Fotó: Bihar Megyei Tanács
Ismét közelebb került a megvalósításhoz a Nagyváradot Araddal összekötő gyorsforgalmi út megépítése, miután az Országos Környezetvédelmi Ügynökség pénteken jóváhagyta a projektet. A hatóság pénteken tudatta, hogy kiadta a környezetvédelmi engedélyt az útszakasz megépítésére. Ilie Bolojan, a Bihar megyei közgyűlés elnöke júliusban arról beszélt: a környezetvédelmi engedély megszerzése az egyik legfontosabb lépés a projektben, mivel az út védett területek mentén halad majd.
2023. szeptember 23., 19:432023. szeptember 23., 19:43
2023. szeptember 23., 19:442023. szeptember 23., 19:44
A hatóság pénteken tudatta, hogy kiadta a környezetvédelmi engedélyt az útszakasz megépítésére. Az engedéllyel kapcsolatos észrevételeket és óvásokat szeptember 28-áig lehet benyújtani.
Ilie Bolojan, a Bihar megyei közgyűlés elnöke júliusban arról beszélt:
A két partiumi megyeszékhelyt összekötő út műszaki tervének uniós finanszírozásáról szerződést idén júliusban írták alá.
A Bihar Megyei Tanács beszámolója szerint ebben a szakaszban fizetnek mintegy 4,4 millió eurót a megvalósíthatósági tanulmányért az infrastrukturális nagyberuházások programjának (POIM) 2014–2020-as alapjából. A műszaki dokumentáció – a megvalósíthatósági tanulmány, a műszaki terv, az építkezési engedélyek és a közbeszerzési eljárásokra vonatkozó iratcsomó – összesen mintegy 11 millió eurót emészt fel.
így összesen 138 kilométert valósítanak meg a több mint kétmilliárd eurósra becsült munkálatok során.
A nagyszabású beruházás megvalósítása érdekében 2020 novemberében szövetkezett a két határ menti megye és megyeszékhely önkormányzata. A projektben a román országos útügyi hatóság is partnerként vesz részt. Akárcsak a bukaresti és a budapesti kormány, hiszen a határ mentén húzódó partiumi gyorsforgalmit összekapcsolják a magyarországi úthálózattal is. A bukaresti kormány tavaly decemberben hagyta jóvá egy új gyorsforgalmi összeköttetés létesítését Románia és Magyarország között, amely a Magyarországon Békéscsabától Méhkerék felé tovább épülő (M44-es) autóutat köti majd össze a romániai oldalon Nagyszalontánál a Várad és Arad között létesítendő aszfaltcsíkkal.
A magyar hatóságok már akkor jelezték, hogy elkészítették a térség fejlesztési tervét. Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter emlékeztetett, hogy
A jelenleg működő két összeköttetés a magyar M43-as és a romániai A1-es (dél-erdélyi) autópályát összekapcsoló, Csanádpalota–Nagylak II átkelő (2015 óta), illetve a magyar M4-es sztrádát és a romániai A3-ast (észak-erdélyit) összekapcsoló Nagykereki–Bors II átkelő (2020). A harmadik átkelő Csenger (HU) és Óvári (RO) térségében épül meg, az új út Szatmárnémeti körgyűrűjét kapcsolja majd össze az M3-as autópályából leágazó, épülő M49-es autóúttal. A Mátészalka–Szatmárnémeti gyorsforgalmi út létesítéséről 2021 áprilisában írt alá megállapodást Szijjártó Péter az akkori román gazdasági miniszterrel. Szijjártó idén áprilisban is tárgyalt román tárcavezetőkkel Bukarestben. A Sorin Grindeanu közlekedési miniszterrel folytatott megbeszélés után megerősítette: megállapodás született a Magyarországot Romániával összekötő negyedik gyorsforgalmi útról, amelynek a határmetszési pontja Méhkerék és Nagyszalonta között lesz, és várhatóan 2030-ra készül el. A magyar politikus jelezte: korábbi célkitűzéseik alapján ötévente újabb gyorsforgalmi útkapcsolatot adnak át a két ország között.
Romániában alkalmazott előírások szerint miközben sztrádán 130 kilométer/órás sebesség a felső határ, gyorsforgalmin 120 km/h. Előbbin valamivel szélesebbek a sávok (3,75 méter/3,5 m), és 2,5 méter széles leállósávval is rendelkezik, miközben gyorsforgalmin csak egy 1,5 méteres kiegészítő aszfaltrészt építenek. A menetirányokat elválasztó sáv is szűkebb, tehát a gyorsforgalmi út összfelülete több méterrel keskenyebb. Emiatt
Ennek ellenére Romániában csak a közelmúltban eszméltek fel arra, hogy a sokat húzott-nyúzott-görgetett, számtalanszor kudarcba fulladt sztrádaprojektek helyett-mellett érdemes a célnak ugyanúgy megfelelő gyorsforgalmi utakat is építeni.
A Zöld ház program közel 130 ezer kedvezményezettjének energiatároló rendszerekre van szüksége, mert nem tudják az általuk napelemmel megtermelt energiát az országos hálózatba juttatni, azaz akadályozva van prosumer státusuk.
Románia három városában drágább az élelmiszer, mint Bukarestben – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) adataiból, amelyeket a Hotnews.ro vett górcső alá.
Az év első tíz hónapjában 162 502 személy jutott álláshoz az Országos Munkaerő-elhelyezési Ügynökség (ANOFM) közvetítésével, és közülük több mint 82 ezren 45 évnél idősebbek – tájékoztatott pénteken az intézmény.
A Román Nemzeti Bank (BNR) árfolyama szerint egy gramm arany pénteken 415,3204 lejt ért, 9,4105 lejjel (2,32 százalékkal) többet, mint csütörtökön. Ezzel a nemesfém ára újabb rekordot döntött.
A csütörtökön jegyzett évi 5,59 százalékról 5,75 százalékra nőtt pénteken a lej alapú hitelek törlesztőrészletét befolyásoló három hónapos bankközi kamatláb (ROBOR) – közölte a Román Nemzeti Bank (BNR).
Óvás óvást követ az észak-erdélyi autópálya legnehezebb és legdrágább, Szilágy megyei szakaszának megépítésére kiírt közbeszerzési eljárás eredményhirdetése után: az olasz WeBulid után újabb cég támadta meg az eredményt.
A menetrendnek megfelelően péntek reggel 5 óra 40 perckor elindult a bukaresti Északi pályaudvarról Brassó felé a Coradia Stream vonat – közölte a Vasúti Reform Hatóság (ARF).
Csütörtöki ülésén a kormány december 19-ig meghosszabbította azt az időszakot, ameddig az adófizetők a részleges adóamnesztia kedvezményeivel élve törleszthetik az adóhátralékaikat.
Soha nem látott magasságokba röpítette Donald Trump győzelme a bitcoint és más kriptovaluták árfolyamát. Szakértővel jártuk körbe az árrobbanás körülményeit, a várható trendeket.
Sürgősségi rendeletet fogadott el csütörtökön a kormány az akkumulátoros energiatárolás és a szivattyús-tározós erőművek támogatásáról – számolt be Sebastian Burduja.
szóljon hozzá!