Fotó: gov.ro
Választhatóvá tesszük a kötelező magánnyugdíjat, így a biztosított személy döntheti el, hogy nyugdíjjáruléka teljes egésze az államnál marad, vagy egy része továbbra is átkerül a magánbiztosítókhoz – közölte csütörtökön Mihai Tudose román miniszterelnök.
2017. szeptember 07., 22:032017. szeptember 07., 22:03
A kormányfő a Digi24 hírtelevíziónak adott interjúban beszélt erről. Romániában hetek óta vita van arról, hogy mi történjen a magánynyugdíj-rendszerrel; a balliberális kormány több változatot is elemzett, Tudose erre a hétre ígért döntést a kérdésben.
A csütörtök este készült interjúban a miniszterelnök kijelentette: úgy határoztak, opcionálissá válik a kötelező magánnyugdíj.
Tudose ezzel ismét megerősítette, hogy a kormány nem fogja államosítani a kötelező magánynyugdíjakat.
Romániában 2007-ben vezették be a magánnyugdíj-rendszert, amely az állami nyugdíj kiegészítéseként működik. A rendszer első pillérét az állami nyugdíj képezi, a második pillérét a kötelező magánnyugdíj, amely a 35 év alattiak számára kötelező, a harmadik pillér a nem kötelező magánnyugdíj. A biztosítottak bruttó jövedelmének 5,1 százalékát utalja át az állam a második pillérbe; a módosítás ezt a második pillért érinti.
Korábban Tudose kijelentette, hogy az állami nyugdíjalapnak magasabb a hozama, mint a magánnyugdíj-alapoknak. Az elmúlt években több lépcsőben emelték Romániában a nyugdíjakat. Az emelések következtében megnőtt a nyugdíjalap deficitje, amely az idén elérheti a 28 milliárd lejt, vagyis a GDP 3,5 százalékát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jelentős összegű támogatást hirdetett meg a kormány erdőtelepítésre. Egy hektár tölgyfaerdő telepítése esetén az elérhető teljes támogatás közel húszezer euró, a programban résztvevők húsz éven át évi 640 euró támogatásban részesülnek.
A megismételt romániai elnökválasztás első fordulójának eredménye sokkolta a pénzpiacot, az egyre fokozódó aggodalmak erős érzelmi reakciókat váltottak ki a befektetők és a megtakarításokkal rendelkező lakosság körében is.
Úgy tűnik, péntekre valamelyest mérséklődött az elnökválasztás vasárnapi első fordulójának eredménye, majd az abból eredő kormányválság által okozott sokkhatás.
Az energiaügyi minisztérium ragaszkodik az országos helyreállítási terv újratárgyalásához és a széntüzelésű hőerőművek bezárásának elhalasztásához, mert a létesítmények leállása még nagyobb nyomást gyakorolna az energiaárakra – írta Sebastian Burduja.
Megjelent az ENSZ idei jelentése az emberi fejlettségi szintről, mely a hagyományos statisztikai mutatóknál komplexebb, pontosabb módon hivatott számszerűsíteni az emberi jólét mértékét egy index segítségével.
Az Európai Parlament csütörtökön elfogadta az új autók és kishaszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátási teljesítményszabványaira vonatkozó célzott módosítást.
Marcel Boloș európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter úgy véli, szóba se jöhet egy hitelmegállapodás a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), ami szerinte az országos helyreállítási tervben foglaltaknál „fájdalmasabb” reformokat vonna maga után.
Az év első három hónapjában 2,496 millió vendéget fogadtak a romániai kereskedelmi szálláshelyeken (beleértve a kiadó apartmanokat és szobákat is), alig 1 százalékkal többet a 2024 januárja és márciusa között jegyzettnél.
Csütörtökön is folytatta lejtmenetét a román fizetőeszköz: a Román Nemzeti Bank (BNR) által 13 órakor kiközölt referencia-árfolyam 5,12 lej/euró volt a szerdai 5,0991 után, ami 0,0231 százalékos növekedést jelent.
Nincs pozitív szcenárió, gazdasági szempontból az idei egy sötét év lesz – vetítette elő derűlátásra nem túl sok okot adóan a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!