Kolozsváron a legdrágább, Gyergyószentmiklóson pedig a legolcsóbb az élet erdélyi összevetésben

•  Fotó: Jakab Mónika

Fotó: Jakab Mónika

Továbbra is Kolozsváron a legdrágább az élet a jelentős magyar lakossággal rendelkező erdélyi városok körében, de nem sokkal olcsóbb a megélhetés Brassóban vagy Temesváron sem. Az Erdélystat friss felmérése szerint 2022 tavaszán a székelyföldi városok között Sepsiszentgyörgyön voltak a legmagasabbak a megélhetési költségek, a legolcsóbb város Gyergyószentmiklós.

Krónika

2022. május 24., 15:132022. május 24., 15:13

A tavalyi évhez hasonlóan a tizennégy jelentős magyar lakossággal rendelkező város közül a legdrágább Kolozsvár – derül ki az Erdélystat által kedden nyilvánosságra hozott adatsorokból. Az erdélyi statisztikai intézet a Krónikához eljuttatott közleményében rámutat, miközben 2021-ben a kincses város a hat fogyasztói kosárból négy esetében a legdrágábbnak bizonyult, az idei évben csupán a városon belüli utazási költségek (tömegközlekedés, parkolás, taxi) és a kultúrafogyasztási kiadások bizonyultak költségesebbnek a többi településhez viszonyítva.

A tavalyi évhez viszonyítva eközben egyértelműen csökkent a különbség  a második helyezett Brassó és Kolozsvár költségindexe között:

a tavalyi 7,5 százalékos eltérés 5,3 százalékra csökkent. A Cenk alatti városban idén a lakhatási költségek számítanak magasnak, ezek még a kolozsvári árszínvonalat is enyhén meghaladták 2022 tavaszán, és alapvetően ennek köszönhető a második helyezés. A kulturális szolgáltatások, illetve a vendéglátóipari élelmiszerek is relatív drágák, viszont más területeken a középmezőnyben helyezkedik el a város. Érdekes például, hogy jelenleg Brassóban a legolcsóbb a taxiszolgáltatások ára a vizsgált tizennégy város közül – irányítják rá a figyelmet az elemzés készítői.

A harmadik legdrágább város Temesvár, ahol alig 5,9 százalékkal olcsóbb a megélhetés Kolozsvárhoz viszonyítva.

A 2021-es évhez viszonyítva csökkent a különbség a két város költségindexe között is: a tavalyi 8 százalékos eltérés 5,9 százalékra csökkent. A megfigyelt települések közül a Béga-parti városban a második legdrágábbak a sportolási és utazási szolgáltatások, és a piaci-bolti élelmiszerkosár árszínvonala is meghaladja a kolozsváriét. A lakhatás kevésbé drága, Temesvárt megelőzi Kolozsvár, Brassó és Sepsiszentgyörgy is ezen a területen.

Olcsóbb, de nem olcsó az élet

Érdekesen alakulnak közben a többi erdélyi városban a megélhetési költségek. Az Erdélystat elemzése szerint

a székelyföldi városok közül Sepsiszentgyörgyön a legdrágább az élet, ahol az árindex elmaradása csupán 12,1 százalék Kolozsvárhoz képest,

így a negyedik helyezett a rangsorban. Itt a legköltségesebb az általános piaci élelmiszerek beszerzése, illetve relatív drága a lakhatás is.

•  Fotó: Jakab Mónika Galéria

Fotó: Jakab Mónika

A többi területen viszonylag olcsó Sepsiszentgyörgy, a házhoz rendelhető élelmiszerek, az utazás és a kultúrafogyasztás árainak tekintetében a rangsor második felében található.

Zilah idén került a vizsgált települések közé, a tavalyi listán még nem szerepelt. A városban 12,9 százalékkal alacsonyabb a megélhetési költségindex, mint Kolozsváron. A megfigyelt városok közül itt a legmagasabb a sportolási szolgáltatások költsége, például

az edzőterem havi bérlete átlagosan Zilahon a legmagasabb.

korábban írtuk

Óriási különbségek az élelmiszerárakban, Bukarest a legolcsóbb, Zilah a legdrágább egy elemzés szerint
Óriási különbségek az élelmiszerárakban, Bukarest a legolcsóbb, Zilah a legdrágább egy elemzés szerint

Hatalmas különbségek vannak a Románia különböző vidékein gyakorolt élelmiszerárak között, ugyanaz a kosár 48 százalékkal kerül többe Zilahon, mint Bukarestben – derül ki az Economica.net által közzétett elemzésből.

A második legdrágább az általános piaci élelmiszerek beszerzése, viszont a lakhatás, a házhoz rendelhető kész élelmiszerek, az utazás és kultúrafogyasztás területeken közepes árszínvonalú.

Szatmárnémetiben átlagosan 15,4 százalékkal olcsóbbak az árak Kolozsvárhoz viszonyítva, így a hatodik a rangsorunkban. Itt a második legkedvezőbb az általános piaci élelmiszerek beszerzése, azonban a városon belüli utazási és kultúrakiadások viszonylag drágák. Más területeken a középmezőnyben helyezkedik el a város.

Csíkszereda szinte Szatmárnémetivel holtversenyben a hetedik.

Átlagosan 15,5 százalékkal olcsóbb, mint Kolozsvár. Itt viszonylag magasak a lakhatás, a városon belüli utazás és a kulturális szolgáltatások költségei. Ugyanakkor Csíkszeredában a vendéglátóipari élelmiszerek, illetve a piaci-bolti élelmiszerárak és a sportolási szolgáltatások költségei alacsonyak.

Aradon 16,1 százalékkal alacsonyabb a megélhetési költségindex, mint Kolozsváron.

A lakhatási kiadások, a piaci élelmiszerek, illetve a kulturális szolgáltatások viszonylag olcsók. Másfelől Aradon a leginkább költségesek – Kolozsvárt is megelőzve – a házhoz szállított ételek és italok árai, és szintén magasak a sportolási szolgáltatások költségei.

Nagyváradon 16,2 százalékkal olcsóbb a megélhetés Kolozsvárhoz viszonyítva. A Körös-parti városban a lakhatási költségek, ezen belül is az albérletárak csökkenésének következtében a tavalyi ötödik helyhez képest a 2022-es évben a kilencedik az erdélyi statisztikai szolgálat rangsorában.

•  Fotó: Bálint Eszter Galéria

Fotó: Bálint Eszter

A tizennégy város közül itt a második legalacsonyabb a lakhatási költség (Gyergyószentmiklós után), viszont Kolozsvár után itt a legmagasabb a kultúrára fordított kiadások árszínvonala. Szintén drágák az utazási költségek, viszont a sportolási, a piaci és vendéglátóipari élelmiszerárak kedvezőbbek.

A tavalyi évhez viszonyítva nőtt a különbség Nagyvárad és Kolozsvár költségindexe között,

vagyis a tavalyi 13,5 százalékos különbség 16,2 százalékra emelkedett.

Marosvásárhely a tizedik a tizennégy város közül, itt átlagosan 17,7 százalékkal alacsonyabbak a megélhetési kiadások a kincses városhoz viszonyítva. A vendéglátóipari élelmiszerek ára közepes színvonalú, ennél a kulturális szolgáltatások és a lakhatási kiadások kiemelkedőbbek, más területeken olcsónak számít a város.

Érdekesség, hogy az általános piaci-bolti élelmiszerekből összeállított bevásárlókosár ára Marosvásárhelyen volt a legalacsonyabb a megfigyelt városok közül

– állapították meg az elemzés készítői. A tavalyi évhez viszonyítva amúgy Marosvásárhely és Kolozsvár költségindexe között csökkent a különbség: a tavalyi 19,4 százalékos eltérés 17,7 százalékra apadt.

Hol a legolcsóbb az élet?

A negyedik legolcsóbb város Székelyudvarhely, ahol átlagosan 19,1 százalékkal alacsonyabb a megélhetés költsége Kolozsvárhoz viszonyítva. Bár az elemzés szerint a lakhatási és utazási költségek, illetve a piaci élelmiszerek szempontjából a középmezőnybe sorolható, a relatív olcsó vendéglátóipari élelmiszerárak, a mérsékelt sportolási és kulturális költségek jelentősen csökkentik a megélhetési indexet.

Nagybánya a harmadik legolcsóbb város a vizsgált települések sorában,

itt átlagosan 20,4 százalékkal alacsonyabbak az árak Kolozsvárhoz viszonyítva.

•  Fotó: Pixabay.com Galéria

Fotó: Pixabay.com

A lakhatási kiadások szempontjából ötödik, az utazási költségek, a sport és a kultúra árszínvonalát tekintve a harmadik legolcsóbb, az élelmiszerárak viszont magasabbak.

A második legolcsóbb város Kézdivásárhely, ahol átlagosan 22,5 százalékkal olcsóbb az élet Kolozsvárhoz viszonyítva.

Az udvarterek városában az általános piaci-bolti élelmiszer kifejezetten drága, az átlagárak meghaladják még a kolozsvárit is.

Ugyanakkor mindezt ellensúlyozza, hogy a vendéglátóipari egységekben fogyasztott kész élelmiszer, az utazás költségei Kézdivásárhelyen a legkedvezőbbek. Itt a második legolcsóbbak a kultúra költségei, illetve a lakhatási kiadások is kedvezőek.

A legolcsóbbnak az Erdélystat listáján újoncnak számító Gyergyószentmiklós bizonyult,

ahol 26,1 százalékkal alacsonyabbak a megélhetési költségek Kolozsvárhoz viszonyítva. A vizsgált városok közül itt a második legolcsóbb az utazási költség és a legkedvezőbb a lakhatás, a sport és a kultúra árszínvonala.

korábban írtuk

Rangsor meglepetésekkel: Kolozsváron a legdrágább, Kézdivásárhelyen a legolcsóbb a megélhetés az erdélyi városok közül
Rangsor meglepetésekkel: Kolozsváron a legdrágább, Kézdivásárhelyen a legolcsóbb a megélhetés az erdélyi városok közül

Kolozsváron, Brassóban, Temesváron és Sepsiszentgyörgyön a legdrágább a megélhetés az erdélyi városok közül, miközben Kézdivásárhelyen, Székelyudvarhelyen és Nagybányán a legolcsóbb élni – derül ki az Erdélystat erdélyi statisztikai intézet által csütörtökön nyilvánosságra hozo

 

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. október 23., szerda

Mikor a legolcsóbb a repülőjegy? – Tévhit, hogy kedden

A Romániából induló járatokra a legolcsóbban vasárnap, ezt követően pedig szombaton lehet repülőjegyet foglalni, a legolcsóbb lehetőségek pedig 30, sőt 45 nappal az indulás előtt elérhetőek – erre a következtetésre jutottak a Vola.ro szakemberei.

Mikor a legolcsóbb a repülőjegy? – Tévhit, hogy kedden
2024. október 23., szerda

Nem csak a poharukat emelik: fokozatosan drágulhat a sör

A kormány jóváhagyja a sör jövedéki adójának fokozatos emelésére vonatkozó ütemtervet – közölte szerdán Marcel Ciolacu miniszterelnök.

Nem csak a poharukat emelik: fokozatosan drágulhat a sör
2024. október 23., szerda

Meghaladja a 10 ezer lejt a tisztességes megélhetéshez szükséges minimális kosár értéke egy négyfős család esetében

Egy két felnőttből és két gyermekből álló család tisztességes megélhetéséhez szükséges minimális fogyasztói kosár havi értéke a 2023. szeptemberi 9978 lejről 4,7 százalékkal 10 450 lejre nőtt idén szeptemberre.

Meghaladja a 10 ezer lejt a tisztességes megélhetéshez szükséges minimális kosár értéke egy négyfős család esetében
2024. október 23., szerda

Jövőre nem nő az ingatlanadó, ígéri a miniszterelnök

A kormány 2026. január elsejéig elhalasztja az ingatlanadók piackutatásokon alapuló kiszámítási módjának alkalmazását – jelentette be szerdán Marcel Ciolacu miniszterelnök.

Jövőre nem nő az ingatlanadó, ígéri a miniszterelnök
2024. október 22., kedd

Visszafogott román gazdasági növekedés

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) az áprilisi 2,8 százalékról 1,9 százalékra módosította a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését a kedden közzétett, Világgazdasági kilátások (World Economic Outlook) elnevezésű jelentésében.

Visszafogott román gazdasági növekedés
2024. október 22., kedd

A minimálbér kiszámításának új mechanizmusáról fogadott el törvénytervezetet a parlament

A minimálbér kiszámításának uniós irányelvekhez igazodó új mechanizmusáról fogadott el kedden törvénytervezetet a képviselőház. A jogszabályjavaslat a megfelelő európai uniós minimálbérekről szóló 2022/2041-es irányelvet ülteti át a román jogrendbe.

A minimálbér kiszámításának új mechanizmusáról fogadott el törvénytervezetet a parlament
2024. október 22., kedd

Magyarországon és Romániában az egyik legnagyobb a költségvetési hiány

Az Eurostat kedden közzétett adatai szerint az EU tagállamainak átlagos GDP-arányos költségvetési hiánya a 2022-es 3,2 százalékról 3,5 százalékra nőtt 2023-ban.

Magyarországon és Romániában az egyik legnagyobb a költségvetési hiány
2024. október 22., kedd

„Rárepültek” a romániai polgárok a baromfihúsra

A baromfihús az elmúlt években a romániaiak preferenciái között az első helyen állt, és ezt a statisztikai adatok is alátámasztják, hiszen a termelés 2023-ban 723.000 tonnára, az átlagos fogyasztás pedig fejenként.évi 28,2 kilogrammra emelkedett.

„Rárepültek” a romániai polgárok a baromfihúsra
2024. október 22., kedd

Nem kell drágulástól tartani, van elég földgáz a romániai tárolókban – nyugtatja a kedélyeket az energiaügyi miniszter

Lassan itt a fűtési szezon, a földgáz ára pedig emelkedni kezdett Európában – a drágulást a közel-keleti feszültségek táplálja. Sebastian Burduja energiaügyi miniszter azonban igyekszik nyugtatni a kedélyeket.

Nem kell drágulástól tartani, van elég földgáz a romániai tárolókban – nyugtatja a kedélyeket az energiaügyi miniszter
2024. október 21., hétfő

A rendszerváltáskor abbamaradt öntözési nagyberuházást éleszt újjá a kormány

Közbeszerzési eljárást írt ki a Szeret–Bărăgan öntözési főcsatorna egy 23 kilométeres szakaszára a bukaresti talajjavító ügynökség (ANIF).

A rendszerváltáskor abbamaradt öntözési nagyberuházást éleszt újjá a kormány