Leszálló ágon. Egyelőre nem hozza a várt eredményt a Tarom átszervezési terve
Fotó: Facebook/Tarom
A román állami tulajdonban levő Tarom légitársaság kevesebbet repült a tavalyi év első felében, ami az állami támogatásnak hála nyereséggel zárult ugyan, a vállalat vezetői azonban úgy vélik, hogy több pénzre van szükség, miközben új finanszírozást nehéz szerezni.
2025. január 29., 16:572025. január 29., 16:57
Az Európai Bizottság által 2024. április végén jóváhagyott, adósságleírást és tőkeinjekciót előirányzó állami támogatás csak részben fedezte a 2024 első félévi működési tevékenység finanszírozási igényét – derül ki a Tarom ügyintézőinek az Economica.net gazdasági portál birtokába jutott jelentéséből. A negatív mérleg miatt így
A Tarom 2024 első félévi tevékenységével kapcsolatos aggodalmak a vállalat pénzügyi eredményeinek könyvvizsgálójától származnak.
„A vállalat megkezdte az átszervezési tervben előírt intézkedéseket. A vállalat működési és pénzügyi teljesítménye 2024 első félévében azonban nem azt mutatja, hogy a tervben felvázolt források elegendőek lennének. Ha a vállalat nem éri el a tervben kitűzött célokat, akkor további finanszírozásra lesz szükség, amelyet viszont nem biztos, hogy megkap. Ilyen körülmények között a hatás a működés végleges leállítása vagy jelentős korlátozása lehet, ami a társaság eszközeinek és kötelezettségeinek könyv szerinti értékének jelentős kiigazítását tenné szükségessé” – áll a Tarom 2023-as pénzügyi eredményeit auditáló független könyvvizsgáló, Baker Tilly tavaly ősszel közzétett, az Economica.net által idézett jelentésében.
Elutasította szerdán az Európai Unió Bírósága (EUB) a Wizz Air keresetét, amelyet a Tarom állami légitársaságnak megítélt román állami támogatásról szóló határozat ellen nyújtott be.
A most ismertetett dokumentum szerint a működésből, azaz a szállítási tevékenységekből származó bevétel 562 millió lej volt, ami elmaradt a költségvetésben előirányzott 688,8 millió lejes várakozástól. A 2023 első félévéhez képest a bevételek 12 millió lejjel voltak magasabbak.
„2024 első félévében a légi közlekedésből realizált bevétel a menetrend szerinti belföldi és külső járatokon 4,14 százalékkal magasabb az előző év első félévében regisztrált bevételnél, és 17,48 százalékkal (110,7 millió lejjel) elmarad a költségvetésben tervezett szinttől” – vont mérleget a dokumentum.
A pénzügyi bevételek között szerepel továbbá egy 68,2 millió lejes összeg, amely az állami támogatásként nyújtott kölcsön kamatát jelenti. Ezekkel a bevételek között elszámolt összegekkel a Tarom 166,8 millió lejes nyereséget jelentett 2024 első félévére, szemben a 2023 első félévében jegyzett több mint 50 millió lejes veszteséggel.
A román állami légitársaság által felhalmozott adósságok miatt egy ideig megakadályozta a Tarom Amszterdam és Bukarest között közlekedő járatának felszállását egy holland adóbehajtó cég.
A jelentés szerint 2024 első hat hónapjában a Tarom kevesebbet repült, és még üresebb repülőgépekkel tette ezt, mint 2023 azonos időszakában.
A kevesebb üzemeltetett járat miatt az utasok száma egymillió fő alá csökkent. Vagyis a tavalyi első félévben 959 379 utast szállítottak, ami közel 13 százalékkal kevesebb, mint a 2023 első félévére jelentett eredmény. Ugyanakkor a Tarom repülőgépei egyre üresebbek: bár 2024 első félévére 84,12 százalékos kihasználtságot terveztek a 2023 azonos időszakában elért 80,62 százalék után, ez végül alig 75 százalékos volt.
Az elemzés kitér ugyanakkor arra is, hogy november elején a Tarom flottája 14 repülőgépből állt, amelyből hat saját tulajdonú és nyolc lízingelt: négy Boeing 737-800, négy Boeing 737-700, négy ATR 72-600 és két 72-500.
A 2024-es beruházási tervből pedig még kiderül, hogy a Tarom június 26-án 8,54 millió dollárt fizetett előlegként egy B737 MAX 8 típusú repülőgép lízingszerződéssel történő megvásárlására.
A veszteségek ellenére nincs szó arról, hogy a román állam lemondjon a Tarom állami légitársaságról, kiemelt fontosságú, hogy az többségi állami tulajdonrész mellett megmaradjon – jelentette ki Sorin Grindeanu közlekedési miniszter.
A Taromnak az üzleti tevékenységének racionalizálása érdekében hozott intézkedései között szerepelt a Heathrow repülőtér résidejének tavalyi eladása, a Tarom Globe Ground (37%) és Romanian Fueling Services (50%) részvényeinek felértékelése, valamint a vállalat tulajdonában lévő 12 000 négyzetméteres terület és irodaépület hosszú távú bérbeadása Otopeni-ben.
A jelentés szerint a vállalat eladta négy Airbus A318-as repülőgépét, és szerződést kötött két Boeing 737 MAX 8-as repülőgép megvásárlására. „A Tarom jelenleg tárgyalási szakaszban van további két Boeing 737 MAX 8 típusú repülőgép lízing keretében történő megvásárlására vonatkozó szerződésekről” – mutat rá a vállalat igazgatói jelentése a 2024-es év első félévének pénzügyi eredményeiről.
Emellett az átszervezési terv szerint „a Tarom politikájának célja a kereskedelmi terjeszkedés elkerülése, új útvonalak nyitásának elkerülése, valamint a versenytársakban vagy más, azonos tevékenységi területen működő üzemeltetőkben való részesedésszerzés elkerülése” – áll a gazdasági portál által szemlézett jelentésben.
A Tarom október 27-től nem indít több járatot a londoni Heathrow repülőtérre, mivel a résidőket a Qatar Airwaysnek adták el.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Fogyasztói Központ által indított „Halo, inspektore” nevű horvát Facebook-csoport újabb bojkottra hívta fel az állampolgárokat Horvátországban a magas árakat alkalmazó boltok ellen – írta a Jutarnji List című horvát napilap csütörtökön.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint 2024 decemberében 5,2 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal kisebb, mint novemberben.
Sebastian Burduja energiaügyi miniszter szerint elutasította a törvényszék a Greenpeace keresetét, amelyben a fekete-tengeri földgázkitermelés felfüggesztését kérte a környezetvédő szervezet a Neptun Deep lelőhelyen.
Tavaly novemberben 936,995 milliárd lejre nőtt az államadósság az előző havi 931,186 milliárd lejről – közölte a pénzügyminisztérium.
A bruttó hazai termék (GDP) 8,65 százalékára nőtt 2024 végére a román költségvetési hiány a 2023-as 5,61 százalékról – közölte a pénzügyminisztérium.
Nem tetszik a Dacia vezetőjének, hogy tavaly tovább nőtt a 20 évesnél öregebb autók aránya a romániai utakon, ezért az új személygépkocsik támogatását célzó roncsautóprogramok mellé kéri a környezetszennyező „csotrogányok” különadóját.
Tömeges elbocsátásokat vonhat maga után a kiadáscsökkentő intézkedésekről szóló úgynevezett salátarendelet – hívta fel a figyelmet szerdán az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS).
Románia a fizetésképtelenség zónájába kerülhet, ha nem hoz intézkedéseket – jelentette ki Ilie Bolojan, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) vezetője, a szenátus elnöke a B1 Tv kedd esti műsorában.
A munkaerőpiac az idei évet az elbocsátások jegyében kezdte: sorra érkeznek a hírek az IT-szektorból utcára kerülő emberekről. Még legalábbi két ágazat is bajban van elemzők szerint.
Néhány banival csökkentették a benzin és a gázolaj árát kedden a romániai kőolajipari társaságok, amelyek azonban idén már hétszer drágítottak. Borítékolható viszont, hogy a közeljövőben ismét drágulni fog az üzemanyag.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!