Újraéled az ingatlanpiac. Nagyváradon kiegyensúlyozott a kereslet-kínálat
Fotó: Facebook/Visit Oradea
A koronavírus-járvány miatt kihirdetett szükségállapot és az azzal járó kijárási korlátozások feloldása óta éledezik az ingatlanpiac. Érzékelhető egy enyhe árcsökkenés, de inkább stagnálásról beszélhetünk. Érdekesség viszont, hogy a két hónapos „szobafogság” után egyre többen menekülnének társasházból kertes házba.
Bár sokan arra számítottak, hogy a koronavírus-járvánnyal karöltve érkező gazdasági válság miatt a 2008-as krízishez hasonlóan beszakad az ingatlanpiac, egyelőre csak mérsékelt, már-már elenyészőnek mondható a lakásárak csökkenése. Az Imobiliare.ro ingatlanközvetítő portál által havonta közzétett, a bukaresti, brassói, kolozsvári, temesvári, konstancai, valamint jászvásári ingatlanárakat górcső alá vevő elemzés legfrissebb, májusra vonatkozó statisztikái szerint
A lakás építésének évétől függetlenül egy hasznos négyzetméterért 1348 eurót kértek el a múlt hónapban az áprilisi 1367 eurós átlagárhoz képest.
A vizsgált erdélyi városok mindenikében csökkentek májusban a lakásárak. A legnagyobb, de látványosnak éppen nem mondható visszaesést Kolozsváron regisztrálták, ahol az áprilisi 1,5 százalékos drágulást követően 2,1 százalékkal estek vissza a lakásárak. Ami azt jelenti, hogy a múlt hónapban 1815 eurót kértek az eladók egy négyzetméternyi hasznos felületért az egy hónappal korábbi 1854 euró helyett. Ez egy 50 négyzetméteres, átlagos kétszobás lakás esetében 1950 eurós különbséget jelent, vagyis 92 700 euró helyett 90 750 eurót. Érdekes egyébként, hogy míg a régi építésű lakások ára mindössze 0,4 százalékkal 1804 euró/négyzetméterről 1796 euróra zsugorodott, addig az új építésű társasházak esetében a visszaesés 2,9 százalékos, 1882 euró helyett most 1828 eurót kérnek az eladók.
Szinte nem is érzékelhető eközben a Brassóban mért 0,3 százalékos (1219 euró/négyzetméterről 1215 euróra) áresés – ráadásul a Cenk alatti városban is áprilisban még 1,8 százalékos drágulást mértek. Itt is eltérően alakultak ugyanakkor a régi és új építésű lakások: miközben a régiek 1,6 százalékkal négyzetméterenkénti 1180 euróról 1199 euróra drágultak, az új építésűek ára 2,6 százalékkal 1278 euró/négyzetméterről 1245 eurós szintre mérséklődött.
Miután a szükségállapotot veszélyhelyzet váltotta, a korlátozások lazításával újraindult az ingatlanpiac, az árak egyelőre nem csökkennek, ám az elmúlt hónapok kényszerű bezártsága miatt egyre többen menekülnek a panelházakból, kertes házat vásárolnának – értékelték az elmúlt hetek ingatlanpiaci történéseit a Krónika által megkérdezett ingatlanügynökök.
– számolt be megkeresésünkre Bónis Endre, a Reform ingatlanközvetítő iroda vezetője. Mint ecsetelte, a piac még a tapogatózás szakaszában van, élénkült ugyan a kereslet vásárlásra és bérlésre, de még mindig nincs azon a szinten, mint a világjárvány miatti leállás előtt. A vásárlók amúgy alacsonyabb árakon szeretnének ingatlant venni vagy bérelni, a tulajdonosok viszont még nem igazodnak ehhez az elváráshoz.
Bónis Endre kiemelte ugyanakkor, hogy az egy-két százalékos árcsökkenésről szóló hírek nem megalapozottak, hiszen ilyen kismértékű ingadozást nem lehet mérni az ingatlanpiacon. „Már a 2008-as gazdasági válság során megtapasztaltuk, hogy az ingatlanpiac később reagál a recesszióra, el kell telnie egy időnek, amíg esetleg valóban visszaesnek az árak. Amíg az élet minden területen nem áll vissza a rendes kerékvágásba, nem indulnak újra az iskolák, az egyetemek, az ingatlanpiac is túlélő üzemmódban működik” – részletezte az ingatlanközvetítő. Hangsúlyozta,
A korábban turistáknak rövid távra kiadott lakások tulajdonosai most már stabil bérlőt keresnek középtávra, ugyanakkor a kiadó üzlethelyiségek is egyre nehezebben találnak gazdára.
Ebből kiindulva arra számítottak, hogy több ezer kiadó lakás szabadul be a piacra, ám ez még sem történt meg. Bónis Endre szerint ennek az lehet a magyarázata, hogy a tulajdonosok és a bérlők kiegyeztek, hogy kisebb havi bérért üresen is fenntartják az átmeneti időszakban a bérleményt.
„Amíg a bérelt lakások piaca nem rendeződik, befektetés céljából is óvatosabban vásárolnak lakást” – hívta fel a figyelmet az ingatlanközvetítő iroda vezetője. Arra is rámutatott, nagyon sok túlárazott ajánlat van a piacon, amit nehezen lehet értékesíteni. Létezik egy kategória, akik úgy gondolkodnak, hogy áron felül kínálják eladásra a tulajdonukban levő ingatlant, arra számítva, hogy előbb-utóbb valaki úgyis megveszi. „Ez nem arról szól, hogy két-három hónap alatt meg akarnak válni az ingatlantól, különben engednének az árból” – húzta alá Bónis Endre, aki szerint ameddig az élet nem áll vissza minden téren a rendes kerékvágásba, az ingatlanpiacon sem várható számottevő elmozdulás.
„Egyelőre nem történt meg az, amire sokan számítottak, nem estek vissza az ingatlanárak” – jelentette ki kérdésünkre György-Csáki István, a nagyváradi Imobihor ingatlanügynökség vezetője. Mint részletezte, az elmúlt hetekben, a piac újraindulása óta volt néhány alkalmi vétel, amikor egy-egy családnak elfogytak a tartalékai, és kénytelenek voltak áron alul megválni a tulajdonukban levő ingatlantól.
Tapasztalatai szerint jellemző ugyanakkor, hogy
akik eddig még nem voltak biztosak benne, hogy mit vásárolnának, most már egyre határozottabbak, és a magánházat választják. „A járvány alatti bezártság megviselte a társasházban lakó kisgyerekes családokat. Ők most szívesen váltanának kertes házra” – mutatott rá György-Csáki István.
Arra is kitért viszont, hogy akadoznak a hitelfolyósítások, konkrétan nem utasítják vissza az igényléseket a bankok, de hosszabb az elbírálási idő, több bizonylatot, dokumentumot kérnek.
Érdeklődésünkre beszélt arról is, hogy a korlátozások alatt teljesen leállt a piac, ám a lazítások után elindultak a vásárlók, nézelődnek, de sokan még kivárnak, bíznak benne, hogy visszaesnek az ingatlanárak, ezért nem akarják elsietni a tranzakciót. Meglátása szerint különben Bihar megyében kiegyensúlyozott a kereslet-kínálat.
Megmozdult az ingatlanpiac, amint megszűntek a kijárási korlátozások, elindultak a vásárlók, és minden visszaállt a régi kerékvágásba – vont mérleget hasonlóképpen érdeklődésünkre Szabó Lehel, a csíkszeredai Well Ingatlanügynökség vezetője. Hozzátette,
Gyergyószentmiklóson például fele annyiba kerül egy ingatlan, mint Csíkszeredában, de a hargitai megyeszékhelyen belül is változóak az árak, például a telek négyzetméteréért 5 és 40 euró közötti összegeket kérnek attól függően, hogy mennyire közművesített, milyen az infrastruktúra, van-e területrendezési terv.
A szakember kérdésünkre kitért egyúttal arra is, hogy a Székelyföldön még mindig nagyobb a kereslet, mint a kínálat, miután a térségben az elmúlt években nem voltak nagy ingatlanfejlesztések, építkezések.
Szabó Lehel szintén arra irányította rá a figyelmünket, hogy változott a trend, egyre nagyobb az érdeklődés a telkek és a kertes házak iránt.
– osztotta meg velünk tapasztalatait. Felidézte, a 2008-as válság után inkább a panellakások iránt nőtt meg az érdeklődés, most ez megfordult.
Az ingatlanszakértő amúgy arra számít, hogy a következő időszakban csökkenni fognak az árak, ugyanakkor meglátása szerint inkább a befektetők fogják felvásárolni az ingatlanokat. „A gazdasági fellendülés alatt könnyebben lehetett hitelhez jutni, nagyon sokan vásároltak saját lakást. Várhatóan szigorítják a hitelezést, a bevételek csökkennek, viszont a válság időszakában az ingatlan egy jó befektetés. Arra számítunk, hogy ez fogja tovább pörgetni a piacot. A következő időszakban nem saját használatra vásárolnak egy lakást, hanem befektetésként akár több ingatlant is megvesz, aki ezt megengedheti magának” – vetítette előre Szabó Lehel.
Szubjektív alapon történt a nyári aszály okozta károk felmérése, így egyes gazdák joggal érezhetik úgy, hogy nem egyformán részesülnek a kártérítésből – jelentette ki Nagy Zsolt falugazdász, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének alelnöke.
Az Európai Unióban (EU) az adó- és járulékbevételek átlagban a bruttó hazai termék (GDP) 40 százalékát tették ki tavaly, míg egy évvel korábban a GDP 40,7 százalékára rúgtak.
A szezonálisan kiigazított adatok szerint 2024 szeptemberében az augusztusi szinten, 5,5 százalékon maradt a munkanélküliségi ráta Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A mezőgazdasági minisztérium úgy döntött, hogy elhalasztja azt a vitatott rendelettervezetet, amely több tízezer Romániában feldolgozott élelmiszertermék esetében legfeljebb 20 százalékban korlátozta volna a kereskedelmi haszonkulcsot.
A román állami légitársaság által felhalmozott adósságok miatt egy ideig megakadályozta a Tarom Amszterdam és Bukarest között közlekedő járatának felszállását egy holland adóbehajtó cég.
A jelzáloghitelt igénylők vagy felvevők mintegy 63 százaléka 2010 után elkészült vagy még épülő lakásokat választ, 40 százalékuk multinacionális vállalatnál dolgozik – derül ki egy friss elemzésből.
A kormány szerdai ülésén kiegészíti 100 millió lejjel a gazdasági minisztérium költségvetését; az összeget a Start-up Nation programra fordítják.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) október 16–29. között 546 172 gazdának utalta át a mezőgazdasági támogatások előlegét.
A Dante International céget az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) összesen 439 500 lejes bírsággal sújtotta 2024. január 1. és szeptember 1. között, a fogyasztók által benyújtott panaszok, illetve az intézmény ellenőrzései nyomán.
Bár előre sejteni lehetett, hogy az idei választási szuperévben minden eddiginél nagyobb összegeket emészt fel a folyamatos kampányadakozás, a becsültnél is több pénzt költött el a kormány – vallja Bálint Csaba, a BNR igazgatótanácsának régi-új tagja.
szóljon hozzá!