A módosítás előtt a törvény úgy rendelkezett, hogy a garanciaalap a csőd kimondása utáni hatvan napon túl kezdhet fizetni a kárvallottaknak, viszont a tapasztalatok szerint a csődeljárás hat-kilenc hónapig is elhúzódhat. A módosítás lehetőséget teremt arra, hogy a csődeljárás elindítása után a garanciaalap már átvegye, leellenőrizze a kárigényléseket, és elkezdje a kifizetéseket, anélkül hogy hónapokat kellene várni, amíg kimondják a csődöt. Birtalan József, a Biztosítási Felügyelet (ASF) vezetőtanácsának tagja a Krónika megkeresésére elmondta:

korábban írtuk

City Insurance-ügy: több lehetőségük van a biztosítottaknak, aggodalomra nincs ok a Krónikának nyilatkozó szakember szerint

Legkésőbb hétfőn elindítják a csődeljárást a City Insurance ellen, miután pénteken a Biztosítási Felügyelet (ASF) megvonta a bajba jutott biztosítótársaság működési engedélyét. 

Referenciaárat terveznek a szervizdíjakhoz

Birtalan József kérdésünkre egyúttal arról is beszámolt, hogy a továbbiakban módosítanák a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb/RCA) szabályozását is, többek között azt tervezik, hogy a gépkocsiszerelő műhelyeknek is meghatároznak egy referenciaárat. Mint mondta, jelenleg zajlanak az egyeztetések, a Versenytanáccsal közösen készítik elő a módosítást, kidolgozzák a referenciaárak listáját.

– magyarázta a szakember. Ez egyébként nem kötelező érvényű, tehát nem szabnak felső határt a szervizeknek, viszont a biztosítótársaságok hivatkozhatnak arra, hogy nem számolnak el a referenciaárat sokszorosan meghaladó számlákat. Ilyen esetben a kárvallottnak jogában áll bírósághoz fordulni, ám a referenciaárra hivatkozva a biztosítótársaságok könnyebben meg tudják védeni az álláspontjukat az igazságszolgáltatás előtt.

„A tervezett módosítás a vadhajtások visszavágásáról szól, hiszen jelenleg sokan nem becsületes munkából, hanem abból próbálnak meggazdagodni, hogy felülárazzák a javításokat” – osztotta meg velünk a tapasztalatokat Birtalan József. Rámutatott: jelenleg hatalmas a szórás a szervizórabérek terén, az árak indulnak egy szintről, és annak a tízszeresét is kiszámlázzák, ez pedig lehetőséget nyújt a visszaélésekre. „Mindez azért jelent gondot, mert a biztosítótársaságok fizetnek, a túlárazás megterheli a költségvetésüket, késnek a kárrendezések.

– ecsetelte Birtalan.

Hozzátette: az alkatrészárak is változnak márkától, eredetiségtől függően, de ezek nagy vonalakban összemérhetők, viszont az órabérben „ég és föld” különbségek vannak, már arra is volt példa, hogy egy szerviz 400 eurós órabért számlázott ki, ami nem reális és megfizethetetlen.

Az autóbérlésnél a szakember elmondása szerint szintén előfordulnak túlkapások, hiszen bár mindenki tudja, hogy a piacon napi 100–120 euróért már egy nagyon jó gépkocsit lehet bérelni, mégis előfordult, hogy napi 1500 eurós bérleti díjat számláztak ki a biztosítótársaságnak. „Ezekkel a módozatokkal valóban megkárosítják a biztosítókat, ennek a visszaszorításában segít a referenciaár, ami támpontot nyújt a tálszámlázás esetén” – összegezte Birtalan József.

Ódzkodnak a társaságok

Arra a kérdésünkre, hogy milyen következményekkel járhat az, hogy nem elég a City Insurance csődje, az Uniqa Biztosítótársaság is jelezte, lemondana az kgfb-kötvények forgalmazásáról, a szakember elmondta, a biztosítási piacot folyamatos mozgás jellemzi. Így például a Biztosítási Felügyeletnél máris több cég jelezte, hogy hajlandó növelni a részesedését, miután a piacvezető City Insurance biztosítónak megvonták a működési engedélyét.

– mutatott rá az illetékes hatóság vezetőtanácsának tagja. Felidézte, az erre vonatkozó törvényt már 2017-ben megszavazták, ám az állami biztosító nem alakult meg, bár zajlanak róla az egyeztetések.

„Két állami tulajdonú bank van, az EximBank és a CEC Bank, ezek közül valamelyik hozhatna létre biztosítót. Az EximBanknak van is egy biztosító cége, de az elsősorban munkálatokra bocsát ki jótállási garanciát, nincs benne a gépkocsi-biztosítás a portfóliójában” – fejtette ki Birtalan. Hozzáfűzte azonban, hogy egy biztosítótársaságot sem lehet kötelezni, hogy olyan terméket forgalmazzon, amit nem akar, eddig is előfordult, hogy valamelyik típust egyszerűen nem ajánlották.

„Az ügyfelek általában brókertől vásárolnak, aki a biztosítótársaságoktól kér árajánlatokat. Előfordul, hogy valamelyik nem küld ajánlatot kgfb-re, mert nem érdekelt annak a forgalmazásában.

– véli Birtalan József. Meglátása szerint az segíthet majd a piaci részesedések újraosztásában, ha a kormány elfogadja a közvetlen elszámolás lehetőségét biztosító sürgősségi rendeletet, és akkor mindenki a saját biztosítójával rendezheti a kárt. Ebben az esetben 10–20 százalékos felárért nagyobb biztonságot kap az ügyfél. „Mindenkinek a saját biztosítójával van bizalmi viszonya, hiszen az egészségügyi biztosítás esetén is mindenki körültekintően kiválasztja, hogy olyan céggel kössön szerződést, amely baj esetén tényleg mellé áll” – fogalmazott Birtalan József.