Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapból tavaly 73,5 millió euró támogatást nyújtott a munkakereséshez összesen 15 700, a gazdasági válság és a globalizáció következtében elbocsátott munkavállalónak – közölte csütörtökön az Európai Bizottság. A célra rendelkezésre álló keretet 11 tagállam – Ausztria, Dánia, Finnország, Franciaország, Hollandia, Írország, Németország, Olaszország, Románia, Spanyolország és Svédország – munkavállalóinak javára fordították. Az uniós pénzt összesen 51,7 millió euró összegű nemzeti forrás egészítette ki.
2013. november 14., 18:182013. november 14., 18:18
Andor László, a foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi befogadásért felelős EU-biztos nyilatkozata szerint az alap bebizonyította, hogy hatékony eszköz azoknak a – főleg alacsony képzettségű és hátrányos helyzetű – munkakeresőknek a támogatására, akik elveszítették munkahelyüket. Ugyanakkor örömének adott hangot, hogy az alap a 2014 és 2020 közötti időszakban is folytathatja működését, \"ráadásul most először áll a határozott időre alkalmazott munkavállalók és az önálló vállalkozók, valamint a magas ifjúsági munkanélküliségi rátákkal küzdő régiókban a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalok rendelkezésére\".
A Globalizációs Alkalmazkodási Alap olyan intézkedések finanszírozására szolgál, amelyek segítenek az elbocsátott munkavállalóknak abban, hogy javuljon foglalkoztathatóságuk és új munkalehetőségeket találjanak. Egyik előnye, hogy felhasználható az érintett munkavállalók egyedi körülményeihez szabott intézkedések finanszírozására. A lehetséges intézkedések között szerepel például az intenzív, személyre szabott segítségnyújtás az álláskereséshez, a különféle szakképzési, továbbképzési és átképzési intézkedések meghozatala, az egyes intézkedések idejére átmeneti ösztönzők és támogatások folyósítása, a vállalkozás létrehozásához nyújtott támogatás, a mentorálás, valamint az állami foglalkoztatási programok elindítása.
Az alap 2007-ben kezdte meg működését. Ez év augusztusáig 110 kérelmet nyújtottak be: 20 EU-tagállam kérelmezett mintegy 471,2 millió eurót, hogy 100 022 leépített munkavállalónak segítséget nyújthasson.
Jelenleg 900 ezer romániai munkavállaló él a nyugdíjrendszer harmadik pillére, a fakultatív magánnyugdíjalap adta megtakarítási lehetőséggel, míg további mintegy 96 ezren már megkapták az itt felgyűlt pénzüket az első 18 év után.
Drágul a hitelfelvétel az év második felében – figyelmeztetnek szakemberek.
Bár az alapélelmiszerek ára egyelőre nem nő – legalábbis nem az árrés megemelése miatt –, számos területen hozott drágulásokat az év második fele. A legnagyobb áremelkedés a villamosenergia esetében lesz.
A fejlesztési és közigazgatási minisztérium ma közvitára bocsátott egy jogszabálytervezetet, amely szerint szigorú, teljesítményalapú feltételekhez kötik az európai uniós forrásokból finanszírozott beruházásokon dolgozó közalkalmazottak bérpótlékát.
Lesújtó képet vázolt fel Alexandru Nazare pénzügyminiszter a román gazdaság helyzetéről.
Ismét egy aszályos nyárra kell számítani, ami nagyon megnehezíti a gazdák dolgát. Miközben a Kárpátokon túli területeken – ha lassan is, de – bővülnek az öntözhető mezőgazdasági területek, Erdély egyelőre kimaradt a román állami irrigációs beruházásokból.
Jóváhagyta pénteki ülésén a kormány a munkaügyi minisztérium rendelet-tervezetét, amely szerint a villanyáram hatósági árszabályozásának kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak.
Pénteki ülésén a kormány további három hónappal meghosszabbította az alapélelmiszerek kereskedelmi árrésének korlátozását.
A munkaügyi minisztérium társadalmi párbeszéd bizottságának pénteki ülésén a szakszervezetek képviselői a Háromoldalú Érdekegyeztető Tanács sürgős összehívását kérték a deficitcsökkentő csomag egészének megvitatására.
Az EU tagállamai közül tavaly Romániában voltak a legolcsóbbak az élelmiszerek és az alkoholmentes italok – közölte pénteken az Eurostat adataira hivatkozva az Országos Statisztikai Intézet (INS).
szóljon hozzá!