– emlékeztetett Winkler Gyula, aki úgy látja, ha nem sikerül kilábalni a válságból a következő években, a huszonévesek munkanélküliként kezdik az életpályájukat, viszont ha sikerül ezzel a támogatással leküzdeni a válságot, a közös teherviselés nem lesz olyan nyomasztó.

Közép-Kelet-Európa nyeresége

„A közép- és kelet-európai államok, így Románia számára is előnyös, hogy több pénz jut a kohéziós alapokra, tehát a regionális fejlesztésekre. Másrészt, hogy van elég pénz a közös agrárpolitikára, és ezen belül a területalapú kifizetésekre” – fogalmazta meg a politikus. Mint részletezte, Románia például több pénzt hívhat le a kohéziós alapokból, mint a jelenlegi hétéves költségvetési ciklusban. „Az agrárpolitikának két pillére van, a területalapú kifizetések mellett a vidékfejlesztésre szánt támogatások, ez utóbbit illetően csökkenni fognak az alapok” – mutatott rá Winkler Gyula, aki ugyanakkor úgy véli, hogy ezt a csökkenést az első pillér nyeresége kompenzálhatja. Aláhúzta:

A román kormány pedig több más forrásból is finanszírozhatja a vidékfejlesztést, pótolva a kiesést. A helyreállítási csomag jó oldala az EP-képviselő szerint, hogy többségében vissza nem térítendő támogatást tartalmaz, a teljes csomagból 390 milliárd euró a vissza nem térítendő és kevesebb, 360 milliárd euró a kölcsön formájában megszerezhető támogatás.

A kutatási és fejlesztési programokra több pénzt szeretnének, bár ez esetben az ellenérv az, hogy a tagországok a kiesést pótolhatják a helyreállítási alapból. Winkler szerint a kreatív iparágaknak, a művészeteknek is több segítség kellene a jelenlegi helyzetben. Mások viszont a környezetvédelemre, a migráció kezelésére szánt összegeket keveslik.

Szintén vita várható annak kapcsán, hogy a kifizetéséket milyen mértékben kötik a jogállamisághoz, hiszen az EP-ben van egy többség, amely Magyarországgal, Lengyelországgal, Máltával, régebben Romániával is harcolt a politikai nézetkülönbségek miatt. Az Európa Tanács létrehozott ugyan egy vészfékmechanizmust, tehát bármely tagállam megfogalmazhatja kétségeit azzal kapcsolatban, hogy a másik miként használja fel az uniós pénzeket, a kivételkéréseket az ET sürgősséggel tárgyalja, ám minderről vita várható az Európai Parlamentben.

Csak mímeli a párbeszédet a román kormány

A legnagyobb gond ugyanakkor Winkler szerint, hogy a jelenlegi kormány „csak mímeli a párbeszédet”, az elmúlt tíz évben folyamatosan romlott a társadalmi egyeztetés tartalma és hatékonysága. Meglátása szerint

A politikus ugyanakkor arra is kitért, hogy Románia számára a jövő évtől elérhető nagyjából 80 milliárd eurós keretnek több eleme van: 50 milliárd euró a hétéves költségvetési ciklus, 30 milliárd a helyreállítási terv, amelyből kevesebb mint 20 milliárd euró a vissza nem térítendő támogatás, a többi pedig kölcsön formájában érhető el. Ez utóbbi tételt nem kötelező felhasználni, a kormány dönti el, hogy felveszi, vagy sem ezt a kölcsönt.

„A következő hétéves költségvetési tervezés nem lesz egyenletes, az első három évben kétszeres nagyságrendű összegekkel kell számolni, hiszen a válságkezelő terveket minél hamarabb végre kell hajtani” – hívta fel a figyelmet a politikus. Kiemelte egyúttal:

bár Winkler Gyula úgy tudja a minisztériumok szintjén ez folyamatban van.

Az országnak amúgy három stratégiai tervet kell elkészítenie: a kohéziós alapok, a mezőgazdasági támogatások, valamint a válságkezelő csomag felhasználásáról. A kohéziós stratégia nem újdonság, már 2014-ben is be kellett mutatni, viszont az agrárpolitikai támogatásokkal kapcsolatban több hatáskör visszakerül a tagállamokhoz, például eldönthetik, milyen programokat működtetnek, bevezetik, vagy sem a területalapú támogatások esetében a felső határt. A helyreállítási csomag esetében minden projektnek a válságból való kilábalást kell céloznia, munkahelyteremtést, illetve kommunikációs, egészségügyi és oktatási infrastruktúra fejlesztést célzó pályázatokkal lehet jelentkezni.