Újabb szegénységi bizonyítvány – a romániai lakosság kiadásának csaknem harmada ételre, italra megy el

Bálint Eszter 2019. július 26., 17:05 utolsó módosítás: 2019. július 26., 18:20

Újabb mutató illusztrálja, hogy alacsony a romániai életszínvonal: a lakosság kiadásai legnagyobb részét élelmiszerekre és nem szeszes italokra fordítja. Márpedig minél alacsonyabb ez az arány, az emberek annál jobban élnek.

Sokba kerül. Arányosan a romániai lakosság költ a legtöbbet élelmiszerekre, italokra Fotó: Pál Árpád

A romániai lakossági kiadások 28 százaléka élelmiszerekre és nem szeszes italokra megy el – ez az európai uniós átlag 2,5-szörösét jelenti, és nincs még egy ország az EU-ban, ahol ilyen magas lenne. A Szociális Monitor című, a Friedrich-Ebert-Stiftung Románia által készített infografika szerint

az ellenkező póluson Nagy-Britannia áll, ahol a kiadások alig 8 százaléka megy a mindennapi létfenntartáshoz szükséges javakra.

Húsz százalék feletti arányt találunk még Litvániában (21,6 százalék) és Észtországban (20,3 százalék), majd Bulgária (19,2 százalék) és Magyarország (18,2 százalék) következik.

Kevés jut kultúrára,
befektetésre

Romániában további 22,5 százalék megy a lakás fenntartására, közműszámlákra és üzemanyagokra (az uniós átlag 24,2 százalék). Lakberendezésre és a lakás karbantartására 15,3 százalék jut (az EU-átlag 15,5 százalék), szeszes italra és cigarettára 5,7 százalékot (EU-átalg 3,8 százalék) költünk. Kultúrára és szórakozásra a kiadásai 5,8 százalékát fordítja a romániai lakosság a 8,5 százalékos uniós átlaggal szemben, vendéglőbe, kávézóba járásra pedig 3,7 százalék jut az EU-s 11,4 százalékkal szemben. Oktatásra eközben 2,1 százalék megy az uniós 1,1 százalékhoz viszonyítva.

Mint ismeretes, a háztartások kiadásaiban az élelmiszerek és nem szeszes italok aránya az életminőség mutatója. Minél alacsonyabb ez az arány, az emberek annál jobban élnek”

– mutat rá az EU statisztikai hivatala, az Eurostat 2017-es adatait alapul vevő elemzés. Miután Romániában a kiadások több mint fele élelemre és a lakásra megy el, kevesebb jut a többi fogyasztási kategóriára, főként kulturális tevékenységekre, szórakozásra, vendéglőbe járásra, pénzügyi befektetésekre jut nagyon kevés.

Vidéken rosszabb a helyzet, mint városon

Amint arról beszámoltunk, az Országos Statisztikai Intézet (INS) legfrissebb adatsorai szerint 2019 első negyedévében

az átlagos havi bevételek háztartásonként 4542 lejre rúgtak, ami egy főre 1752 lejt jelent. Eközben a kiadások havi 3834 lejt jelentettek (1479 lej/fő), tehát a bevételek 84,4 százaléka el is ment.

A kiadások 61,2 százaléka fogyasztásra ment el, 33,4 százalék pedig adókra. Beruházásra alig 0,4 százalék jut. A fogyasztásra fordított összegek közül 33,2 százalék élelmiszerre és nem szeszes italokra ment el, 8,1 százalék jutott szállodára vagy kávézóra, 6,9 százalék közlekedésre, 5,6 százalék pedig lakberendezési beruházásokra.

Az adatsorokból ugyanakkor arra is fény derült, hatalmas a különbség a vidéki és a városi lakosság bevételei között: amíg vidéken egy személy átlagosan 1295,64 lejt keres, addig ez az összeg városon eléri a 2144,38 lejt. Városi viszonylatban az egy főre eső kiadások az első negyedévben 1789,26 lejt tettek ki, vidéken pedig 1117,99 lejre rúgtak.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat