Kompromisszum kell. Winkler szerint van esély arra, hogy az EP véglegesíti a költségvetést, a helyreállítási csomagot pedig a tagállamok ratifikálják
Fotó: Európai Bizottság
A négy napon és négy éjszakán át tartó EU-csúcson megszületett kompromisszummal még nincs vége a az Európai Unió 2021 és 2027 közötti időszakra szóló keretköltségvetéséről és a koronavírus-járvány okozta gazdasági és társadalmi károk helyreállítását célzó pénzügyi csomagról szóló, tagállamok közötti vitának, az Európai Parlamentben újabb csatározások várhatók Winkler Gyula EP-képviselő szerint.
2020. július 24., 19:392020. július 24., 19:39
Több jó eleme van az európai uniós csúcstalálkozón a tagállamok vezetői által elfogadott megállapodásnak, bár még sem az Unió hétéves keretköltségvetése, sem a koronavírus-járvány okozta károk helyreállítását célzó pénzügyi csomag nem végleges – értékelt szerdán megkeresésünkre Winkler Gyula, az RMDSZ európai parlamenti képviselője. Mint hangsúlyozta, pozitívum, hogy a jelentős véleménykülönbségek ellenére felülkerekedett az európai szellemiség, nem kellett halogatni a megállapodást, így van esély arra, hogy az év végéig az Európai Parlament véglegesíti az Unió hétéves keretköltségvetését, a helyreállítási csomagot pedig ratifikálják a tagállamok parlamentjei.
– emlékeztetett Winkler Gyula, aki úgy látja, ha nem sikerül kilábalni a válságból a következő években, a huszonévesek munkanélküliként kezdik az életpályájukat, viszont ha sikerül ezzel a támogatással leküzdeni a válságot, a közös teherviselés nem lesz olyan nyomasztó.
„A közép- és kelet-európai államok, így Románia számára is előnyös, hogy több pénz jut a kohéziós alapokra, tehát a regionális fejlesztésekre. Másrészt, hogy van elég pénz a közös agrárpolitikára, és ezen belül a területalapú kifizetésekre” – fogalmazta meg a politikus. Mint részletezte, Románia például több pénzt hívhat le a kohéziós alapokból, mint a jelenlegi hétéves költségvetési ciklusban. „Az agrárpolitikának két pillére van, a területalapú kifizetések mellett a vidékfejlesztésre szánt támogatások, ez utóbbit illetően csökkenni fognak az alapok” – mutatott rá Winkler Gyula, aki ugyanakkor úgy véli, hogy ezt a csökkenést az első pillér nyeresége kompenzálhatja. Aláhúzta:
A román kormány pedig több más forrásból is finanszírozhatja a vidékfejlesztést, pótolva a kiesést. A helyreállítási csomag jó oldala az EP-képviselő szerint, hogy többségében vissza nem térítendő támogatást tartalmaz, a teljes csomagból 390 milliárd euró a vissza nem térítendő és kevesebb, 360 milliárd euró a kölcsön formájában megszerezhető támogatás.
Winkler Gyula: az uniós pénzek lehívására a felkészülést már „tegnapelőtt” el kellett volna kezdeni
Fotó: Facebook/Winkler Gyula
Csütörtökön az Európai Parlament egynapos plenáris ülésén fogadnak el állásfoglalást a költségvetési megállapodásról. A parlamenti vakáció után augusztus utolsó hetében látnak munkához a bizottságok, majd elkezdődik a parlament és az Európa Tanács közötti tárgyalássorozat. Winkler Gyula szerint éles viták várhatók, mert a megállapodás kapcsán több elégedetlenség fogalmazódott meg.
A kutatási és fejlesztési programokra több pénzt szeretnének, bár ez esetben az ellenérv az, hogy a tagországok a kiesést pótolhatják a helyreállítási alapból. Winkler szerint a kreatív iparágaknak, a művészeteknek is több segítség kellene a jelenlegi helyzetben. Mások viszont a környezetvédelemre, a migráció kezelésére szánt összegeket keveslik.
Szintén vita várható annak kapcsán, hogy a kifizetéséket milyen mértékben kötik a jogállamisághoz, hiszen az EP-ben van egy többség, amely Magyarországgal, Lengyelországgal, Máltával, régebben Romániával is harcolt a politikai nézetkülönbségek miatt. Az Európa Tanács létrehozott ugyan egy vészfékmechanizmust, tehát bármely tagállam megfogalmazhatja kétségeit azzal kapcsolatban, hogy a másik miként használja fel az uniós pénzeket, a kivételkéréseket az ET sürgősséggel tárgyalja, ám minderről vita várható az Európai Parlamentben.
A legnagyobb gond ugyanakkor Winkler szerint, hogy a jelenlegi kormány „csak mímeli a párbeszédet”, az elmúlt tíz évben folyamatosan romlott a társadalmi egyeztetés tartalma és hatékonysága. Meglátása szerint
A politikus ugyanakkor arra is kitért, hogy Románia számára a jövő évtől elérhető nagyjából 80 milliárd eurós keretnek több eleme van: 50 milliárd euró a hétéves költségvetési ciklus, 30 milliárd a helyreállítási terv, amelyből kevesebb mint 20 milliárd euró a vissza nem térítendő támogatás, a többi pedig kölcsön formájában érhető el. Ez utóbbi tételt nem kötelező felhasználni, a kormány dönti el, hogy felveszi, vagy sem ezt a kölcsönt.
„A következő hétéves költségvetési tervezés nem lesz egyenletes, az első három évben kétszeres nagyságrendű összegekkel kell számolni, hiszen a válságkezelő terveket minél hamarabb végre kell hajtani” – hívta fel a figyelmet a politikus. Kiemelte egyúttal:
bár Winkler Gyula úgy tudja a minisztériumok szintjén ez folyamatban van.
Az országnak amúgy három stratégiai tervet kell elkészítenie: a kohéziós alapok, a mezőgazdasági támogatások, valamint a válságkezelő csomag felhasználásáról. A kohéziós stratégia nem újdonság, már 2014-ben is be kellett mutatni, viszont az agrárpolitikai támogatásokkal kapcsolatban több hatáskör visszakerül a tagállamokhoz, például eldönthetik, milyen programokat működtetnek, bevezetik, vagy sem a területalapú támogatások esetében a felső határt. A helyreállítási csomag esetében minden projektnek a válságból való kilábalást kell céloznia, munkahelyteremtést, illetve kommunikációs, egészségügyi és oktatási infrastruktúra fejlesztést célzó pályázatokkal lehet jelentkezni.
Az UniCredit megvásárolta az Alpha Bank Románia többségi részvénycsomagját – írja az Economedia.ro az olasz pénzügyi csoport bankfelvásárlást rögzítő közleménye alapján.
November 4-étől, hétfőtől ismét jegyezhetők a Tezaur program keretében kibocsátott lakossági állampapírok – tájékoztatott a pénzügyminisztérium.
A japán Itochu Corporation építené meg a tárnicai vízerőművet az Erdélyi-Szigethegységben – írja az Economedia.ro a bukaresti energiaügyi minisztérium közleménye alapján.
Romániában 12,8 százalékkal nőtt a külföldi turisták száma 2023 első kilenc hónapjában az előző év azonos időszakához képest – közölte hétfőn az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Az ország újraiparosítása, valamint a kis- és középvállalkozások támogatása a két fő pillére a román gazdaság egészséges fejlődésének – jelentette ki Marcel Ciolacu miniszterelnök szombaton Aradon, miután helyi üzletemberekkel találkozott.
Az európai gazdasági válság Romániában is érezteti a hatását, de nem fog recesszióba lépni az ország – jelentette ki szombaton Marcel Ciolacu miniszterelnök. Elemzők nemrég arra figyelmeztettek, hogy jövőre nem zárható ki a recesszió.
Magasabb fizetéseket ígért a négy évvel ezelőtti választási kampányban a két leghosszabb ideig kormányzó politikai alakulat, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) is. Vajon a politikusok betartották a szavukat?
Az idei év első kilenc hónapjában 5119 cég és egyéni vállalkozó (PFA) jelentett fizetésképtelenséget, 11,82 százalékkal több, mint 2023 azonos időszakában, amikor 4578 esetet regisztráltak.
Kolozs megyében 40–45 százalékkal magasabbak a fizetések az északnyugati régió többi megyéjéhez képest – derül ki a Beszterce-Naszód megyei regionális statisztikai igazgatóság pénteken közzétett elemzéséből.
Hosszas huzavonát követően végre épülhet Románia eddigi legdrágább autópálya-szakasza. Két török cégnek ítélték oda az észak-erdélyi autópálya utolsó két szakaszának megépítését.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!