Beássák magukat. Hamarosan Homoródnál is beindítják az alagútfúrókat
Fotó: Facebook/Ionut-Cristian Savoiu
Hamarosan munkára készen áll a harmadik és negyedik alagútfúró óriásgép is, amelyeket a Brassó és Segesvár között épülő új vasútvonalon vetnek be.
2024. szeptember 05., 17:232024. szeptember 05., 17:23
Ionuț Cristian Săvoiu szállításügyi államtitkár tájékoztatása szerint a végéhez közeledik a két „óriásvakond” összeszerelése, amelyeket a Brassó megyei Homoród térségében vetnek be a két párhuzamos, egyenként 5 kilométer hosszú műtárgy megépítése érdekében. A politikus szerint az újabb alagútfúrókat „kis késéssel” fogják be ahhoz képest, mint ahogyan az első két TBM (Tunnel Borring Machine) márciusi ürmösi elindításakor helyezték kilátásba.
Amint arról beszámoltunk, a Brassó és Segesvár közötti 112 kilométeres vasúti vonal része a Románián keresztül a Kürtös–Arad–Piski–Segesvár–Brassó–Bukarest–Konstanca nyomvonalon haladó Rajna–Duna transzeurópai vasúthálózatnak. A Brassó–Apáca és Kaca–Segesvár közötti két szélső szakasz felújítására a Román Államvasutak (CFR) 2020 márciusában írta alá a kivitelezési szerződést a francia Alstom, a görög Aktor és a román Arcada alkotta RailWorks cégtársulással. A két szakasz – akkori árfolyamon – 617,6 millió euróból újul meg (az eredeti tervek szerint négy év alatt), hogy a vonatok elérhessék az óránként 160 kilométeres sebességet.
Fotó: Facebook/Ionut-Cristian Savoiu
A vasúti vonal része az Apáca és Kaca közötti középső szakasz is, ennek felújítására 2020 szeptemberében kötöttek szerződést az Aktor–Alstom–Arcada társulással – itt a görög cég vezeti a projektet –, értéke 2 milliárd 700 millió lej (mostani árfolyamon 543 millió euró). A felújítást európai uniós vissza nem térítendő támogatásból és román állami költségvetésből finanszírozzák, a romániai vasútfelújítási tervek közül ez a legnagyobb értékű beruházás.
Hosszadalmas késések után a legnehezebb munkát jelentő alagutaknak csak idén március 5-én fogtak neki, először Ürmösnél, ahol 6,9 kilométeres föld alatti vasútjáratok épülnek. Itt két alagútfúrót vetnek be, Elenit és Varvarát. Homoródnál – négyéves késés után – nyárra várták a fúrások elkezdését, de immár biztos, hogy csak ősszel kezdik el a munkát.
Megérkezett a harmadik alagútfúró gép a Brassó és Segesvár között épülő új vasútvonalra. Közben a Románia leghosszabb, 6,9 kilométeres alagútjainál már márciusban bevetett óriásgép egy hónap alatt csupán 50 métert haladt előre.
Egyébként ha megépülnek az alagutak és a teljes új nyomvonal Apáca és Kaca között, a jelenlegi 43 kilométeres távolság 28 kilométerre csökken vonattal. Mindkét épülő alagút hossza megdönti a jelenlegi romániai vasúti rekordot, amelyet a Brassó–Bodzaforduló-vonalon, Keresztvár mellett található műtárgy tart 4,4 kilométerrel.
Fotó: Facebook/Ionut-Cristian Savoiu
Amint arról beszámoltunk, év elején még 2024 második negyedévére várták a Brassó–Predeál-vasútvonal korszerűsítési munkálatainak megvalósíthatósági tanulmányának elkészültét. A Cenk alatti megyeszékhely, illetve Románia legmagasabban fekvő városa közti szakasz – mely az ország leghosszabb alagútját is magában foglalja majd – az egyetlen a Kürtös–Konstanca-fővonalon, amely korszerűsítésének még nincs kivitelezője. Pedig igyekezni kellene, hiszen 2030-ra a 4-es számú páneurópai folyosó romániai részén is lehetővé kell tenni, hogy 160 kilométer/órával száguldjanak a személyszállító szerelvények.
Mindezt a közlekedési minisztérium közölte a minap egy interpellációra válaszolva. A megvalósíthatósági tanulmány elkészültét most már 2025 első felére várják, a munkálatokra hét évet szánnak, így 2033 előtt semmiképp nem készülhet el a Predeál és Azuga határától egészen Felsőtömösig húzódó, 9,8 kilométeres alagutat is magában foglaló, összesen 26 kilométeres táv.
A predeáli vasútállomás
Fotó: Mapio.net
A terep rendkívül nehéz, hiszen a Brassótól mintegy 25 kilométerre délre, a Tömösi-szorosban található üdülőváros, Predeál – mely még az Osztrák–Magyar Monarchia idején a Román Királyság fennhatósága alá került – Románia legmagasabban fekvő városa, tengerszint felett 1030–1110 méteren helyezkedik el. A földrajzi akadályok is közrejátszanak abban, hogy a Brassó–Predeál-sínpár az egyetlen olyan szakasz az úgynevezett IV. páneurópai folyosó Kürtös–Konstanca-vasútvonalán, amelynek korszerűsítése még nem történt meg, nincs folyamatban, sőt még a munkálatok kivitelezője sincs meg.
A munkálatok legkevesebb 963 millió euróba kerülhetnek az előzetes becslések szerint, de korábban 1,4 milliárd eurós összkiadást helyeztek kilátásba a hatóságok. A pénzt uniós forrásokból teremtik elő, a Közlekedési Operatív Program 2021-2027-es kiírása révén.
Megkésve, 2024 második negyedévében készülhet el a Brassó–Predeál-vasútvonal korszerűsítési munkálatainak megvalósíthatósági tanulmánya.
Jóváhagyta pénteki ülésén a kormány a munkaügyi minisztérium rendelet-tervezetét, amely szerint a villanyáram hatósági árszabályozásának kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak.
Pénteki ülésén a kormány további három hónappal meghosszabbította az alapélelmiszerek kereskedelmi árrésének korlátozását.
A munkaügyi minisztérium társadalmi párbeszéd bizottságának pénteki ülésén a szakszervezetek képviselői a Háromoldalú Érdekegyeztető Tanács sürgős összehívását kérték a deficitcsökkentő csomag egészének megvitatására.
Az EU tagállamai közül tavaly Romániában voltak a legolcsóbbak az élelmiszerek és az alkoholmentes italok – közölte pénteken az Eurostat adataira hivatkozva az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A villanyáram hatósági árszabályozásának július elsejei kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak – derül ki egy sürgősségirendelet-tervezetből.
A 2025-ös turisztikai év eddig rosszul alakult a vendéglátósok számára, az ágazatot az életszínvonal csökkenése és az áfa 19 százalékra emelése egyaránt fenyegeti – jelentette ki a Turisztikai Ügynökségek Országos Szövetségének (ANAT) alelnöke.
Dragoș Pâslaru miniszter szerint 7,8 milliárd euróra rúg azon projektek összege, amelyek az országos helyreállítási terv (PNRR) részeként kaptak uniós finanszírozást, ám jelenleg erősen kérdéses, hogy határidőre meg lehet-e őket valósítani.
Megkezdődött az aratás Arad megyében, de a szárazság miatt nem jók a kilátások. Nagy Zsolt falugazdász szerint örvendhetnek, ha nullszaldósok lesznek a gazdák a kevés gabonatermés, és az alacsony, tíz évvel ezelőtti szintű felvásárlási ár miatt.
Megadóztathatják a betegszabadságokat az új kormány tervei szerint. Az egészségügyi miniszter szerint sok ilyen kérés fiktív, hamis okokon alapul, a tervezett intézkedésnek pedig kettős haszna lenne.
Az európai autópiac az áprilisi zsugorodás után májusban visszatért a növekedés útjára, de a kontinensen Romániában esett vissza a legnagyobb mértékben a gépkocsi-beíratások száma az előző évhez képest.
szóljon hozzá!