Az Első otthon az első években meghatározó szerepet játszott a lakáspiac fejlődésében, de ma már egyre kisebb az érdeklődés iránta
Fotó: Bálint Eszter
Miközben pár évvel ezelőtt még pillanatok alatt kimerült az Első otthon, majd Új otthon programra szánt keret, mára már alig mutatkozik érdeklődés az állami garanciával zajló lakásvásárlási program iránt. Szakértők szerint azért, mert ma már a bankok kedvezőbb hitelkonstrukciókat is nyújtanak, illetve sokan nagyobb, drágább lakást szeretnének vásárolni, mint ami a program keretében elérhető.
2024. április 04., 09:572024. április 04., 09:57
Mindössze 1940 hitelre nyújtottak állami garanciát 2023-ban az Új otthon programon keresztül, ami 95 százalékos csökkenést jelent a csúcsidőszakhoz képest. Sőt a program idei első hónapjában is alig 100 garanciát biztosítottak, holott néhány éve még nagyon résen kellett lenniük a fiataloknak, hogy ne maradjanak hoppon – irányítja rá a figyelmet a Panorama.ro portál elemzése, amely az állam által támogatott lakásvásárlási programok alakulását veszi górcső alá.
Mint ismeretes, az akkor még Első otthon nevet viselő program 2009-ben indult, amikor ugyan a gazdasági válság nyomán csökkenésnek indultak az ingatlanárak, ám a fiatalok nagy része az akkori piaci körülmények között nem tudott bankkölcsönhöz jutni, és csak keveseknek nyílt lehetőségük önerőből lakást vásárolni.
Az SVN Romania tanácsadó cég által készített megfizethetőségi index szerint
Ilyen körülmények között jól jött, hogy az állami program keretében csak 5 százalékos önrészt kellett a fiataloknak összekuporgatniuk a bankok által megkövetelt 15 százalék helyett, és a kamatlábak is kedvezőek voltak az állami garanciának köszönhetően – ugyanis az államnak kell fizetnie a banknak, ha a hiteligénylő fizetésképtelenné válik.
Fotó: Jakab Mónika
Az új lakások vásárlására kivetett 5 százalékos áfával együtt az Első otthon program működése 15 éve alatt 64 milliárd lej (átlagárfolyamon számolva mintegy 14 milliárd euró) értékű hitelt támogatott.
„Az Első otthon meghatározó szerepet játszott a lakáspiac fejlődésében a bevezetésének első éveiben, amikor a lakásvásárlásra nyújtott hitelek több mint 70 százalékát a program keretében nyújtották. Nem szabad elfelejteni, hogy többek között a 2008–2009-es gazdasági és pénzügyi válság utáni első évekről beszélünk, amikor az embereknek csökkent a jövedelmük, és drasztikusan csökkentek az árak az ingatlanpiacon” – értékelt a Panorama.ro megkeresésére Cătălin Marin, az SVN Románia | Credit & Financial Solutions managing partnere.
Az elemzés felidézte: 2016-ban az eredetileg garanciákra elkülönített 1,5 milliárd lejes pénzalapot mintegy négy hónap alatt kimerítették. A fiatalok az összeállított iratcsomójukkal hónapokig vártak az újabb kiegészítésre. A számok azt mutatják, hogy abban az évben volt a legmagasabb a garanciák összege: 3,5 milliárd lej – derül ki a program lebonyolításával megbízott állami garanciaalapnak (FNGCIMM) a portálhoz eljuttatott adataiból.
Fotó: Haáz Vince
„A piac elkezdett fejlődni, többek között a kínálati oldalon. Az adataink például azt mutatják, hogy 2015 és 2019 között majdnem megháromszorozódott a közepes árkategóriájú projektek aránya, és azt is figyelembe kell venni, hogy az átadott lakások száma is emelkedett, tehát nem csak az arány nőtt, hanem a közepes árkategóriájú lakások száma is” – mutatott rá Cătălin Marin.
Tapasztalatai szerint ugyanakkor a vásárlók elkezdtek minőségi, jobb környéken elhelyezkedő lakásokat keresni, amelyek már nem férnek bele az Első otthon program felső határaiba.
A csúcsot amúgy a 2012-es év tartja, amikor 41 026 szerződést írtak alá.
Az Új otthon nevű lakásvásárlási program iránt sokkal kevesebben érdeklődnek, mint egy évvel ezelőtt. Felére csökkent az igénylések száma, a kiszámíthatatlan helyzet, a hatalmas mértékű infláció és a növekvő kamat elbizonytalanítja a lakásvásárlókat.
Az elemzés emlékeztet: az elmúlt években az ingatlanpiaci árak tovább emelkedtek az építőanyag- és energiaárak felsrófolása közepette. De a kegyelemdöfést az Első otthon, majd a később Új otthon számára a kamatlábak 2022-től kezdődő emelkedése adta meg, ami miatt egyébként a kormány módosította a program keretében nyújtott hitelek havi törlesztőrészletének kiszámításakor figyelembe vett bankközi kamatlábnak (ROBOR) a fogyasztói hitelek irányadó mutatójára (IRCC) váltását.
– magyarázta Cătălin Marin. Rámutatott: ma az Új otthon program keretében értékesített lakások aránya a teljes romániai ingatlanpiaci eladások kevesebb mint 1,5 százaléka. A szakember szerint ez azért van így, mert a program keretében a kamatok változóak, és több mint 2 százalékkal magasabbak, mint a három-öt évre fix kamatozású ajánlatok, továbbá mert a lakásvásárlásra vágyóknak sikerült az 5 százalékos előleghez képest többet megtakarítaniuk.
Emellett a programban szereplő árplafon is túl alacsony mind a kínálat, mind a kereslet tekintetében – az emberek magasabb jövedelemmel rendelkeznek és változatosabbak a lakásválasztási szempontok.
Egymilliárd lejes hiteltámogatási kerettel folytatódik 2024-ben a kedvezményes lakásvásárlást lehetővé tevő Új otthon program.
A hitelpiacon ugyanakkor egyelőre nem várhatunk látványos változást, a kamatlábak egyelőre nem mutatják a csökkenés jeleit, de ez szakemberek szerint a közeljövőben megtörténhet. A Svájci Nemzeti Bank ugyanis nemrég 25 százalékpontos kulcskamat-csökkentést jelentett be, ami megadhatja az alaphangot ahhoz, hogy az Egyesült államok jegybanki szerepét betöltő Fed és az Európai Központi Bank (EKB) is hasonló lépésre szánja magát. Az amerikai jegybank 2024-ben várhatóan háromszor csökkenti az irányadó kamatlábat.
Az infláció alakulásától függően a Román Nemzeti Bank (BNR) is csökkentheti a kamatokat, és a hitelek olcsóbbá válhatnak, ami tovább taszíthatja ezt a kormányprogramot a jelentéktelenség felé – vetítette előre a Panorama.ro elemzése.
Kevesebb új lakást adtak át Romániában tavaly, mint egy évvel korábban, amire nem volt példa az elmúlt évtizedben – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett adataiból.
Tovább emelkedtek februárban a lakásárak, az ország legdrágább városai Kolozsvár és Brassó, majd Bukarest és Konstanca következik, utóbbi egyre közelebb kerül a fővárosi szinthez, de az év második hónapjának árbajnoka Nagyvárad.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A korábbi 2,5 százalékról 1,4 százalékra csökkentette a román bruttó hazai termék (GDP) növekedésére vonatkozó prognózisát a hétfőn közzétett tavaszi gazdasági előrejelzésében az Európai Bizottság.
A befektetők kedvezően fogadták Nicuşor Dan független jelölt választási győzelmét.
Az idei év első négy hónapjában 2214 cég jelentett fizetésképtelenséget, 12,35 százalékkal kevesebb, mint 2024 azonos időszakában, amikor 2526 esetet regisztráltak – közölte hétfőn a cégbíróság (ONRC).
Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!