Sokba kerül. Arányosan a romániai lakosság költ a legtöbbet élelmiszerekre, italokra
Fotó: Pál Árpád
Újabb mutató illusztrálja, hogy alacsony a romániai életszínvonal: a lakosság kiadásai legnagyobb részét élelmiszerekre és nem szeszes italokra fordítja. Márpedig minél alacsonyabb ez az arány, az emberek annál jobban élnek.
2019. július 26., 17:052019. július 26., 17:05
2019. július 26., 18:202019. július 26., 18:20
A romániai lakossági kiadások 28 százaléka élelmiszerekre és nem szeszes italokra megy el – ez az európai uniós átlag 2,5-szörösét jelenti, és nincs még egy ország az EU-ban, ahol ilyen magas lenne. A Szociális Monitor című, a Friedrich-Ebert-Stiftung Románia által készített infografika szerint
Húsz százalék feletti arányt találunk még Litvániában (21,6 százalék) és Észtországban (20,3 százalék), majd Bulgária (19,2 százalék) és Magyarország (18,2 százalék) következik.
Romániában további 22,5 százalék megy a lakás fenntartására, közműszámlákra és üzemanyagokra (az uniós átlag 24,2 százalék). Lakberendezésre és a lakás karbantartására 15,3 százalék jut (az EU-átlag 15,5 százalék), szeszes italra és cigarettára 5,7 százalékot (EU-átalg 3,8 százalék) költünk. Kultúrára és szórakozásra a kiadásai 5,8 százalékát fordítja a romániai lakosság a 8,5 százalékos uniós átlaggal szemben, vendéglőbe, kávézóba járásra pedig 3,7 százalék jut az EU-s 11,4 százalékkal szemben. Oktatásra eközben 2,1 százalék megy az uniós 1,1 százalékhoz viszonyítva.
– mutat rá az EU statisztikai hivatala, az Eurostat 2017-es adatait alapul vevő elemzés. Miután Romániában a kiadások több mint fele élelemre és a lakásra megy el, kevesebb jut a többi fogyasztási kategóriára, főként kulturális tevékenységekre, szórakozásra, vendéglőbe járásra, pénzügyi befektetésekre jut nagyon kevés.
Amint arról beszámoltunk, az Országos Statisztikai Intézet (INS) legfrissebb adatsorai szerint 2019 első negyedévében
A kiadások 61,2 százaléka fogyasztásra ment el, 33,4 százalék pedig adókra. Beruházásra alig 0,4 százalék jut. A fogyasztásra fordított összegek közül 33,2 százalék élelmiszerre és nem szeszes italokra ment el, 8,1 százalék jutott szállodára vagy kávézóra, 6,9 százalék közlekedésre, 5,6 százalék pedig lakberendezési beruházásokra.
Az adatsorokból ugyanakkor arra is fény derült, hatalmas a különbség a vidéki és a városi lakosság bevételei között: amíg vidéken egy személy átlagosan 1295,64 lejt keres, addig ez az összeg városon eléri a 2144,38 lejt. Városi viszonylatban az egy főre eső kiadások az első negyedévben 1789,26 lejt tettek ki, vidéken pedig 1117,99 lejre rúgtak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A romániai cégvezetők egyelőre megkísérlik felmérni, milyen hatással lesznek majd az ország gazdaságára az amerikai elnök által szerdán bejelentett új vámok.
A kormány elfogadta a különleges ipari létesítményekre kivetett úgynevezett oszlopadó szabályozását módosító sürgősségi rendeletet – jelentette be a Ciolacu-kabinet csütörtöki ülése után a pénzügyminiszter.
Románia schengeni övezeti csatlakozásával 2025-ben 25 százalékkal bővül a nemzetközi szállítási volumen, amit a romániai fogyasztók növekvő külföldi vásárlási kedve és az eladók külföldi piacokon való terjeszkedése táplál – vetíti előre egy elemzés.
Donald Trump elnök döntése, hogy 10 százalékos vámot vet ki az Egyesült Államokba importált legtöbb árura, valamint magasabb vámokat vet ki több tucat országra a riválisoktól a szövetségesekig, felerősítette a globális kereskedelmi háborút.
Nehezen teljesíthető adóemelés nélkül a 2025-ös évi állami költségvetésben rögzített 7 százalékos hiánycél – jelentette ki a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Jelenleg két forgatókönyv van terítéken a sokat vitatott különleges nyugdíjak reformjára, ami mérföldkőként szerepel az országos helyreállítási tervben, vagyis 231 millió euró úszhat el, ha nem sikerül rendezni a kérdést.
Az Országos Katasztrófavédelmi Alap április elsején elindított a „Nem a katasztrófa, hanem a felkészültség hiánya az igazi tragédia” elnevezésű figyelemfelkeltő kampányt, amelynek célja felhívni a figyelmet a természeti katasztrófák pusztító hatásaira.
Finn cég vásárolta fel a legnagyobb romániai egészségügyi magánszolgáltatót, a Regina Mariát – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatai szerint 2025 februárjában 5,6 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint januárban.
Teljesen új vasúti koncepcióval kötnék össze Európa valamennyi országát: egy dán agytröszt olyan szupergyors vonat hálózatának tervezetét dolgozta ki, mely 400 kilométer/órás sebességgel száguldó szerelvényeket képzel el.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!