Merre tovább? Megvonták a kötelező gépjárműbiztosítások terén legaktívabb biztosító engedélyét
Fotó: Kozán István
Legkésőbb hétfőn elindítják a csődeljárást a City Insurance ellen, miután pénteken a Biztosítási Felügyelet (ASF) megvonta a bajba jutott biztosítótársaság működési engedélyét. Ezt követően a Biztosítási Garanciaalap (FGA) átveszi a City Insurance dossziéit, és megfelelő ütemben elkezdődik a kárrendezés. Az ASF igazgatótanácsi tagja a Krónikának úgy nyilatkozott, az ügyfeleknek nincs okuk aggodalomra.
2021. szeptember 20., 09:492021. szeptember 20., 09:49
2021. szeptember 20., 11:092021. szeptember 20., 11:09
Megvonta a Biztosítási Felügyelet (ASF) a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb/RCA) piacán vezetőnek számító City Insurance biztosítótársaság működési engedélyét, a csütörtöki éjszakába nyúló ülésen megállapították a fizetésképtelenséget. Birtalan József, a testület igazgatótanácsának tagja a Krónika megkeresésére elmondta, a következő lépés, hogy legkésőbb hétfőn a törvényszéken elindítják a csődeljárást, majd az következik, hogy a Biztosítási Garanciaalap (FGA) átveszi a City Insurance dossziéit, és megfelelő ütemben elkezdődik a kárrendezés.
Erre különben elkészült egy terv, a garanciaalap területi irodákat is nyit majd, hogy könnyebb legyen az ügyintézés a biztosítottaknak, ettől azt remélik, hogy javulni fog a folyamat. „Valószínűleg ilyen módon a biztosítottak és a javításokat végző szervizek hamarabb hozzájutnak a pénzükhöz, mint a City Insurance biztosítótól” – bizakodik Birtalan József.
Felidézte, az elmúlt időszakban a gépkocsijavító műhelyek már egyre nehezebben vállalták a City Insurance által fedezett munkálatokat (számos szerviz ugyanakkor el is utasította a cég ügyfeleit), mert tartottak attól, hogy nagy késéssel kapják meg annak az ellenértékét. „Joguk van megválasztani, kivel dolgoznak, milyen biztosításra végzik el a munkát, ebbe nincs beleszólás” – mutatott rá ugyanakkor az ASF igazgatótanácsának tagja.
„A Biztosítási Felügyelet lépéskényszerbe került, hiszen a City Insurance nem volt képes úgy gazdálkodni, hogy ellássa a feladatait” – indokolta a működési engedély megvonását Birtalan. Mint mondta,
„A felügyelet folyamatosan közli a referenciaárakat, a piaci szereplők többsége ehhez igazodott, ám a City erre nem volt hajlandó, arra hajtott, hogy minél nagyobb piaci részesedést szerezzen. Ez a stratégia bevált volna, ha sikerül megállapodnia a potenciális befektetővel, akivel utolsó percig leveleztek, ám a törvény határidőt szabott arra, hogy feltőkésítsék a céget, és ez nem történt meg időben” – részletezte az ASF vezetőtanácsának tagja.
Hozzáfűzte: a City Insurance rögtön kifizetendő, tehát bíróság által megítélt kifizetési kötelezettségeinek összege háromszor-négyszer meghaladta a rendelkezésére álló pénzt, semmi más anyagi forrása nincs, sem többletbevétele, sem kölcsönre lehetősége, ezért nem volt más út, mint kimondani a fizetésképtelenséget.
Romániában a pénzügyi felügyelet bevonta a legnagyobb biztosítótársaság, a City Insurance működési engedélyét, miután a vállalat nem tett eleget a hatósági tőkeemelési kéréseknek – adta hírül szombaton a román közszolgálati rádió.
A napokban valószínű, hogy a kormány elfogad egy sürgősségi rendeletet, amely módosítja a kárrendezési folyamatot csőd esetén – vetítette előre Birtalan József. Hangsúlyozta: ez sokat segítene a polgároknak.
„Jelenleg a törvény úgy rendelkezik, hogy a garanciaalap a csőd kimondása utáni hatvan napon túl kezd fizetni, viszont a tapasztalatok szerint a csődeljárás hat-kilenc hónapig is elhúzódik. Azt szeretnénk, ha a garanciaalap a csődeljárás elindítása után egy hónap alatt vegye át és nézze át az ügyiratokat, és utána rögtön kezdjen fizetni, ne kelljen hónapokat várni, amíg kimondják a csődöt, hiszen ez zavart keltene a piacon” – magyarázta a szakember.
„Ez gyakorlatilag könnyíti a kárrendezést, a kifizetéseket sokkal közelebb hozza időben a most elindított csődeljáráshoz, és a piacon nem keletkezik feszültség” – hangsúlyozta Birtalan József.
Fotó: 123RF
„Aki úgy gondolja, felmondhatja a biztosítását a City Insurance cégnél, akkor visszakapja időarányosan a megmaradt pénzösszeget, és megkötheti a kötelező gépjármű-biztosítást más társaságnál” – válaszolta Birtalan József, amikor arról kérdeztük, mint tanácsol azoknak a polgároknak, akiknek a bajba jutott biztosítónál van szerződésük.
Másrészt onnantól, hogy kimondják a csődöt, rá kilencven napra ezek a biztosítások automatikusan megszűnnek. „Mivel a csődeljárás általában 6–9 hónapig húzódik, és a kötvények többsége hat hónapos, ezek maguktól megszűnnek, és már egy másik társaságnál kötik újra. Sajnos az RCA piacán az elsődleges szempont az ár, senki nem magának köti a kötelező gépjármű-biztosítást, ezért senkit nem érdekel annak a minősége, hiszen az kell boldoguljon majd vele, akinek szüksége lesz rá, tehát az áldozat” – magyarázta Birtalan József.
A szakember abban bízik, hogy a kormány előbb-utóbb elfogadja a közvetlen elszámolás lehetőségét biztosító sürgősségi rendeletet, és akkor 10–20 százalékos felárért nagyobb biztonságot kap a biztosított, hiszen közvetlen érdeke fűződik majd ahhoz, hogy kivel köt szerződést, a saját biztosítójával bizalmi viszonya van. Utána a két biztosítótársaságnak van elég jogásza, hogy egymás között rendezzék a pénzügyeket.
Hétfőtől a Biztosítási Garanciaalaphoz (FGA) fordulhatnak kárrendezési igényükkel a fizetésképtelennek nyilvánított City Insurance biztosítótársaság ügyfelei. A testület hétfői közleményében leszögezi, tudomásul vette, hogy a Pénzügyi Felügyelet (ASF) megvonta a City Insurance Rt. működési engedélyét, fizetésképtelenné nyilvánította a biztosítót, és elindította az eljárást, amelynek alapján kéri a bíróságtól a csőd megállapítását. Így a biztosítótársaság ügyfelei hétfőtől a Biztosítási Garanciaalaphoz nyújthatják be kárrendezési igényüket.
Mint ismeretes, az ASF azt követően döntött pénteken a City Insurance működési engedélyének megvonása mellett, hogy a biztosító nem tett eleget a tőkeemelési kéréseknek. Az 1998-ban alapított, bukaresti székhelyű City Insurance Rt. 17 százalékos részesedéssel rendelkezik a romániai biztosítási piacon.
Csődközelbe került a június óta hatósági felügyelet alá vont legnagyobb romániai biztosító, a City Insurance, miután a holland I3CP Holding BV kisebbségi tulajdonos nem fizette ki a remélt 150 millió eurót a román hatóságok által elvárt tőkeemeléshez.
„Készült elemzés arról, hogy milyen következményei lesznek a piacon a City Insurance csődjének, ám nehéz meghatározni, hogy kategóriánként miként alakulnak az árak” – mondja eközben Birtalan József.
Kérdésünkre kifejtette: a különböző korú gépkocsivezetők, különböző korú és hengerűrtartalmú gépkocsik esetében változik a kgfb ára, sőt ezt annak a kifutási ideje és a bonus-malus rendszer is befolyásolja. Ilyen körülmények között pedig nehéz összemérni a díjszabásokat, és bonyolult előrevetíteni a cégek üzletpolitikáját, hiszen teljes szabadsággal rendelkeznek az ármeghatározásban.
– mutatott rá a szakértő, aki átlagosan 10 százalékos áremelkedésre számít, ám ez a csődeljárástól függetlenül napirenden lett volna.
„A szervizek villanyárammal dolgoznak, földgázt használnak, ezek drágultak, a minimálbér több ízben is emelkedett. Ráadásul az elmúlt években javult a gépkocsipark minősége, nőttek az elvárások. Lehet hogy egy régi Dacia sárvédőcseréje 120 lejbe került, ám ez egy másodkézből vett nyugati autó esetében is sokkal drágább. A biztosítás árát a cégek egy átlagkárértékből számolják ki, valamilyen szintű áremelkedésre számítani lehet” – húzta alá a szakértő.
A pénzügyi felügyeleti hatóság meghatározott időre a biztosítottak állami garanciaalapjának felügyelete alá vonta a gépjárműbiztosítás piacán vezetőnek számító City Insurance céget, amelynek üzleti tervet kell bemutatnia arról, hogy képes finanszírozni további működését és eleget tenni a kártérí
„Románia viszonylag jó helyzetben van, hiszen nem létezik minden országban garanciaalap, amely védőhálót jelent a biztosítótársaságoknak és biztosítottaknak egyaránt” – irányította rá ugyanakkor a figyelmünket az ASF igazgatótanácsának tagja.
„A garanciaalap nem közpénzből működik, a biztosítótársaságoknak van egy éves hozzájárulásuk, ha a Biztosítási Felügyelet szükségesnek tartja, különleges hozzájárulás is kivethető, de a garanciaalap kölcsönt vehet fel, hosszú távú kötvényeket bocsáthat ki. A következő két-két és fél évben el tudja látni a feladatát anélkül, hogy drasztikus eszközöket kellene alkalmazni” – véli Birtalan József. Szerinte a legutóbbi csődök tapasztalata azt mutatja, hogy két-három hónapig tart az árak növekedése, utána stabilizálódik a piac, ám ez attól is függ, hogy a különböző biztosítótársaságok milyen üzletpolitikát folytatnak, mekkora piaci részesedést szeretnének megszerezni.
„A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás kockázatos műfaj, sokszor évekig elhúzódhat a kártérítési folyamat, hiszen nem mindig csak gépkocsijavításról szól. Ha áldozatok, személyi sérülések vannak, 15–20 évig is fizet a biztosító legtöbb 1,2 millió euróig. Ezért sok biztosítótársaság óvakodik tőle. Világosan látszik, hogy a fejlett piacokon, ahol több tucat biztosító kínálja ezt a terméket, mindegyik igyekszik a részesedését 7–13 százalék között tartani, ennyit tartanak egészségesnek. A Romániában nyugati tőkével működő biztosítók is hozzávetőleg ezt az arányt célozzák meg, tehát valószínűsíthető, hogy a többség nem megy 15 százalék fölé” – részletezte Birtalan József.
Úgy látja ugyanakkor, gondot jelent az, hogy becsléseik szerint a másik szintén elég gyenge lábakon álló biztosítótársaság, az Euroins fogja átvenni a City Insurance portfóliójának jelentős részét, de próbálják ezt a helyzetet kezelni.
Táncos Barna miniszterelnök-helyettes csütörtöki sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a kormány által javasolt deficitcsökkentő intézkedések nélkül fenntarthatatlanná vált volna a költségvetési hiány.
Ilie Bolojan kormányfő csütörtökön a szakszervezeti szövetségek képviselőivel egyeztetett a Victoria-palotában a deficitcsökkentő intézkedésekről.
A romániai lakosság háromnegyede úgy véli, hogy az elmúlt évben romlott az ország gazdasági helyzete, és csaknem fele szerint romlott az életszínvonaluk. Ezek az INSCOP legfrissebb közvélemény-kutatásának következtetései.
Alighogy Ilie Bolojan miniszterelnök szerdán délután ismertette a tavalyi 9,3 százalékos költségvetési hiány lefaragására kidolgozott gazdasági megszorító intézkedéseket, azok máris bírálatok kereszttüzébe kerültek.
A romániai polgárok közel háromnegyede szerint az ország gazdasági helyzete rosszabb, mint egy éve – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Az Európai Bizottság az üvegházhatást okozó gázok nettó kibocsátásának 90 százalékos csökkentését javasolja 2040-ig – jelentette be a versenypolitikáért felelős biztos.
A romániaiak tavaly mintegy 40 milliárd eurót költöttek el a nagy kiskereskedelmi üzletláncokban, 7,1 százalékkal többet, mint 2023-ban – derül ki a Cushman & Wakefield Echinox szerdán közzétett tanulmányából.
A pénzügyminisztérium és az adóhatóság (ANAF) több mint 9 ezer alkalmazottja tiltakozik szerdán spontán munkabeszüntetéssel az ártalmas munkakörülményekért járó bérpótlék csökkentése ellen – közölte Vasile Marica, a Sed Lex elnöke.
A szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 2025 májusában 5,8 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint áprilisban – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Tönkretenné a közép-európai gazdákat az Ukrajnával megkötött brüsszeli alku, amely tovább könnyítené az ukrán mezőgazdasági termékek behozatalát – közölte Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető szerint a magyar kormány ezt nem fogadja el.
szóljon hozzá!