Fotó: Rostás Szabolcs
Románia történelmének eddigi legnagyobb részvényjegyzése fejeződött be kedden, amikor a Bukaresti Értéktőzsdén (BVB) lezárult a nyilvános ajánlattétel a Hidroelectrica energiavállalat részvényeire – közölte a Mediafax hírügynökség.
2023. július 04., 15:372023. július 04., 15:37
2023. július 04., 16:472023. július 04., 16:47
A kisebbségi tulajdonos, a – kommunizmus idején államosított ingatlanok tulajdonosainak kárpótlására létrehozott – Proprietatea Alap a vízierőműveket működtető Hidroelectrica 78 millió részvényét kínálta eladásra mintegy 8,8 milliárd lej értékben.
akik – a nekik szánt 11,7 millió részvény helyett – 55,75 millió részvényre adtak be jegyzési igényt, 6,2 milliárd lej értékben. Az intézményi befektetők is már az első napokban a nekik szánt részvénycsomag egészét lefedő vételi ajánlatot tettek – írta a román hírügynökség.
A Hidroelectrica papírjaival július 12-én indul a kereskedés a bukaresti tőzsdén. A Ziarul Financiar pénzügyi lap szerint a nagy érdeklődést figyelembe véve várhatóan a kisbefektetők az áruba bocsátott részvénycsomag 20 százalékát vásárolhatják majd meg az eredetileg tervezett 15 százalék helyett.
Az Agerpres hírügynökség által idézett Valentin Tătaru ugyanis azt valószínűsíti, hogy a több mint 1 milliárd eurónyi befektetés „új pénz” a román piacon, ezért a lej iránti kereslet a jelenleg 4,95 lejes euróárfolyamot lenyomhatja 4,92 lejig a részvényvásárlás időszakában. Az elemző ugyanakkor arra számít, hogy a román fizetőeszköz év végéig 5,02 lej körüli euróárfolyamig fog gyengülni.
Amint azt néhány nappal ezelőtt beharangoztuk, megkezdődött a legnagyobb román energiavállalat, a Hidroelectrica kisebbségi részvénycsomagjának tőzsdére vitele, július 4-éig tart a részvényjegyzési időszak a kis- és intézményi befektetők számára.
A Hidroelectrica részvénykibocsátása Románia, sőt a régió valaha volt legnagyobb tőzsdei bevezetése lesz, ami globális viszonylatban is az egyik legjelentősebbnek ígérkezik – jelentette ki Adrian Tănase, a bukaresti értéktőzsde igazgatója.
Az ország újraiparosítása, valamint a kis- és középvállalkozások támogatása a két fő pillére a román gazdaság egészséges fejlődésének – jelentette ki Marcel Ciolacu miniszterelnök szombaton Aradon, miután helyi üzletemberekkel találkozott.
Az európai gazdasági válság Romániában is érezteti a hatását, de nem fog recesszióba lépni az ország – jelentette ki szombaton Marcel Ciolacu miniszterelnök. Elemzők nemrég arra figyelmeztettek, hogy jövőre nem zárható ki a recesszió.
Magasabb fizetéseket ígért a négy évvel ezelőtti választási kampányban a két leghosszabb ideig kormányzó politikai alakulat, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) is. Vajon a politikusok betartották a szavukat?
Az idei év első kilenc hónapjában 5119 cég és egyéni vállalkozó (PFA) jelentett fizetésképtelenséget, 11,82 százalékkal több, mint 2023 azonos időszakában, amikor 4578 esetet regisztráltak.
Kolozs megyében 40–45 százalékkal magasabbak a fizetések az északnyugati régió többi megyéjéhez képest – derül ki a Beszterce-Naszód megyei regionális statisztikai igazgatóság pénteken közzétett elemzéséből.
Hosszas huzavonát követően végre épülhet Románia eddigi legdrágább autópálya-szakasza. Két török cégnek ítélték oda az észak-erdélyi autópálya utolsó két szakaszának megépítését.
Szubjektív alapon történt a nyári aszály okozta károk felmérése, így egyes gazdák joggal érezhetik úgy, hogy nem egyformán részesülnek a kártérítésből – jelentette ki Nagy Zsolt falugazdász, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének alelnöke.
Az Európai Unióban (EU) az adó- és járulékbevételek átlagban a bruttó hazai termék (GDP) 40 százalékát tették ki tavaly, míg egy évvel korábban a GDP 40,7 százalékára rúgtak.
A szezonálisan kiigazított adatok szerint 2024 szeptemberében az augusztusi szinten, 5,5 százalékon maradt a munkanélküliségi ráta Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A mezőgazdasági minisztérium úgy döntött, hogy elhalasztja azt a vitatott rendelettervezetet, amely több tízezer Romániában feldolgozott élelmiszertermék esetében legfeljebb 20 százalékban korlátozta volna a kereskedelmi haszonkulcsot.
szóljon hozzá!