Fejleszthetnek. Az Egei család sikeresen pályázott zöldségtermesztésre és -feldolgozásra
Fotó: Makkay József
A fiatal gazdáknak szóló európai uniós pályázat a legnépszerűbb az elnyerhető mezőgazdasági támogatások közül. Idén országos viszonylatban több ezren pályáztak, a 100 millió eurós keret november végére elfogyott. A Kolozs megyei Kövenden zöldségtermesztésre és -feldolgozásra sikeresen pályázó házaspárnál jártunk. Megszólaltattunk egy pályázatelbíráló szakembert is, aki szerint a gazdálkodni nem akaró fiatalok számára is nagy csábítást jelent az elnyerhető 50–70 ezer eurós támogatás.
2021. december 12., 09:462021. december 12., 09:46
Régi kolompok, ostorok, kések, ollók, lópatkók, faküllős kerék, favillák és egy járom is látható az eredetiben megmaradt csűrkapun és az istállóval összekapcsolt régi gazdasági épület előterében. Ha az ember nem tudná, hogy merre jár, a szeme megakad egy múlt század eleji településjelző táblán: Torda Aranyos Vármegye, Kövend kisközség, Tordai járás.
A kétezres években az új ház építésekor a régi csűrt és pajtát nem bontották le, mint annyian mások. A ma 41 éves gazda tizenéves korától elkötelezte magát a gazdálkodás mellett; bár tett egy bő tízévnyi kitérőt sofőrként az autópálya-építésben, idén nyártól főállásban visszatért a földművességhez.
A letűnt korok hangulatát idéző portán megtekintjük a frissen felépült zöldségfeldolgozó műhelyt is, amely „pirosban” van felhúzva, de jövő nyárra, a paradicsom, paprika, uborka és padlizsán szezonjában már itt készülnek majd a savanyúságok, a paradicsomsűrítmények és a közkedvelt zakuszka. Ugyanis
Egeiék piacolásra előkészített nyári zöldségei
Fotó: Egei Ferenc/Facebook
Egei Erikát a napokban értesítette az európai uniós mezőgazdasági pályázatokat kezelő Vidéki Beruházások Finanszírozási Ügynöksége (AFIR), hogy a nyáron benyújtott ifjú gazda pályázatukat pozitívan bírálták el, és a finanszírozási szerződés megkötését követően átutalják vállalkozói bankszámlájukra az elnyert 60 ezer eurós támogatás 75 százalékát. Erika nevén pályáztak, mert Ferenc betöltötte már a negyvenegyet, így „kifutott az időből”. De ez részletkérdés, hiszen mindketten elkötelezetten gazdálkodnak. Erika négy évvel ezelőtt ment először szülési szabadságra, idén karácsonyra második gyerekük is betölti a két esztendőt, így jövőtől mindketten főállású gazdaként szeretnének dolgozni.
„Amikor 1998-ban érettségiztem Tordán, sok választás nem volt. Sorra szűntek meg a gyárak, egyre nehezebb volt ingázni, így a szüleim mellett kezdtem el zöldségtermesztéssel foglalkozni, és hamar megkedveltem. Az elején jól ment, piacra sem kellett járni, mert eljöttek a faluba a zöldségért a viszonteladók. De ahogy Románia 2007-ben bekerült az Európai Unióba, minden megváltozott. Sok új munkahely létesült, az emberek viszont azért váltottak, mert
– magyarázza a másfél évtizeddel ezelőtti váltás körülményeit Egei Ferenc.
Fotó: Makkay József
Sok aranyosszéki fiataltól eltérően Egeiék mégsem hagytak fel a gazdálkodással. Erika harasztosi gazdacsaládból jött férjhez Kövendre, a szülei ma is zöldségtermesztéssel foglalkoznak, így számára természetes volt, hogy könyvelői munkája mellett idehaza is gazdálkodnak. Az elmúlt években öt hektár területen termesztettek főleg gabonát, amit disznóhizlalásra fordítottak, de Ferenc szerint ennek már alig van jövője.
Vendéglátóim szerint ez sem éri meg, hiszen a feletetett 1,20 lejes gabona alig térül meg a sertés eladási árában, ezért döntöttek a váltás mellett: visszatérnek szüleik foglalatosságához, a zöldségtermesztéshez.
Fotó: Egei Ferenc/Facebook
Kapóra jött a fiatal gazdák számára kiírt pályázat, amihez Erika elvégzett egy mezőgazdasági tanfolyamot. A gyökérzöldségek helyett idén tavasszal hozzáfogtak paradicsomot, paprikát és uborkát termeszteni, az árut a tordai és az aranyosgyéresi zöldségpiacon, illetve a kolozsvári nagybani piacon értékesítették, sok elkelt azonban a faluban is. Erika szerint azért döntöttek a feldolgozás mellett, mert nyáron, amikor nagy a felhozatal zöldségekből, jobban megéri feldolgozva értékesíteni a végterméket. Beszerzik az Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hivatal engedélyét, a pályázaton elnyert pénzből pedig megvásárolják a szükséges gépeket és eszközöket. Mindketten bizakodóak, hiszen azzal akarnak életvitelszerűen foglalkozni, amihez gyerekkoruktól hozzászoktak.
A feldolgozott termékeket első lépésben a zöldségpiacokon értékesítenék, és ha lesz rá nagyobb érdeklődés, más értékesítési formát is kipróbálnak.
– magyarázza Egei Erika.
Fotó: Makkay József
Az idéntől kilenc hektáron gazdálkodó Egei család kéthektárnyi zöldségtermesztésre és feldolgozásra nyert uniós pályázatával egy modern gazdaság alapjait fekteti le. Ha eredményesek lesznek, mások is kedvet kapnak Várfalva község falvaiból, hogy továbbvigyék szüleik és nagyszüleik zöldségtermesztő foglalkozását.
A lehívható uniós pályázatok közül idén a fiatal mezőgazdasági termelők tevékenységének a támogatására kiírt 6.1-es alintézkedés a legnépszerűbb. Az augusztus végétől igényelhető uniós pályázatok első szakaszában szeptember 26-ig országosan 1504 projektet nyújtottak be 71,8 millió euró értékben. A november 26-ig meghirdetett újabb szakaszok során elfogyott az idénre előirányzott 100 millió eurós keret.
Az AFIR Kolozs megyei kirendeltségén az uniós pályázatok elbírálásával, illetve megvalósításának ellenőrzésével foglalkozó Bakó Béla mezőgazdasági mérnök szerint a nagy érdeklődés annak tudható be, hogy sok fiatal számára az 50–70 ezer eurós pályázati összeg könnyen megszerezhető pénznek tűnik. Nem azokkal a fiatalokkal van gond, akik eddig is falun éltek, vagy városról rendszeresen hazajártak szüleikhez gazdálkodni, hanem a pályázók egy jelentősebb részével, akiket nem a gazdálkodás, hanem a pályázati pénz könnyű megszerzésének lehetősége motivál. Sok esetben olyan fiatalok, akiknek a szülei gazdálkodnak, ők viszont ettől az életformától teljesen elszakadtak, így a szüleik hátán próbálnak uniós pénzhez jutni anélkül, hogy valóban visszatérnének a mezőgazdasághoz. Ezt a hozzáállást részben serkenti a pályázati kiírás is.
„Már az elején kiderül, aki ezt komolyan gondolja. Az elnyert támogatásból egy korszerű gazdaság alapjait lehet lefektetni, amit később újabb pályázatokkal tudnak majd fejleszteni a fiatal agrárvállalkozók” – magyarázza a mezőgazdasági szakember.
Fotó: Egei Ferenc/Facebook
Bakó arra panaszkodik, hogy a mintegy 400 Kolozs megyei pályázat elbírálása során hatalmas munka nehezedik rájuk, mert kevés a munkatárs. Az elbírálás sok terepmunkát igényel, hiszen az AFIR munkatársainak a helyszínen kell meggyőződniük arról, hogy a pályázatban feltüntetett területek valósak, és aki például zöldségre pályázik, az valóban azt is termel. Bakó Béla szerint a hivatal munkatársai segítőkészek. Gond akkor van, ha a pályázóról egyértelműen kiderül, hogy benyújtott igénye nem felel meg a valóságnak, azaz nem gazdálkodni akar, hanem könnyen megszerezhető pénzre pályázik.
Az AFIR honlapján közzétett listák tanúsága szerint idén is sok az elutasított ifjú gazda pályázat. A nagy számok törvénye alapján ez nem meglepő, hiszen több ezer jelentkezőből a pályázók pontszáma alapján döntik el, ki lesz a nyertes. Aki mezőgazdasági felsőfokú vagy a pályázatnak megfelelő középfokú agrárvégzettséggel rendelkezik, az lépéselőnyben van, a pályázók többsége azonban nem ilyen körből kerül ki.
Saját maguk tiszteletére emelhetik poharukat a csíkszeredai sörgyárban, mely immár 50 éve működik a székelyföldi városban. A kezdetekhez képest óriásit fejlődött a bő két évtizede egy multinacionális vállalat tulajdonában lévő sörgyár.
Az elkövetkező időszakban hat új mozdonyt szállít le romániai és magyarországi vasúttársaságoknak – jelentette be a Softronic Craiova gördülőállomány-gyártó a világ legnagyobb vasúti vásárán, az immár 14. alkalommal megszervezett Innotranson.
Aláírták pénteken a Prut folyó romániai és moldovai köztársaságbeli partját összekötő híd építésére vonatkozó szerződést – közölte a Facebookon Cristian Pistol, a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR) vezérigazgatója.
Elindították pénteken 10 órakor a Zöldház program 2024-es kiírását; az északnyugati régió számára elkülönített, összesen 274,29 millió lejes támogatási keret alig két perc alatt kimerült – tájékoztatott a környezetvédelmi minisztérium.
Jelentősen rontott a román gazdaság 2024-es növekedésére vonatkozó előrejelzésein az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) csütörtökön közzétett jelentésében.
Az informatika az a terület, ahol az elmúlt évben a legnagyobb mértékben, átlagosan havi 10 ezer lejre emelkedtek a munkavállalók bérezési elvárásai – derül ki egy online munkaközvetítő platform csütörtökön közzétett elemzéséből.
Románia előrelépést tett a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD) való csatlakozás folyamatában, és a jelenlegi ütemet tartani fogja – jelentette ki szerdán Marcel Ciolacu miniszterelnök.
A nemrég szinte bezárt marosludasi cukorgyár a tulajdonosváltást követően immár napi 24 órában üzemel, hogy feldolgozza a félezer erdélyi gazdától érkező nyersanyagot. A cukorgyár 8800 hektár cukorrépaföldre kötött szerződést.
A Németország által ideiglenesen bevezetett közúti határellenőrzés veszteségeket okoz a fuvarozóknak, az így keletkezett megnövekedett költségeket pedig a végső fogasztó, a vásárló fizeti majd meg.
A román GDP éves növekedése 2024-ben 1,8 százalékra mérséklődik, ami az első félévben tapasztalt pozitív tendenciák ellenére jóval elmarad a korábban becsült 3 százaléktól – állapították meg friss elemzésükben a kolozsvári BBTE munkatársai.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!