Újabb történelmi mélypontra gyengült a forint az euróval szemben hétfőn, délelőtt fél tíz után az eurót 335,39 forinton jegyezték a nemzetközi bankközi devizapiacon.
2019. szeptember 23., 13:522019. szeptember 23., 13:52
2019. szeptember 23., 13:532019. szeptember 23., 13:53
A dollár árfolyama 305,80 forintig, a svájci franké pedig 308,49 forintig ment el. Reggel hét órakor az eurót még 333,54 forinton, a dollárt 302,64 forinton, a svájci frankot pedig 305,26 forinton jegyezték. Fél 12-kor az euró 334,91 forinton, a dollár 305,31 forinton, a frank pedig 308,26 forinton forgott.
A forint árfolyama azután gyengült jelentősen, hogy közzétették az IHS Markit londoni székhelyű pénzügyi-gazdasági adatszolgáltató csoport felmérését az euróövezet és a nagy euróövezeti tagállamok szeptemberi szolgáltatóipari, feldolgozóipari és kompozit beszerzésimenedzser-indexeiről. Az adatok a vártnál sokkal rosszabbak voltak.
A kereskedelmi háborúkat, az autóipar kilátásait és a brit uniós tagság megszűnését övező bizonytalanságok túszul ejtették a gazdaságot. A német feldolgozóipar válsága tovább mélyült, és a szolgáltató ágazat növekedése is jelentősen lassult. 2013 áprilisa óta először fordult elő, hogy a feldolgozóipari és szolgáltatóipari adatokból képzett összetett beszerzésimenedzser-index a növekedést és a csökkenést elválasztó 50 pontos küszöb alá – 49,1 pontra – esett. Az euróövezet gazdasága közel került a stagnáláshoz szeptemberben, miután a feldolgozóipar mélyülő recessziója kezd átgyűrűzni a szolgáltató szektorba.
A Markit-felmérések közzététele után jelentős gyengülésre váltott az euró, estek az euróövezeti államkötvény-hozamok és lefelé indultak el az irányadó tőzsdeindexek. Az eurót magyar idő szerint fél 12 körül 1,0973 dolláron, 0,40 százalékos mínuszban jegyezték. Napi mélypontján 1,0965 dolláron, napi legmagasabb értékén pedig 1,1026 dolláron forgott a közös európai fizetőeszköz. A londoni FTSE-100 index 0,69 százalékos, a frankfurti DAX-30 index 1,36 százalékos, a párizsi CAC-40 1,01 százalékos, a milánói FTSE MIB 1,18 százalékos, a madridi IBEX-35 mutató pedig 0,93 százalékos veszteségben állt délelőtt fél 12-kor.
Jelenleg 900 ezer romániai munkavállaló él a nyugdíjrendszer harmadik pillére, a fakultatív magánnyugdíjalap adta megtakarítási lehetőséggel, míg további mintegy 96 ezren már megkapták az itt felgyűlt pénzüket az első 18 év után.
Drágul a hitelfelvétel az év második felében – figyelmeztetnek szakemberek.
Bár az alapélelmiszerek ára egyelőre nem nő – legalábbis nem az árrés megemelése miatt –, számos területen hozott drágulásokat az év második fele. A legnagyobb áremelkedés a villamosenergia esetében lesz.
A fejlesztési és közigazgatási minisztérium ma közvitára bocsátott egy jogszabálytervezetet, amely szerint szigorú, teljesítményalapú feltételekhez kötik az európai uniós forrásokból finanszírozott beruházásokon dolgozó közalkalmazottak bérpótlékát.
Lesújtó képet vázolt fel Alexandru Nazare pénzügyminiszter a román gazdaság helyzetéről.
Ismét egy aszályos nyárra kell számítani, ami nagyon megnehezíti a gazdák dolgát. Miközben a Kárpátokon túli területeken – ha lassan is, de – bővülnek az öntözhető mezőgazdasági területek, Erdély egyelőre kimaradt a román állami irrigációs beruházásokból.
Jóváhagyta pénteki ülésén a kormány a munkaügyi minisztérium rendelet-tervezetét, amely szerint a villanyáram hatósági árszabályozásának kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak.
Pénteki ülésén a kormány további három hónappal meghosszabbította az alapélelmiszerek kereskedelmi árrésének korlátozását.
A munkaügyi minisztérium társadalmi párbeszéd bizottságának pénteki ülésén a szakszervezetek képviselői a Háromoldalú Érdekegyeztető Tanács sürgős összehívását kérték a deficitcsökkentő csomag egészének megvitatására.
Az EU tagállamai közül tavaly Romániában voltak a legolcsóbbak az élelmiszerek és az alkoholmentes italok – közölte pénteken az Eurostat adataira hivatkozva az Országos Statisztikai Intézet (INS).
szóljon hozzá!