Van, aki komolyan gondolja az uniós támogatással megalapozható gazdaságát: a Kolozs megyei Kövenden jártunk

Fejleszthetnek. Az Egei család sikeresen pályázott zöldségtermesztésre és -feldolgozásra •  Fotó: Makkay József

Fejleszthetnek. Az Egei család sikeresen pályázott zöldségtermesztésre és -feldolgozásra

Fotó: Makkay József

A fiatal gazdáknak szóló európai uniós pályázat a legnépszerűbb az elnyerhető mezőgazdasági támogatások közül. Idén országos viszonylatban több ezren pályáztak, a 100 millió eurós keret november végére elfogyott. A Kolozs megyei Kövenden zöldségtermesztésre és -feldolgozásra sikeresen pályázó házaspárnál jártunk. Megszólaltattunk egy pályázatelbíráló szakembert is, aki szerint a gazdálkodni nem akaró fiatalok számára is nagy csábítást jelent az elnyerhető 50–70 ezer eurós támogatás.

Makkay József

2021. december 12., 09:462021. december 12., 09:46

Régi kolompok, ostorok, kések, ollók, lópatkók, faküllős kerék, favillák és egy járom is látható az eredetiben megmaradt csűrkapun és az istállóval összekapcsolt régi gazdasági épület előterében. Ha az ember nem tudná, hogy merre jár, a szeme megakad egy múlt század eleji településjelző táblán: Torda Aranyos Vármegye, Kövend kisközség, Tordai járás.

Egei Ferenc és Erika hagyományőrző telke kicsit visszarepít abba az aranyosszéki állattenyésztő és zöldségtermesztő világba, amelyből mára kevés maradt fenn.

A kétezres években az új ház építésekor a régi csűrt és pajtát nem bontották le, mint annyian mások. A ma 41 éves gazda tizenéves korától elkötelezte magát a gazdálkodás mellett; bár tett egy bő tízévnyi kitérőt sofőrként az autópálya-építésben, idén nyártól főállásban visszatért a földművességhez.

A letűnt korok hangulatát idéző portán megtekintjük a frissen felépült zöldségfeldolgozó műhelyt is, amely „pirosban” van felhúzva, de jövő nyárra, a paradicsom, paprika, uborka és padlizsán szezonjában már itt készülnek majd a savanyúságok, a paradicsomsűrítmények és a közkedvelt zakuszka. Ugyanis

megnyitja kapuit Várfalva község első zöldségfeldolgozó kisüzeme, amelyet a forgalom függvényében bővítenek majd.

Egeiék piacolásra előkészített nyári zöldségei •  Fotó: Egei Ferenc/Facebook Galéria

Egeiék piacolásra előkészített nyári zöldségei

Fotó: Egei Ferenc/Facebook

Beleszülettek a gazdálkodásba

Egei Erikát a napokban értesítette az európai uniós mezőgazdasági pályázatokat kezelő Vidéki Beruházások Finanszírozási Ügynöksége (AFIR), hogy a nyáron benyújtott ifjú gazda pályázatukat pozitívan bírálták el, és a finanszírozási szerződés megkötését követően átutalják vállalkozói bankszámlájukra az elnyert 60 ezer eurós támogatás 75 százalékát. Erika nevén pályáztak, mert Ferenc betöltötte már a negyvenegyet, így „kifutott az időből”. De ez részletkérdés, hiszen mindketten elkötelezetten gazdálkodnak. Erika négy évvel ezelőtt ment először szülési szabadságra, idén karácsonyra második gyerekük is betölti a két esztendőt, így jövőtől mindketten főállású gazdaként szeretnének dolgozni.

„Amikor 1998-ban érettségiztem Tordán, sok választás nem volt. Sorra szűntek meg a gyárak, egyre nehezebb volt ingázni, így a szüleim mellett kezdtem el zöldségtermesztéssel foglalkozni, és hamar megkedveltem. Az elején jól ment, piacra sem kellett járni, mert eljöttek a faluba a zöldségért a viszonteladók. De ahogy Románia 2007-ben bekerült az Európai Unióba, minden megváltozott. Sok új munkahely létesült, az emberek viszont azért váltottak, mert

Idézet
a gombamód szaporodó áruházak elárasztották a piacot importzöldséggel, az aranyosszéki portékával már nem érte meg piacolni”

– magyarázza a másfél évtizeddel ezelőtti váltás körülményeit Egei Ferenc.

•  Fotó: Makkay József Galéria

Fotó: Makkay József

Sok aranyosszéki fiataltól eltérően Egeiék mégsem hagytak fel a gazdálkodással. Erika harasztosi gazdacsaládból jött férjhez Kövendre, a szülei ma is zöldségtermesztéssel foglalkoznak, így számára természetes volt, hogy könyvelői munkája mellett idehaza is gazdálkodnak. Az elmúlt években öt hektár területen termesztettek főleg gabonát, amit disznóhizlalásra fordítottak, de Ferenc szerint ennek már alig van jövője.

Az afrikai sertéspestis miatti megszorítások ellehetetlenítették a kisgazdákat: élő állatot nem lehet más településekre eladni, így a gazda azzal marad, amit karácsonyra értékesíteni tud a faluban.

Vendéglátóim szerint ez sem éri meg, hiszen a feletetett 1,20 lejes gabona alig térül meg a sertés eladási árában, ezért döntöttek a váltás mellett: visszatérnek szüleik foglalatosságához, a zöldségtermesztéshez.

•  Fotó: Egei Ferenc/Facebook Galéria

Fotó: Egei Ferenc/Facebook

Aranyosszéki ízek

Kapóra jött a fiatal gazdák számára kiírt pályázat, amihez Erika elvégzett egy mezőgazdasági tanfolyamot. A gyökérzöldségek helyett idén tavasszal hozzáfogtak paradicsomot, paprikát és uborkát termeszteni, az árut a tordai és az aranyosgyéresi zöldségpiacon, illetve a kolozsvári nagybani piacon értékesítették, sok elkelt azonban a faluban is. Erika szerint azért döntöttek a feldolgozás mellett, mert nyáron, amikor nagy a felhozatal zöldségekből, jobban megéri feldolgozva értékesíteni a végterméket. Beszerzik az Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hivatal engedélyét, a pályázaton elnyert pénzből pedig megvásárolják a szükséges gépeket és eszközöket. Mindketten bizakodóak, hiszen azzal akarnak életvitelszerűen foglalkozni, amihez gyerekkoruktól hozzászoktak.

A feldolgozott termékeket első lépésben a zöldségpiacokon értékesítenék, és ha lesz rá nagyobb érdeklődés, más értékesítési formát is kipróbálnak.

Idézet
A házi ízeket szeretnénk meghonosítani a műhelyben, amit Aranyosszéken ismernek. Ma is készítünk kicsiben savanyított zöldséget, paradicsomlevet főzünk, zakuszkát keverünk. Elég népes vásárlói körünk alakult ki a tordai és a gyéresi piacon, így a friss zöldségek mellett jövő évtől biztosan el fog kelni a feldolgozott áru is”

– magyarázza Egei Erika.

•  Fotó: Makkay József Galéria

Fotó: Makkay József

Az idéntől kilenc hektáron gazdálkodó Egei család kéthektárnyi zöldségtermesztésre és feldolgozásra nyert uniós pályázatával egy modern gazdaság alapjait fekteti le. Ha eredményesek lesznek, mások is kedvet kapnak Várfalva község falvaiból, hogy továbbvigyék szüleik és nagyszüleik zöldségter­mesztő foglalkozását.

A szélhámosok egy részét kiszűrik

A lehívható uniós pályázatok közül idén a fiatal mezőgazdasági termelők tevékenységének a támogatására kiírt 6.1-es alintézkedés a legnépszerűbb. Az augusztus végétől igényelhető uniós pályázatok első szakaszában szeptember 26-ig országosan 1504 projektet nyújtottak be 71,8 millió euró értékben. A november 26-ig meghirdetett újabb szakaszok során elfogyott az idénre előirányzott 100 millió eurós keret.

Az AFIR Kolozs megyei kirendeltségén az uniós pályázatok elbírálásával, illetve megvalósításának ellenőrzésével foglalkozó Bakó Béla mezőgazdasági mérnök szerint a nagy érdeklődés annak tudható be, hogy sok fiatal számára az 50–70 ezer eurós pályázati összeg könnyen megszerezhető pénznek tűnik. Nem azokkal a fiatalokkal van gond, akik eddig is falun éltek, vagy városról rendszeresen hazajártak szüleikhez gazdálkodni, hanem a pályázók egy jelentősebb részével, akiket nem a gazdálkodás, hanem a pályázati pénz könnyű megszerzésének lehetősége motivál. Sok esetben olyan fiatalok, akiknek a szülei gazdálkodnak, ők viszont ettől az életformától teljesen elszakadtak, így a szüleik hátán próbálnak uniós pénzhez jutni anélkül, hogy valóban visszatérnének a mezőgazdasághoz. Ezt a hozzáállást részben serkenti a pályázati kiírás is.

A szakember szerint nehéz kiszűrni azokat, akik csak nyerészkedni akarnak. Az eddigi tapasztalatok szerint ezzel magyarázható, hogy viszonylag kevés életképes gazdaság marad fenn a 2–3 év alatt megvalósítható pályázat és a hároméves utóellenőrzés után.

„Már az elején kiderül, aki ezt komolyan gondolja. Az elnyert támogatásból egy korszerű gazdaság alapjait lehet lefektetni, amit később újabb pályázatokkal tudnak majd fejleszteni a fiatal agrárvállalkozók” – magyarázza a mezőgazdasági szakember.

•  Fotó: Egei Ferenc/Facebook Galéria

Fotó: Egei Ferenc/Facebook

Bakó arra panaszkodik, hogy a mintegy 400 Kolozs megyei pályázat elbírálása során hatalmas munka nehezedik rájuk, mert kevés a munkatárs. Az elbírálás sok terepmunkát igényel, hiszen az AFIR munkatársainak a helyszínen kell meggyőződniük arról, hogy a pályázatban feltüntetett területek valósak, és aki például zöldségre pályázik, az valóban azt is termel. Bakó Béla szerint a hivatal munkatársai segítőkészek. Gond akkor van, ha a pályázóról egyértelműen kiderül, hogy benyújtott igénye nem felel meg a valóságnak, azaz nem gazdálkodni akar, hanem könnyen megszerezhető pénzre pályázik.

Az AFIR honlapján közzétett listák tanúsága szerint idén is sok az elutasított ifjú gazda pályázat. A nagy számok törvénye alapján ez nem meglepő, hiszen több ezer jelentkezőből a pályázók pontszáma alapján döntik el, ki lesz a nyertes. Aki mezőgazdasági felsőfokú vagy a pályázatnak megfelelő középfokú agrárvégzettséggel rendelkezik, az lépéselőnyben van, a pályázók többsége azonban nem ilyen körből kerül ki.

 

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. június 22., vasárnap

Elemzők: 5 lej alá süllyedhet az euró árfolyama, de nem marad ott sokáig

Bár a közgazdászok szerint a lej még mindig kissé túlértékelt, az ING Bank elemzői úgy vélik, hogy a Román Nemzeti Bank (BNR) rövid távon ismét 5 lej/euró alá engedheti a román fizetőeszköz árfolyamát.

Elemzők: 5 lej alá süllyedhet az euró árfolyama, de nem marad ott sokáig
2025. június 21., szombat

Idén nyáron nem nő az általános áfa és nem lesz tranzakciós illeték, ígéri az USR elnöke

Idén nyáron nem emelkedik az általános áfakulcs – jelentette ki szombati sajtótájékoztatóján a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke, Dominic Fritz.

Idén nyáron nem nő az általános áfa és nem lesz tranzakciós illeték, ígéri az USR elnöke
2025. június 21., szombat

Alakul a deficitcsökkentő intézkedéscsomag

Legkésőbb hétfő reggelre elkészül a deficitcsökkentő intézkedéscsomag végleges változata Dragoș Anastasiu elnöki tanácsadó szerint.

Alakul a deficitcsökkentő intézkedéscsomag
2025. június 21., szombat

Valós a fenyegetés: elzárhatják az uniós pénzcsapokat, ha nem sikerül csökkenteni a deficitet

Az uniós alapokhoz való hozzáférésének felfüggesztését kockáztatja Románia, ha október 15-ig nem tesz hatékony lépéseket a költségvetési hiány csökkentésére – jelentette ki pénteken Alin Andrieș pénzügyi államtitkár.

Valós a fenyegetés: elzárhatják az uniós pénzcsapokat, ha nem sikerül csökkenteni a deficitet
2025. június 20., péntek

Tovább nőtt az üzemanyagok ára

Két nappal az előző drágítás után, pénteken újra árat emelt töltőállomásain a Romániában legkiterjedtebb hálózattal rendelkező Petrom – ez már a harmadik drágítás volt az Izrael és Irán között dúló háború kitörése óta.

Tovább nőtt az üzemanyagok ára
Tovább nőtt az üzemanyagok ára
2025. június 20., péntek

Tovább nőtt az üzemanyagok ára

2025. június 20., péntek

Javulás helyett romlott a hulladék újrahasznosításának aránya Romániában

Az európai uniós statisztikákban amúgy is sereghajtó Romániában nemhogy javult volna, hanem romlott a hulladék újrahasznosításának aránya – figyelmeztetett a környezetvédelmi őrség (GNM).

Javulás helyett romlott a hulladék újrahasznosításának aránya Romániában
2025. június 20., péntek

A kormányalakítási patthelyzet nyomán Románia nem tudja Brüsszelben bemutatni a deficitcsökkentő intézkedéseket, szankció jöhet

Alin Andrieș pénzügyi államtitkár fogja képviselni Romániát az Európai Unió Gazdasági és Pénzügyi Tanácsának (ECOFIN) pénteki ülésén.

A kormányalakítási patthelyzet nyomán Románia nem tudja Brüsszelben bemutatni a deficitcsökkentő intézkedéseket, szankció jöhet
2025. június 19., csütörtök

Bányát ad az állam hét erdélyi helyszínen

A román állam 18 új pályázati felhívást közölt bányászati koncessziós jog megszerzésére. A többek között arany-, grafit-, lignit-, feketekőszén-, érc- és sólelőhelyek közül hét helyszín Erdélyben található.

Bányát ad az állam hét erdélyi helyszínen
Bányát ad az állam hét erdélyi helyszínen
2025. június 19., csütörtök

Bányát ad az állam hét erdélyi helyszínen

2025. június 19., csütörtök

Túlélő üzemmódban a CFR, de még nem állítja le a vonatokat

A Román Vasúttársaság utasszállító részlege túlélésre rendezkedett be: nem megy csődbe, nem állítja le a vonatokat, viszont a fizetésképtelenség veszélye fenyegeti – jelentette ki csütörtöki sajtótájékoztatóján a vállalat vezérigazgatója.

Túlélő üzemmódban a CFR, de még nem állítja le a vonatokat
2025. június 19., csütörtök

Egy év alatt elérte a százat a lengyel cégcsoport okosboltjainak száma Romániában

Az eladó nélküli önkiszolgáló, más néven okosboltok olyan üzletek, amelyekben nincs szükség hagyományos kiskereskedelmi eladókra a vásárlók kiszolgálásához.

Egy év alatt elérte a százat a lengyel cégcsoport okosboltjainak száma Romániában