A román jegybank (BNR) igazgatótanácsa hétfői ülésén úgy döntött, hogy 6,5 százalékon tartja az alapkamatot
Fotó: BNR
A Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsa hétfői ülésén úgy döntött, hogy 6,5 százalékon tartja az alapkamatot. A jegybank enyhe inflációs növekedést jósol, és aggódik az amerikai vámok miatt.
2025. április 07., 17:162025. április 07., 17:16
2025. április 07., 17:452025. április 07., 17:45
A bukaresti jegybank közleménye szerint a lombard hitel kamata továbbra is 7,5 százalék, a letéti ráta pedig 5,5 százalék marad. A kereskedelmi bankok lej- és devizatartalékainak kötelező szintjén sem módosított a BNR.
Egyébként várható volt, hogy a jegybank részben a küszöbön lévő globális kereskedelmi és vámháborúra tekintettel 6,5 százalékon fogja tartani az alapkamatot.
A BNR idei eddigi két ülésén nem módosított, míg 2024-ben két alkalommal csökkentette az alapkamatot: júliusban 7 százalékról 6,75 százalékra, majd augusztusban 6,5 százalékra. Azt megelőzően 2023 januárjában módosult még az alapkamat.
A bukaresti jegybank ugyanakkor azt jósolja, hogy az infláció a következő negyedévben „mérsékelt növekedést” fog produkálni, ami egyenes következménye annak, hogy az energia és az élelmiszerek ára a tavalyi év hasonló időszakában „kedvezőtlen hatást váltott ki” a BNR szerint. „További fokozott bizonytalanságot és kockázatokat hordoz magában az energia és az élelmiszerek árának jövőbeni alakulása, ami összefüggésben áll a hatályos jogszabályokkal, de a fejlett államok által foganatosított kereskedelem-politikai intézkedésekkel is” – állapítja meg a jegybank igazgatótanácsának közleménye. Egyébként a BNR vezető testülete aggodalmának adott hangot a nemzetközi gazdasági környezet romlása kapcsán, többek között az ukrajnai és a közel-keleti háború elhúzódása, de elsősorban az Egyesült Államok által bevezetett vámtarifák miatt.
A BNR a korábbi 3,5 százalékról februárban 3,8 százalékra módosította a 2025 végére vonatkozó inflációs előrejelzését. Ugyanakkor a jegybank 2026 végére 3,1 százalékos inflációra számít.
A Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsa szerdai ülésén úgy döntött, hogy 6,5 százalékon tartja az alapkamatot.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia fizetésképtelenné válhat, ha a kormány nem csökkenti gyorsan az elmúlt évek túlzott kiadásait – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök egy, a Bloombergnek adott interjúban.
A Fitch nemzetközi hitelminősítő pénteken megerősítette Románia szuverén minősítését BBB-/ F3 szinten a hosszú és rövid lejáratú devizahitelek tekintetében, de negatív kilátásokat jelez, közölte a pénzügyminisztérium.
Egyértelmű fölényben volt a közalkalmazotti átlagfizetés az országos átlagkeresethez képest az elmúlt tíz évben, ráadásul a bérkülönbség a 2015-ben jegyzett 600 lejről mára 1500 lejre nőtt az állami szektorban dolgozók javára.
Az idei év első felében látványosan megváltozott a romániai lakáspiac képe: egyre többen döntenek a régi építésű, azonnal beköltözhető lakások mellett, és mind gyakrabban készpénzzel fizetik ki az ingatlant.
Megszűnik az 50 000 lejes minimális bevételi küszöb, és minden kereskedőnek biztosítania kell mind a készpénzes fizetés, mind az elektronikus eszközökkel történő fizetés lehetőségét – jelentette be Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Az előző három hónaphoz viszonyítva Romániában nőtt a legnagyobb mértékben a bruttó hazai termék (GDP) 2025 második negyedévében az Európai Unióban – derül ki az Eurostat csütörtökön közzétett adataiból.
A külföldön egy évnél hosszabb ideig dolgozó román állampolgárok által hazautalt pénzösszegek 2025 második negyedévének végén 1,07 milliárd eurót tettek ki, ami növekedést jelent az előző időszakhoz képest.
Korlátozza a kormány az Anghel Saligny országos beruházási program, az országos helyi fejlesztési program és az országos építési program beruházásait egy, a kabinet csütörtöki ülésén tárgyalt törvénytervezet szerint.
Az idei második negyedévben a nyers adatok szerint 0,3 százalékkal, a szezonálisan kiigazított adatok szerint 2,1 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) a múlt év azonos időszakához képest – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Mintegy 300 millió euróval tartoznak a napelemes áramtermelő-fogyasztóknak az energiaszolgáltatók a 2023 óta az országos hálózatba betáplált villamos energiáért, ugyanis a törvény szerint a szolgáltatók a számlázás után 2 évvel fizethetnek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!