Raluca Turcan munkaügyi miniszter a legkisebb és a legnagyobb nyugdíjak közötti különbség csökkentését ígéri
Fotó: Haáz Vince
Azért nem méltányos a nyugdíjrendszer, mert az időskori juttatásra politikai eszközként tekintettek Romániában – vallja Raluca Turcan munkaügyi miniszter, aki szerint a készülő nyugdíjtörvény a méltánytalanságok felszámolására és a rendszer kiszámíthatóságára törekszik.
2021. június 08., 12:122021. június 08., 12:12
2021. június 08., 12:212021. június 08., 12:21
„A nyugdíjak kiszámításánál egy olyan képletet akarunk azonosítani, amely figyelembe veszi a szolgálati idő idejére az összes hozzájárulást. Így
– magyarázta az elképzelést a B1 Tv hétfő esti műsorában a munkaügyi tárca vezetője, jelezve egyúttal, cél emellett a nyugdíjrendszer fenntarthatósága.
Ami pedig a kiszámíthatóságot illeti, ennek elmondása szerint szintén a nyugdíjak összegének kiszámításakor alkalmazott képlet a kulcsa.
– húzta alá Raluca Turcan. Leszögezte: kiszámíthatóságra van szükség.
A nyugdíjkorhatár fokozatos kiegyenlítését helyezte kilátásba Raluca Turcan munkaügyi miniszter, elmondása szerint a kormány tervei szerint a jövőben a nőknek és a férfiaknak is 65 éves korukig kellene dolgozniuk.
„Miért van az, hogy valamennyi európai uniós tagállamban minimum 20–30 évre, de akár 50 évre kiszámíthatóság van a nyugdíjak terén? Nálunk, mint mondtam, a nyugdíjakra sajnos politikai eszközként tekintettek. A politikusok, főként választások előtt, azon törték a fejüket, hogyan lehetne több voksot szerezni az ország egyik vagy másik sarkában, és akkor még a különleges nyugdíjazási feltételekkel is előrukkoltak, így vannak az országnak olyan vidékei, ahol más feltételek mellett lehet nyugdíjba menni” – fogalmazott a munkaügyi miniszter.
Ludovic Orban, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke szintén egy hétfő esti televíziós interjúban beszélt arról, hogy még nem született egyezség a kormánykoalícióban a nyugdíjakat illetően.
– jelentette ki a nagyobbik kormánypárt elnöke a koalíció ülése után. Kérdésre válaszolva Orban kifejtette, hogy a polgármesterek különleges nyugdíjáról sem esett szó, amelyek jelenleg amúgy sem kerülnek kifizetésre.
2022-ben fogadja el a kormány és a parlament az új nyugdíjtörvényt, amely 2023-tól lép majd hatályba – jelentette ki csütörtökön Florin Cîţu kormányfő, hozzátéve, hogy az állami fizetés és a nyugdíj halmozását tiltó jogszabálytervezetet már jövő héten szeretnék jóváhagyatni.
„Meg kell vizsgálni figyelmesen az eddig kiadott alkotmánybírósági határozatokat a különböző kategóriák különleges nyugdíjára vonatkozóan, és úgy kell módosítani a törvényeket, hogy azok alkotmányossági szempontból ne legyenek megtámadhatók” – idézte a PNL elnökét az Agerpres hírügynökség.
Legalább az inflációs rátával kiigazítják jövőre a nyugdíjak összegét – ígéri Raluca Turcan munkaügyi miniszter. Mint mondta, 2022-ben még a jelenlegi nyugdíjtörvény lesz hatályban, az új jogszabályi keretet jövő év végére fogadhatják el.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Úgy tűnik, péntekre valamelyest mérséklődött az elnökválasztás vasárnapi első fordulójának eredménye, majd az abból eredő kormányválság által okozott sokkhatás.
Az energiaügyi minisztérium ragaszkodik az országos helyreállítási terv újratárgyalásához és a széntüzelésű hőerőművek bezárásának elhalasztásához, mert a létesítmények leállása még nagyobb nyomást gyakorolna az energiaárakra – írta Sebastian Burduja.
Megjelent az ENSZ idei jelentése az emberi fejlettségi szintről, mely a hagyományos statisztikai mutatóknál komplexebb, pontosabb módon hivatott számszerűsíteni az emberi jólét mértékét egy index segítségével.
Az Európai Parlament csütörtökön elfogadta az új autók és kishaszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátási teljesítményszabványaira vonatkozó célzott módosítást.
Marcel Boloș európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter úgy véli, szóba se jöhet egy hitelmegállapodás a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), ami szerinte az országos helyreállítási tervben foglaltaknál „fájdalmasabb” reformokat vonna maga után.
Az év első három hónapjában 2,496 millió vendéget fogadtak a romániai kereskedelmi szálláshelyeken (beleértve a kiadó apartmanokat és szobákat is), alig 1 százalékkal többet a 2024 januárja és márciusa között jegyzettnél.
Csütörtökön is folytatta lejtmenetét a román fizetőeszköz: a Román Nemzeti Bank (BNR) által 13 órakor kiközölt referencia-árfolyam 5,12 lej/euró volt a szerdai 5,0991 után, ami 0,0231 százalékos növekedést jelent.
Nincs pozitív szcenárió, gazdasági szempontból az idei egy sötét év lesz – vetítette elő derűlátásra nem túl sok okot adóan a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Magyarországon és Horvátországban terjeszkedik a román fogászati vállalat, a Dental Holding – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Indoklással ellátott véleményt küldött az Európai Bizottság (EB) Romániának, amiért korlátozza a gáztermelők szabadságát a földgáz nagykereskedelmi árának megállapításában.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!