2010. november 09., 09:092010. november 09., 09:09
Zoellick a húsz vezető fejlett és feltörekvő gazdasági erőközpont (G20) szöuli csúcsértekezlete elé időzített cikkében azt írta, hogy a Húszaknak együttműködésen alapuló pénzügyi rendszert kellene felépíteniük, amely tükrözi a jelenleg kialakulóban lévő gazdasági viszonyokat.
A Világbank vezetője szerint az általa javasolt új, összehangolt rendszerben a dollár, az euró, a japán jen, az angol font és a kínai jüan venne részt. Emellett „meg lehetne fontolni” az arany alkalmazását az inflációval, a deflációval és a jövőbeni valutaárfolyamokkal kapcsolatos piaci várakozások nemzetközi referenciapontjaként – áll Zoellick írásában. A Világbank elnöke szerint jóllehet, „a tankönyvek az aranyat a régi idők pénzének tekintik”, a piacok azonban már ma is alternatív pénzügyi eszközként használják.
Zoellick szerint a G20-országok „kulcsfontosságú” gazdaságainak mindemellett meg kellene állapodniuk olyan párhuzamos szerkezeti reformprogramok végrehajtásában, amelyek nem csupán a kereslet kiegyensúlyozását célozzák, hanem a növekedést is serkentik. A szerző kiemeli az Egyesült Államokat és Kínát, amelyek szerinte megállapodhatnának meghatározott, egymást erősítő gazdaságélénkítő lépésekben. A két ország egyezségre juthatna a kínai valuta erősítésének folyamatáról, vagy egy széles mozgásterű árfolyamsáv kialakításáról. Az Egyesült Államok cserében vállalhatná, hogy lemond a megtorló jellegű kereskedelmi akciókról.
A javaslatcsomag további részeként a csoportot alkotó többi nagy gazdaságnak – kezdve a G7 szűkebb körével – meg kellene állapodnia abban, hogy lemondanak a valutaintervenciókról. Ez alól csak ritkán előálló körülmények közepette, másokkal megállapodva lehetne kivételt tenni – vázolta elképzeléseit a Világbank elnöke.
Zoellick szerint a G20-csoport azzal is támogathatná a növekedést, hogy foglalkozik a fejlődő országok kínálati oldali szűk keresztmetszeteivel. A fejlődő térség ma már a világgazdasági növekedés felét adja, és importigénye kétszer olyan gyorsan növekszik, mint a fejlett gazdaságoké. A G20-gazdaságok külön támogatásban részesíthetnék a fejlődők infrastruktúráját, mezőgazdaságát és az „egészséges, képzett” helyi munkaerő-állomány kialakulását.
A Világbank elnöke szerint az általa javasolt csomagterv lehetővé tenné, hogy a kormányok „a problémák előtt járjanak”, ahelyett, hogy gazdasági, politikai, társadalmi viharokra kelljen reagálniuk. A G20-országoknak az irányítás vagy a sodródás között kell választaniuk, és döntésük meghatározó tényezője lehet annak, hogy sikerül-e sokoldalú együttműködéssel erőteljes gazdasági kilábalást elérni – fejezi be írását Robert Zoellick.
Az Európai Unióban 19,5 millió gyereket érint szegénység vagy társadalmi kirekesztettségi kockázata, ez az uniós gyermekpopuláció 24,2 százalékát jelenti – olvasható az EU statisztikai hivatalának (Eurostat) tavalyi évre vonatkozó felmérésében.
Június 30-ig el kell készülnie a 2025 második félévére vonatkozó deficitcsökkentő intézkedéscsomagnak – jelentette ki Nicușor Dan elnök a munkáltatói szövetségekkel tartott csütörtöki találkozóján.
A magyar Építési és Közlekedési minisztérium kiírta a Debrecen és Nagyvárad között megépítendő vasútvonal első szakaszának megtervezésére vonatkozó pályázatot.
Több tucat magyarországi álláskereső talált munkát a minap Nagyváradon, ahol nagyszabású állásbörzét tartottak. Békési Csabával, az állásbörzét szervező Bihar megyei munkaerő-elhelyező ügynökség igazgatójával járjuk körül a témát.
Jövő héten, egészen pontosan június 4-én startol az önkormányzatok és közintézmények számára a Roncsautóprogram 2025-ös kiírása; a magánszemélyek június 19-étől pályázhatnak a gépkocsipark felújítását célzó program keretében nyújtott támogatásokra.
Románia nehéz gazdasági helyzetben van, ezért sürgős intézkedésekre van szükség, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) pedig vállalja, hogy része lesz annak a kormánynak, amely meghozza ezeket az intézkedéseket – jelentette ki Ilie Bolojan.
A költségvetési hiány egy „üszkösödés” a román gazdaság testén – fogalmazott kedden Daniel Dăianu, aki szerint illúzió, hogy a deficitet csupán a kiadások lefaragásával mérsékelni lehet, ezért szerinte bizonyos adóemelések nem kerülhetők el.
A pénteken jegyzett évi 7,29 százalékról 7,10 százalékra csökkent hétfőn a lej alapú hitelek törlesztőrészletét befolyásoló három hónapos bankközi hitelkamatláb (ROBOR) – közölte a Román Nemzeti Bank (BNR).
Az Európai Számvevőszék új jelentése szerint az Unió (saját hatáskörén belül) nem támogatta eredményesen az állami nyugdíjakat kiegészítő és az uniós polgárok megfelelő nyugdíjjövedelméhez hozzájáruló kiegészítő nyugdíjak kifejlesztését.
Románia nem küldte meg az Európai Bizottságnak (EB) a költségvetési hiány csökkentéséről szóló éves előrehaladási jelentést, amelyet április 30-ig kellett volna megküldenie a hétéves költségvetési terv végrehajtásának részeként.