Beássák magukat. Hamarosan Homoródnál is beindítják az alagútfúrókat
Fotó: Facebook/Ionut-Cristian Savoiu
Hamarosan munkára készen áll a harmadik és negyedik alagútfúró óriásgép is, amelyeket a Brassó és Segesvár között épülő új vasútvonalon vetnek be.
2024. szeptember 05., 17:232024. szeptember 05., 17:23
Ionuț Cristian Săvoiu szállításügyi államtitkár tájékoztatása szerint a végéhez közeledik a két „óriásvakond” összeszerelése, amelyeket a Brassó megyei Homoród térségében vetnek be a két párhuzamos, egyenként 5 kilométer hosszú műtárgy megépítése érdekében. A politikus szerint az újabb alagútfúrókat „kis késéssel” fogják be ahhoz képest, mint ahogyan az első két TBM (Tunnel Borring Machine) márciusi ürmösi elindításakor helyezték kilátásba.
Amint arról beszámoltunk, a Brassó és Segesvár közötti 112 kilométeres vasúti vonal része a Románián keresztül a Kürtös–Arad–Piski–Segesvár–Brassó–Bukarest–Konstanca nyomvonalon haladó Rajna–Duna transzeurópai vasúthálózatnak. A Brassó–Apáca és Kaca–Segesvár közötti két szélső szakasz felújítására a Román Államvasutak (CFR) 2020 márciusában írta alá a kivitelezési szerződést a francia Alstom, a görög Aktor és a román Arcada alkotta RailWorks cégtársulással. A két szakasz – akkori árfolyamon – 617,6 millió euróból újul meg (az eredeti tervek szerint négy év alatt), hogy a vonatok elérhessék az óránként 160 kilométeres sebességet.
Fotó: Facebook/Ionut-Cristian Savoiu
A vasúti vonal része az Apáca és Kaca közötti középső szakasz is, ennek felújítására 2020 szeptemberében kötöttek szerződést az Aktor–Alstom–Arcada társulással – itt a görög cég vezeti a projektet –, értéke 2 milliárd 700 millió lej (mostani árfolyamon 543 millió euró). A felújítást európai uniós vissza nem térítendő támogatásból és román állami költségvetésből finanszírozzák, a romániai vasútfelújítási tervek közül ez a legnagyobb értékű beruházás.
Hosszadalmas késések után a legnehezebb munkát jelentő alagutaknak csak idén március 5-én fogtak neki, először Ürmösnél, ahol 6,9 kilométeres föld alatti vasútjáratok épülnek. Itt két alagútfúrót vetnek be, Elenit és Varvarát. Homoródnál – négyéves késés után – nyárra várták a fúrások elkezdését, de immár biztos, hogy csak ősszel kezdik el a munkát.
Megérkezett a harmadik alagútfúró gép a Brassó és Segesvár között épülő új vasútvonalra. Közben a Románia leghosszabb, 6,9 kilométeres alagútjainál már márciusban bevetett óriásgép egy hónap alatt csupán 50 métert haladt előre.
Egyébként ha megépülnek az alagutak és a teljes új nyomvonal Apáca és Kaca között, a jelenlegi 43 kilométeres távolság 28 kilométerre csökken vonattal. Mindkét épülő alagút hossza megdönti a jelenlegi romániai vasúti rekordot, amelyet a Brassó–Bodzaforduló-vonalon, Keresztvár mellett található műtárgy tart 4,4 kilométerrel.
Fotó: Facebook/Ionut-Cristian Savoiu
Amint arról beszámoltunk, év elején még 2024 második negyedévére várták a Brassó–Predeál-vasútvonal korszerűsítési munkálatainak megvalósíthatósági tanulmányának elkészültét. A Cenk alatti megyeszékhely, illetve Románia legmagasabban fekvő városa közti szakasz – mely az ország leghosszabb alagútját is magában foglalja majd – az egyetlen a Kürtös–Konstanca-fővonalon, amely korszerűsítésének még nincs kivitelezője. Pedig igyekezni kellene, hiszen 2030-ra a 4-es számú páneurópai folyosó romániai részén is lehetővé kell tenni, hogy 160 kilométer/órával száguldjanak a személyszállító szerelvények.
Mindezt a közlekedési minisztérium közölte a minap egy interpellációra válaszolva. A megvalósíthatósági tanulmány elkészültét most már 2025 első felére várják, a munkálatokra hét évet szánnak, így 2033 előtt semmiképp nem készülhet el a Predeál és Azuga határától egészen Felsőtömösig húzódó, 9,8 kilométeres alagutat is magában foglaló, összesen 26 kilométeres táv.
A predeáli vasútállomás
Fotó: Mapio.net
A terep rendkívül nehéz, hiszen a Brassótól mintegy 25 kilométerre délre, a Tömösi-szorosban található üdülőváros, Predeál – mely még az Osztrák–Magyar Monarchia idején a Román Királyság fennhatósága alá került – Románia legmagasabban fekvő városa, tengerszint felett 1030–1110 méteren helyezkedik el. A földrajzi akadályok is közrejátszanak abban, hogy a Brassó–Predeál-sínpár az egyetlen olyan szakasz az úgynevezett IV. páneurópai folyosó Kürtös–Konstanca-vasútvonalán, amelynek korszerűsítése még nem történt meg, nincs folyamatban, sőt még a munkálatok kivitelezője sincs meg.
A munkálatok legkevesebb 963 millió euróba kerülhetnek az előzetes becslések szerint, de korábban 1,4 milliárd eurós összkiadást helyeztek kilátásba a hatóságok. A pénzt uniós forrásokból teremtik elő, a Közlekedési Operatív Program 2021-2027-es kiírása révén.
Megkésve, 2024 második negyedévében készülhet el a Brassó–Predeál-vasútvonal korszerűsítési munkálatainak megvalósíthatósági tanulmánya.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!