta több mint 7 százalékkal csökkent, jelenleg körülbelül 835 millió uncia évente. Eközben a hulladékból történő újrahasznosítás 24 százalékkal nőtt, 195 millió unciára, de ez még mindig nem kompenzálja a primer termelés csökkenését. A szakértők szerint a helyzet tovább romlik, mivel az új bányaprojektek kilátásai nagyon korlátozottak – magyarázzák az XTB elemzői.
A befektetők számára az ezüst különösen vonzó lehetőséget kínál.
Az augusztusi infláció 2,7%-on állt, az előrejelzett 2,8% alatt, ami megerősítette a szeptemberi kamatcsökkentés várakozását, és felfelé tolta az ezüst árát. Emellett a dollár gyengülése vonzóbbá teszi az ezüstöt a globális befektetők számára. Érdemes megjegyezni, hogy az ETF-ek (Exchange Traded Fund), azaz tőzsdén kereskedett alapok jelentősen növelik ezüst-tartalékaikat. Bár az árak még távol vannak a történelmi csúcsoktól, az ETF-ek által birtokolt ezüst értéke rekordot ért el, ami növekedést jelezhet.
Az optimista kilátások ellenére a befektetőknek tisztában kell lenniük a potenciális kockázatokkal. Az ezüst természeténél fogva nagyon volatilis, más nemesfémeket jelentősen meghaladva. Az ár hirtelen korrekciói normális részei a ciklusnak, és ideiglenesen eltörölhetik a hónapok alatt elért nyereséget.
– teszik hozzá az Adevărul cikke szerint az XTB szakértői. Hosszú távon az új technológiák, amelyek csökkentenék az ezüst felhasználását bizonyos alkalmazásokban, kockázatot jelentenek, bár a jelenlegi trend épp az ellenkező irányba mutat – az új technológiák növelik a keresletet.
„Egy további tényező az amerikai dollár alakulása: a Fed esetleges hangulatváltása nyomást gyakorolhat az árakra. Emellett a reciklált ezüst mennyiségének növekedése vagy új lelőhelyek felfedezése befolyásolhatja a kereslet-kínálat egyensúlyát, de ezek rövid- és középtávon kevésbé valószínűek” – mondják az elemzők.
Ugyanakkor a kínálati korlátok, az egyedi termelési szerkezet miatt várhatóan erősödik a kereslet, fokozva a kereslet és kínálat közötti egyre nyilvánvalóbb egyensúlyhiányt.
A romániai lakosság az elmúlt három évben kezdett ráérezni az aranybefektetések ízére – állapította meg Victor Dima, a nemesfémek és devizák értékesítésével foglalkozó Tavex Románia igazgatója.
Egy tízféle zöldséget, gyümölcsöt és tejterméket tartalmazó fogyasztói kosár ára a romániai élelmiszerpiacokon júniusban meghaladta a 170 lejt, ami mintegy 20%-os növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest.
A tavalyi első félévhez képest az idei év első hat hónapjában 7,9 százalékkal 11 839 500-ról 12 770 800-ra nőtt a légiutas-forgalom Romániában az Országos Statisztikai Intézet (INS) vasárnap közzétett adatai szerint.
A világ első, cseppfolyósított földgázt is felhasználó üzemanyag-befecskendezős motorjának gyártása kezdődött el Romániában. A HR12 LPG motort a vállalat Mioveni-i gyárában szerelik össze.
A 2023–2027-es uniós ciklusra szóló mezőgazdasági pályázatok zöme már megjelent, a Vidéki Beruházások Finanszírozási Ügynöksége (AFIR) azonban az év végén még négy újabb pályázatot hirdet meg 580 millió euró értékben.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint a koalícióban megállapodás született arról, hogy a második deficitcsökkentő csomagot öt részre osztják, így mindegyik érintett ágazatról külön-külön tervezet rendelkezik majd.
A gazdasági minisztérium képviselői szerdán közölték, hogy a jelentkezők nagy száma miatt csütörtöktől felfüggesztik az állami vállalatok vezetői pozícióira meghirdetett szelekciót.
A pénzügyminisztérium új tervezete szerint a korlátolt felelősségű társaságok (kft-k) minimális törzstőkéjének összegét a vállalkozás mérete szabná meg – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Az idei első félévben Románia 1,25 millió tonna kőolaj-egyenérték (toe) nyersolajat termelt, 103 200 toe-vel (7,6 százalékkal) kevesebbet, mint 2024 azonos időszakában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett adataiból.
Idén ősztől 20 százalékkal több előlegfizetésben részesülnek az uniós alapokból a 27 tagországban tevékenykedő gazdák, erről az Európai Bizottság döntött.
Románia egyre feljebb kerül az európai üzemanyagárak rangsorában a jövedéki adó és az áfa emelése után, különösen a gázolaj esetében.
szóljon hozzá!