Beássák magukat. Hamarosan Homoródnál is beindítják az alagútfúrókat
Fotó: Facebook/Ionut-Cristian Savoiu
Hamarosan munkára készen áll a harmadik és negyedik alagútfúró óriásgép is, amelyeket a Brassó és Segesvár között épülő új vasútvonalon vetnek be.
2024. szeptember 05., 17:232024. szeptember 05., 17:23
Ionuț Cristian Săvoiu szállításügyi államtitkár tájékoztatása szerint a végéhez közeledik a két „óriásvakond” összeszerelése, amelyeket a Brassó megyei Homoród térségében vetnek be a két párhuzamos, egyenként 5 kilométer hosszú műtárgy megépítése érdekében. A politikus szerint az újabb alagútfúrókat „kis késéssel” fogják be ahhoz képest, mint ahogyan az első két TBM (Tunnel Borring Machine) márciusi ürmösi elindításakor helyezték kilátásba.
Amint arról beszámoltunk, a Brassó és Segesvár közötti 112 kilométeres vasúti vonal része a Románián keresztül a Kürtös–Arad–Piski–Segesvár–Brassó–Bukarest–Konstanca nyomvonalon haladó Rajna–Duna transzeurópai vasúthálózatnak. A Brassó–Apáca és Kaca–Segesvár közötti két szélső szakasz felújítására a Román Államvasutak (CFR) 2020 márciusában írta alá a kivitelezési szerződést a francia Alstom, a görög Aktor és a román Arcada alkotta RailWorks cégtársulással. A két szakasz – akkori árfolyamon – 617,6 millió euróból újul meg (az eredeti tervek szerint négy év alatt), hogy a vonatok elérhessék az óránként 160 kilométeres sebességet.
Fotó: Facebook/Ionut-Cristian Savoiu
A vasúti vonal része az Apáca és Kaca közötti középső szakasz is, ennek felújítására 2020 szeptemberében kötöttek szerződést az Aktor–Alstom–Arcada társulással – itt a görög cég vezeti a projektet –, értéke 2 milliárd 700 millió lej (mostani árfolyamon 543 millió euró). A felújítást európai uniós vissza nem térítendő támogatásból és román állami költségvetésből finanszírozzák, a romániai vasútfelújítási tervek közül ez a legnagyobb értékű beruházás.
Hosszadalmas késések után a legnehezebb munkát jelentő alagutaknak csak idén március 5-én fogtak neki, először Ürmösnél, ahol 6,9 kilométeres föld alatti vasútjáratok épülnek. Itt két alagútfúrót vetnek be, Elenit és Varvarát. Homoródnál – négyéves késés után – nyárra várták a fúrások elkezdését, de immár biztos, hogy csak ősszel kezdik el a munkát.
Megérkezett a harmadik alagútfúró gép a Brassó és Segesvár között épülő új vasútvonalra. Közben a Románia leghosszabb, 6,9 kilométeres alagútjainál már márciusban bevetett óriásgép egy hónap alatt csupán 50 métert haladt előre.
Egyébként ha megépülnek az alagutak és a teljes új nyomvonal Apáca és Kaca között, a jelenlegi 43 kilométeres távolság 28 kilométerre csökken vonattal. Mindkét épülő alagút hossza megdönti a jelenlegi romániai vasúti rekordot, amelyet a Brassó–Bodzaforduló-vonalon, Keresztvár mellett található műtárgy tart 4,4 kilométerrel.
Fotó: Facebook/Ionut-Cristian Savoiu
Amint arról beszámoltunk, év elején még 2024 második negyedévére várták a Brassó–Predeál-vasútvonal korszerűsítési munkálatainak megvalósíthatósági tanulmányának elkészültét. A Cenk alatti megyeszékhely, illetve Románia legmagasabban fekvő városa közti szakasz – mely az ország leghosszabb alagútját is magában foglalja majd – az egyetlen a Kürtös–Konstanca-fővonalon, amely korszerűsítésének még nincs kivitelezője. Pedig igyekezni kellene, hiszen 2030-ra a 4-es számú páneurópai folyosó romániai részén is lehetővé kell tenni, hogy 160 kilométer/órával száguldjanak a személyszállító szerelvények.
Mindezt a közlekedési minisztérium közölte a minap egy interpellációra válaszolva. A megvalósíthatósági tanulmány elkészültét most már 2025 első felére várják, a munkálatokra hét évet szánnak, így 2033 előtt semmiképp nem készülhet el a Predeál és Azuga határától egészen Felsőtömösig húzódó, 9,8 kilométeres alagutat is magában foglaló, összesen 26 kilométeres táv.
A predeáli vasútállomás
Fotó: Mapio.net
A terep rendkívül nehéz, hiszen a Brassótól mintegy 25 kilométerre délre, a Tömösi-szorosban található üdülőváros, Predeál – mely még az Osztrák–Magyar Monarchia idején a Román Királyság fennhatósága alá került – Románia legmagasabban fekvő városa, tengerszint felett 1030–1110 méteren helyezkedik el. A földrajzi akadályok is közrejátszanak abban, hogy a Brassó–Predeál-sínpár az egyetlen olyan szakasz az úgynevezett IV. páneurópai folyosó Kürtös–Konstanca-vasútvonalán, amelynek korszerűsítése még nem történt meg, nincs folyamatban, sőt még a munkálatok kivitelezője sincs meg.
A munkálatok legkevesebb 963 millió euróba kerülhetnek az előzetes becslések szerint, de korábban 1,4 milliárd eurós összkiadást helyeztek kilátásba a hatóságok. A pénzt uniós forrásokból teremtik elő, a Közlekedési Operatív Program 2021-2027-es kiírása révén.
Megkésve, 2024 második negyedévében készülhet el a Brassó–Predeál-vasútvonal korszerűsítési munkálatainak megvalósíthatósági tanulmánya.
Nehezen teljesíthető adóemelés nélkül a 2025-ös évi állami költségvetésben rögzített 7 százalékos hiánycél – jelentette ki a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Jelenleg két forgatókönyv van terítéken a sokat vitatott különleges nyugdíjak reformjára, ami mérföldkőként szerepel az országos helyreállítási tervben, vagyis 231 millió euró úszhat el, ha nem sikerül rendezni a kérdést.
Az Országos Katasztrófavédelmi Alap április elsején elindított a „Nem a katasztrófa, hanem a felkészültség hiánya az igazi tragédia” elnevezésű figyelemfelkeltő kampányt, amelynek célja felhívni a figyelmet a természeti katasztrófák pusztító hatásaira.
Finn cég vásárolta fel a legnagyobb romániai egészségügyi magánszolgáltatót, a Regina Mariát – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatai szerint 2025 februárjában 5,6 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint januárban.
Teljesen új vasúti koncepcióval kötnék össze Európa valamennyi országát: egy dán agytröszt olyan szupergyors vonat hálózatának tervezetét dolgozta ki, mely 400 kilométer/órás sebességgel száguldó szerelvényeket képzel el.
A finn Nokian Tyres megkezdi a gumiabroncsok szállítását abból a gyárból, amelyet hivatalosan 2024 szeptemberében nyitottak meg Nagyváradon, 650 millió eurós beruházás nyomán.
Egy év alatt több mint 22 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában. Érdekesség, hogy a 2024-ben országos szinten a legnagyobb összeget felmutató dél-erdélyi megyében az átlagnyugdíj értéke nincs messze az átlagfizetéstől.
Meghaladta a 200 ezret a romániai napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek száma, akik egy évvel korábban még csak 114 ezren voltak. A prosumerré válás „motorja” az állami támogatást nyújtó Zöld ház program.
A romániai lakosság az elmúlt három évben kezdett ráérezni az aranybefektetések ízére – állapította meg Victor Dima, a nemesfémek és devizák értékesítésével foglalkozó Tavex Románia igazgatója.
szóljon hozzá!