Tízmillió eurós befektetéssel építenek napelemparkot Székelykeresztúr térségében. Bár a Hargita megyei kisváros önkormányzata egy brassói cégnek adta ki az engedélyt a fotovoltaikus park építésére, a polgármester szerint a háttérben egy németországi befektetőcsoport áll.
2015. július 20., 19:362015. július 20., 19:36
Már régebben tervezték a napelempark létrehozását, de az engedélyek megszerzése miatt többször is zátonyra futott a befektetők elképzelése. „Ezúttal azonban úgy tűnik, hogy komoly cég vette át a dokumentációt” – magyarázta Rafai Emil, Székelykeresztúr polgármestere. Az Ugron-kastély mögötti, tízmillió eurós magánbefektetéshez hasonló nem volt az utóbbi években a környéken.
Az elöljáró szerint ekkora értékű beruházásra legutóbb a kommunizmus idején volt példa. A székelykeresztúri önkormányzat 2012-ben engedélyezte a brassói BART Kft.-nek a fotovoltaikus park megépítését 85 213, illetve 93 960 négyzetméteres telken. Rafai Emil szerint a napelempark létrehozásának ötlete nem újszerű, már több cég próbálkozott vele, azonban a zöldbizonylatokra vonatkozó törvényi szabályozás, valamint a jóváhagyások beszerzése miatt eddig valamennyien kihátráltak. A többszöri bukás után ezúttal olyan cég vette át a fiatfalvi projektet, amely a megfelelő kompetenciával és lobbierővel rendelkezik ahhoz, hogy véghez is vigye azt. Rafai elárulta, jóllehet az építkezési engedélyt egy brassói cégnek állították ki, a beruházás mögött egy németországi befektetőcsoport áll, viszont ennél pontosabb információval nem kívánt szolgálni a vállalkozásról.
Noha a befektetés értéke valóban jelentős a térségben, sem a beruházás, sem a park működtetése nyomán nem létesül sok munkahely, hiszen a befektető saját szakembereivel érkezik, a napelempark pedig többnyire automatizált lesz. Rafai hozzátette: minden bizonnyal csak a létesítmény őrzésére akalmaznak majd helybélieket. „Ettől függetlenül többnyire pozitív hozadéka van a nagy értékű magánbefektetésnek, viszont hosszú távon van némi esély arra is, hogy hátrányos legyen a környezetre” – állapította meg az elöljáró. Mint kifejtette, amellett, hogy 18 hektárnyi területet kivontak a mezőgazdasági forgalomból, fennáll a lehetősége, hogy a befektetett javak elhasználódása után a vállalkozó a felvásárolt szántóföldön hagyja az elkopott napelemeket és a betonrészeket. A polgármester szerint viszont csak évek múltán derül ki, hogy ez megtörténik-e.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az idei első negyedévben a munkaképes korú – 15 és 64 év közötti – lakosság foglalkoztatási rátája 62,7 százalékos volt, 0,3 százalékponttal alacsonyabb, mint az előző év azonos időszakában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A magánszemélyek június 19-étől igényelhetnek állami támogatást a Környezetvédelmi Alap (AFM) honlapján új gépkocsi vásárlására a 2025-ös roncsautóprogram keretében. Az AFM közzétett egy magyarázó videót az eljárásról.
Az idei első negyedévben a múlt év azonoson időszakához képest 20,6 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában, miközben a nyugdíjasok átlagos száma 4,9 millióra csökkent – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Áprilisban márciushoz képest 44 lejjel, azaz 0,8 százalékkal 5647 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Igen nehéz helyzetbe kerülhet a romániai juhágazat, ha az Európai Bizottság módosítja az élőállat-exportra vonatkozó szabályokat, amellyel gyakorlatilag lehetetlenné tennék a juhoknak a muszlim államokba történő tengeri szállítását.
A romániai bankrendszer hat legnagyobb bankja – kivéve a CEC Bankot, amely csak éves és féléves alapon számol be pénzügyi eredményeiről – 2025 első negyedévében 3,1 milliárd lejes nettó nyereséget ért el.
A 15 és 29 év közötti romániai fiatalok 14,7 százaléka súlyos anyagi és szociális nélkülözésben élt 2024-ben; az európai uniós átlag 5,8 százalék volt – derül ki az Eurostat csütörtökön közzétett adataiból.
Májusban az áprilisi 4,9 százalékról 5,45 százalékra nőtt az éves infláció Romániában, a legjelentősebb mértékű, 7,09 százalékos árnövekedést a szolgáltatási szektorban regisztrálták – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A Cotroceni-palota előtt tüntetnek csütörtökön az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség tagjai, „méltányos adóreformot” követelve, amelyben „a terhek igazságosan oszlanak meg a tőke és a munka között”.
Az eheti harmadik egyeztetés is kudarcba fulladt a Nicușor Dan államfő által kormányzásra felkért pártok között a költségvetési hiány lefaragását célzó intézkedésekről, sőt egyre jobban elfajulóban a vita.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!