Alábbhagy a lakásvásárlási láz: a rekordinfláció és a növekvő kamat miatt „inog” az Új otthon program

Drasztikusan megváltozott a trend: miközben egy évvel ezelőtt még soha nem tapasztalt érdeklődés övezte az Új otthon lakásvásárlási programot, idén felére csökkent az igénylések száma. Elemzők szerint a növekvő infláció és kamat elbizonytalanítja a potenciális lakásvásárlókat.

Az országos garanciaalap (FNGCIMM) tájékoztatása szerint a program első hónapjában valamivel több mint ezer hitelkérelmet hagytak jóvá, miközben tavaly ilyenkor a program indítása utáni első hónapban már közel kétezer kérést hagytak jóvá. Az Új otthon program összköltségvetése idén 1,5 milliárd lej, a keretnek eddig mindössze 15 százaléka fogyott el. Idén egy átlaghitel értéke 76 ezer euró, 7 ezer euróval több, mint egy évvel korábban.

Megalapozottnak tartja a visszafogottságot Szász Levente kolozsvári közgazdász, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának dékánhelyettese. Lapunknak kifejtette, 15 éves rekordon van az infláció, a március végi legfrissebb adatok szerint átlépte a 10 százalékos pszichológiai határt.

– részletezte a közgazdász. Hozzátette, a meredeken növekvő infláció kezelésére a Román Nemzeti Bank legfontosabb eszköze az alapkamat-emelés, ha az infláció tovább emelkedik, valószínű elkerülhetetlen lesz a további alapkamat-növelés, ami beépül a banki hitelek kamataiba. Ahogy emelkedik a kamat, növekednek a törlesztőrészletek, így egyre többen döntenek úgy, hogy ezt nem vállalják be, vagy nem is hagynak számukra jóvá hitelt, mert nem elég rá a jövedelmük.

Az Új otthon program iránt lecsökkent érdeklődés az ingatlanpiacon a kereslet visszaeséséhez, az árak mérséklődéséhez kellett volna vezessen, ám egyelőre nem ez történt – hívta fel a figyelmet Szász Levente. A BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának (KGTK) kutatócsoportja készített egy elemzést, eszerint az ingatlanárak az orosz–ukrán háború kitörése óta eltelt időszakban jelentősen növekedtek, ráadásul a tranzakciók száma is nőtt.

Ez elvileg ellentmondásos lenne, de feltételezéseik szerint a keresletet azok generálják, akik nagyobb megtakarítással rendelkeznek, és a bizonytalan háborús-inflációs időszakban menedékbefektetésként kezelik az ingatlant, elég tehetősek ahhoz, hogy megengedhessék maguknak az egyébként magas áron értékesített ingatlanok megvásárlását

– fejtette ki Szász Levente. Az elemzés szerint Kolozsváron egy hónap alatt, februártól márciusig 4,2 százalékkal emelkedtek az ingatlanárak, Bukarestben 2,4 százalékkal, Brassóban 2,7 százalékkal, Temesváron 0,2 százalékkal.

A bizonytalanság mindig tükröződik a hitelkamatokban, a háború, a növekvő infláció, az energiaválság oda vezet, hogy drágulnak a hitelek – szögezte le lapunknak Bordás Attila, a LAM Mikrohitel Rt. igazgatóhelyettese. Kifejtette, a bankok is tesznek ilyenkor egy lépést hátra, szigorúbban bírálják el a hiteleket, bizonytalannak ítélt jövedelmeket már nem vesznek figyelembe. Ez oda vezet, hogy csökken a hitelfelvevő képesség, egyre kisebb összegekhez lehet hozzáférni.

A kiszámíthatatlanság a hitelkérelmezőket is elbizonytalanítja, egy fiatal házaspár jelenleg kétszer is meggondolja, időszerű-e, hogy épp most kötelezze el magát arra, hogy 30 évig fizessen egy törlesztőrészletet.

A kockázat mind a két oldalon megnövekedett – mondta a pénzügyi szakértő. Felidézte, a 2008-as válság után a központi bankok pénzt nyomtak a piacra, a bankközi kamatok viszonylag alacsonyak voltak, ami azt eredményezte, hogy a lakosság aránylag olcsón és stabilan jutott az elmúlt tíz évben hitelhez, sokan vásároltak ingatlant, rengeteg ingatlanfejlesztés zajlott. Éppen az ösztönzött hitelfelvételi lehetőség következtében hatalmas ütemben növekedtek az ingatlanárak, és ez nem állt le, hiszen most már az építőanyag is robbanásszerűen megdrágult. „Kettős nyomás nehezedik a potenciális vásárlókra: drágul az ingatlan, emelkedik a kamat. Tehát egyre nagyobb hitelt kellene felvenni, egyre drágábban, ez sokakat elrettent” – mondta Bordás Attila.

Az Új otthon program változó kamatozású, a jelenlegi körülmények mellett érdemes megnézni a fix, vagyis rögzített kamatozású jelzáloghitelre adott ajánlatokat – tanácsolják az elemzők. Bordás Attila kifejtette, harminc évre egyetlen bank sem kötelezi el magát fix kamattal, ilyen ajánlatot ne is keressünk.

A megváltozott körülményekre még a bankoknak is alig volt idejük reagálni, ám az elmúlt időszakban leginkább az jellemző, hogy egy meghatározott időszakra adnak fix kamaton hitelt, utána átállítják változó kamatra.

A szakértő elmondta, olyan ajánlatok is vannak a piacon, hogy a bankok egy és hét év között kínálják a rögzített kamatot. Ez azt jelenti, hogy ebben az időszakban kiszámítható a törlesztőrészlet, és valószínűsíthető, hogy ennyi idő alatt megszűnik a bizonytalanság, javul a helyzet. Ezért érdemes megfontolni, még akkor is, ha a rögzített kamat 1–2 százalékkal magasabb, mint a jelenlegi változó. Bordás Attila hangsúlyozta, a bankrendszernek refinanszírozhatóvá kell tennie a hiteleket a magánszemélyek számára, tehát ha közben megjelenik egy előnyösebb ajánlat, az ügyfélnek jogában áll lépni, a fix kamatozás esetén ugyanakkor a bank kérhet 1–3 százalékos előtörlesztési illetéket.