2019-ben az Európai Unió háztartásai a fogyasztási kiadásaik 13%-át fordították élelmiszerre és alkoholmentes italokra. Az arány Romániában a legnagyobb: itt egy háztartás összkiadásának átlagosan 26%-át költik élelmiszerre és nem alkoholos italokra.
2020. december 28., 11:522020. december 28., 11:52
2020. december 28., 12:302020. december 28., 12:30
Az erre vonatkozó adatokat az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) tette közzé hétfőn.
A kiadások nagy százaléka megy el élelmiszerre Litvániában (20,2%) és Észtországban is (19,3%).
2009 és 2019 között egy háztartás összkiadásából az élelmiszerekre és nem alkoholos italokra fordított pénzmennyiség aránya jelentősen lecsökkent Litvániában (2009-ben 25,4%, 2019-ben már csak 20,2% volt ez az arány, tehát 5,2 százalékponttal csökkent), Máltán (3,5 százalékponttal csökkent) és Lengyelországban (3 százalékponttal csökkent).
Nőtt az arány Csehországban (2009 - 14,2%, 2019 - 15,5%, vagyis 1,3 százalékpontos növekedés), Szlovákiában (1,1 százalékpontos növekedés), és Magyarországon (0,5 százalékpontos növekedés).
2019-ben az Európai Unió háztartásai összesen 956 milliárd eurót fordítottak élelmiszerre és alkoholmentes italokra, ez az EU bruttó hazai termékének 6,8%-ával egyenlő.
Ez azt jelenti, hogy az EU-ban átlagosan a háztartások összkiadásának 13%-át költötték élelmiszerre és alkoholmentes italokra. Lakásra, vízre, villany-, gázfogyasztásra és más energiahordozókra egy átlagos háztartás összkiadásának 23,5%-át, míg utazásra 13,1%-át költötték el.
Az EU tagállamai közül tavaly Romániában voltak a legolcsóbbak az élelmiszerek és az alkoholmentes italok – közölte pénteken az Eurostat adataira hivatkozva az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A villanyáram hatósági árszabályozásának július elsejei kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak – derül ki egy sürgősségirendelet-tervezetből.
A 2025-ös turisztikai év eddig rosszul alakult a vendéglátósok számára, az ágazatot az életszínvonal csökkenése és az áfa 19 százalékra emelése egyaránt fenyegeti – jelentette ki a Turisztikai Ügynökségek Országos Szövetségének (ANAT) alelnöke.
Dragoș Pâslaru miniszter szerint 7,8 milliárd euróra rúg azon projektek összege, amelyek az országos helyreállítási terv (PNRR) részeként kaptak uniós finanszírozást, ám jelenleg erősen kérdéses, hogy határidőre meg lehet-e őket valósítani.
Megkezdődött az aratás Arad megyében, de a szárazság miatt nem jók a kilátások. Nagy Zsolt falugazdász szerint örvendhetnek, ha nullszaldósok lesznek a gazdák a kevés gabonatermés, és az alacsony, tíz évvel ezelőtti szintű felvásárlási ár miatt.
Megadóztathatják a betegszabadságokat az új kormány tervei szerint. Az egészségügyi miniszter szerint sok ilyen kérés fiktív, hamis okokon alapul, a tervezett intézkedésnek pedig kettős haszna lenne.
Az európai autópiac az áprilisi zsugorodás után májusban visszatért a növekedés útjára, de a kontinensen Romániában esett vissza a legnagyobb mértékben a gépkocsi-beíratások száma az előző évhez képest.
Úgy tűnik, hogy a nyaralás során kipipálandó dolgok véget nem érő listáját felváltja a lehetséges élmények listája, ahol semmi sem kötelező, és minden saját tempóban történik.
A bejelentett adóemelésekkel kapcsolatos aggodalmainak adott hangot kedden a Concordia munkáltatói szövetség.
A Partiumi Falugazdász Hálózat 19 falugazdász segítségével tartja a kapcsolatot a partiumi megyék magyar gazdáival. Kovács Szabolcs István vidékfejlesztési szakemberrel, a Partiumi Falugazdász Hálózat szervezeti vezetőjével beszélgettünk.
szóljon hozzá!