Sokba kerül. Arányosan a romániai lakosság költ a legtöbbet élelmiszerekre, italokra
Fotó: Pál Árpád
Újabb mutató illusztrálja, hogy alacsony a romániai életszínvonal: a lakosság kiadásai legnagyobb részét élelmiszerekre és nem szeszes italokra fordítja. Márpedig minél alacsonyabb ez az arány, az emberek annál jobban élnek.
2019. július 26., 17:052019. július 26., 17:05
2019. július 26., 18:202019. július 26., 18:20
A romániai lakossági kiadások 28 százaléka élelmiszerekre és nem szeszes italokra megy el – ez az európai uniós átlag 2,5-szörösét jelenti, és nincs még egy ország az EU-ban, ahol ilyen magas lenne. A Szociális Monitor című, a Friedrich-Ebert-Stiftung Románia által készített infografika szerint
Húsz százalék feletti arányt találunk még Litvániában (21,6 százalék) és Észtországban (20,3 százalék), majd Bulgária (19,2 százalék) és Magyarország (18,2 százalék) következik.
Romániában további 22,5 százalék megy a lakás fenntartására, közműszámlákra és üzemanyagokra (az uniós átlag 24,2 százalék). Lakberendezésre és a lakás karbantartására 15,3 százalék jut (az EU-átlag 15,5 százalék), szeszes italra és cigarettára 5,7 százalékot (EU-átalg 3,8 százalék) költünk. Kultúrára és szórakozásra a kiadásai 5,8 százalékát fordítja a romániai lakosság a 8,5 százalékos uniós átlaggal szemben, vendéglőbe, kávézóba járásra pedig 3,7 százalék jut az EU-s 11,4 százalékkal szemben. Oktatásra eközben 2,1 százalék megy az uniós 1,1 százalékhoz viszonyítva.
– mutat rá az EU statisztikai hivatala, az Eurostat 2017-es adatait alapul vevő elemzés. Miután Romániában a kiadások több mint fele élelemre és a lakásra megy el, kevesebb jut a többi fogyasztási kategóriára, főként kulturális tevékenységekre, szórakozásra, vendéglőbe járásra, pénzügyi befektetésekre jut nagyon kevés.
Amint arról beszámoltunk, az Országos Statisztikai Intézet (INS) legfrissebb adatsorai szerint 2019 első negyedévében
A kiadások 61,2 százaléka fogyasztásra ment el, 33,4 százalék pedig adókra. Beruházásra alig 0,4 százalék jut. A fogyasztásra fordított összegek közül 33,2 százalék élelmiszerre és nem szeszes italokra ment el, 8,1 százalék jutott szállodára vagy kávézóra, 6,9 százalék közlekedésre, 5,6 százalék pedig lakberendezési beruházásokra.
Az adatsorokból ugyanakkor arra is fény derült, hatalmas a különbség a vidéki és a városi lakosság bevételei között: amíg vidéken egy személy átlagosan 1295,64 lejt keres, addig ez az összeg városon eléri a 2144,38 lejt. Városi viszonylatban az egy főre eső kiadások az első negyedévben 1789,26 lejt tettek ki, vidéken pedig 1117,99 lejre rúgtak.
A korábbi 3,3 százalékról 1,4 százalékra módosította az Európai Bizottság (EB) pénteken közzétett jelentésében a román gazdaság 2024-es GDP-arányos növekedésére vonatkozó előrejelzését.
Elkezdték utalni a gazdáknak az aszálykárenyhítő juttatásokat – közölte csütörtöki sajtótájékoztatóján Florin Barbu mezőgazdasági miniszter. Lapunknak nemrég falugazdász arra panaszkodott, hogy nem egységes kritériumok szerint mérték fel az aszálykárokat.
A Netflix úgy döntött, hogy megemeli az összes előfizetés árát, amelyet Romániában kínál ügyfeleinek, és ez a döntés a streamingpiac konkurens platformjainak több hasonló bejelentése után született – értesült a Hotnews.ro hírportál.
A bukaresti pénzügyminisztérium meghosszabbítja december 20-ig azt az időszakot, ameddig az adóamnesztiát igénybe vevők rendezhetik az adótartozásaikat – közölte csütörtökön Marcel Boloş tárcavezető.
A minimálbér kiszámításának uniós irányelvekhez igazított új mechanizmusáról szóló törvény kihirdetését követően a kormány megteheti az utolsó lépést a minimálbér 4050 lejre emelése felé – jelentette ki csütörtökön Marcel Ciolacu kormányfő.
Idén január és szeptember között a napelemekkel termelt villamos energia mennyisége 2,93 milliárd kilowattóra volt, 58,6 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A nyers adatok szerint az idei harmadik negyedévben stagnált, a szezonálisan kiigazított adatok szerint pedig 0,2 százalékkal csökkent a bruttó hazai termék (GDP) 2023 harmadik negyedévéhez képest – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nagyon aktuális, de egyúttal sok kérdést felvető és bizonytalanság által övezett témára összpontosított a kolozsvári RMKT Bizniszvitamin elnevezésű rendezvénye, amely egy adóhatósági digitalizációs körképet igyekezett összerakni.
Az elmúlt héten szinte naponta emelkedtek a román 10 éves lejáratú román állampapírok hozamai.
Akárcsak tavaly ősszel, az idei hideg évszak kezdetén is azzal dicsekszenek a bukaresti hatóságok, hogy meghaladja a 100 százalékot Románia gáztározóinak a telítettsége. De hogyan lehetséges mindez? Szakember szolgált magyarázattal.
szóljon hozzá!