Fotó: Facebook/Szijjártó Péter
Magyarország mindenfajta politikai nyomásgyakorlást visszautasít az energiaellátás biztosítása terén, a válság kezeléséhez az Európai Uniónak vissza kell térni a józan ész talajára – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Bukarestben.
2023. november 08., 12:322023. november 08., 12:32
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az idei Romániai Nemzetközi Földgázkonferencia panelbeszélgetésén leszögezte, hogy a kormány fizikai valóság kérdéseként tekint az energiaellátásra, és elutasít minden olyan megközelítést, amely azt politikai vagy ideológiai kontextusba helyezné.
Szijjártó Péter felszólalásában rámutatott, hogy a földgázvásárlás irányát száz százalékban az infrastruktúra határozza meg, ez semmiképpen nem valamifajta politikai nyilatkozat.
– hangsúlyozta, majd arra is kitért, hogy bizonyos intézkedések sértik a tagállamok azon szuverén jogát, hogy maguk állítsák össze a nemzeti energiamixüket.
Szijjártó Péter úgy vélekedett, hogy Európa kizárólag úgy tudja sikeresen kezelni az energiaválságot, ha visszatér a racionalitáshoz, nem próbálja felülírni a fizikai valóságot, helyreállítja a tagállamok szuverén jogát a nemzeti energiamix összeállítására vonatkozóan, illetve nem zár ki egyetlen forrást sem. Aláhúzta, hogy Magyarország folyamatos nyomás alatt áll a diverzifikáció felgyorsítása érdekében, ami a kormány szótárában minél több energiaforrás bevonását jelenti, nem pedig egy megbízható szállító kiváltását egy másikkal.
– jelentette ki. Ennek alátámasztására elmondta, hogy nagy mennyiségű földgáz vásárlása Magyarország számára most Azerbajdzsánból, Katarból és Törökországból lenne lehetséges elsősorban, de ehhez nem elégséges az energetikai infrastruktúra kapacitása Délkelet-Európában, bővítés nélkül pedig „pusztán illúzió” marad a diverzifikáció. Hozzátette, amikor az Európai Bizottság pénzügyi támogatását kérték az érintett országok a kapacitásbővítés érdekében, elutasító választ kaptak arra hivatkozva, hogy tizenöt év múlva már úgysem fognak földgázt használni.
„Egyrészt ki tudja, hogy mi lesz tizenöt múlva, másrészt, még ha valóban nem is lesz a földgáz a nemzeti energiamix része, akkor is, mi lesz az addigi tizennégy évben?” – tette fel a kérdést. Leszögezte, hogy Magyarország továbbra is együtt kíván működni a régió országaival a vezetékek és interkonnektorok kapacitásának bővítése érdekében.
„Nem szabad elfeledkezni arról, hogy sajtóközleményekkel és politikai nyilatkozatokkal nem tudjuk fűteni az otthonainkat, ehhez földgázra van szükségünk” – hangoztatta.
„És ezért mindenfajta politikai nyomásgyakorlást visszautasítunk az energiaellátásunk biztosítása terén” – fogalmazott. Közölte, Magyarország erősen függ a forrás- és tranzitországoktól, az ellátás biztosítása érdekében ezért összekötötte az energiahálózatát a hét szomszédos ország közül hattal, de
A miniszter élesen bírálta az orosz gáztranzit költségeinek Bulgária általi megemelését, amely szavai szerint veszélybe sodorja Magyarország és Szerbia biztonságos ellátását, s kijelentette, hogy komolyan kellene venni az európai szolidaritás gyakran emlegetett jelszavát.
Érintette a nukleáris energiát is, amely ellen – mint mondta – „kemény ideológiai támadás zajlik” Európában. Aláhúzta, hogy a nukleáris energia ma az egyetlen módja annak, hogy nagy mennyiségben, biztonságosan, olcsón és fenntartható módon termeljenek áramot.
Egyre több elgondolkodtató információ lát napvilágot az Európai Unió átfogó és erőteljes „zöldítési programjáról”. A sokak szerint ideológiai fegyverként használt uniós környezetvédelemről Winkler Gyula európai parlamenti képviselőt faggattuk.
Azerbajdzsán, Bulgária, Magyarország, Románia és Szlovákia egyetértési megállapodást kötött az azeri földgáz Közép-Európába szállításáról az úgynevezett Szolidaritási Gyűrűn keresztül, a régió energetikai infrastruktúrájának fejlesztése révén.
Németország gáztárolói jobban feltöltöttek, mint 2022 nyarán, ennek ellenére a német Szövetségi Hálózati Ügynökség a téli energiaellátást érintő esetleges kockázatokra figyelmeztet, és ismét takarékosságra inti a lakosságot.
Az Európai Autógyártók Szövetségének (ACEA) csütörtökön közzétett adatai szerint júniusban 3,6 százalékkal emelkedett a forgalomba helyezett új autók száma Európában a tavalyi hatodik hónaphoz képest; Románia jelentette a legnagyobb arányú növekedést.
Májusban 1 294 311 betöltött álláshelyet tartottak számon a romániai közintézményekben és közhatóságoknál, 1762-vel többet, mint egy hónappal korábban; az álláshelyek csaknem 64 százaléka a központi közigazgatáshoz tartozott.
Az Európai Unióban a májusi 2,7 százalékról júniusban 2,6 százalékra csökkent az éves infláció; a tagállamok közül ezúttal Belgiumban volt a legmagasabb az inflációs ráta, miután öt egymást követő hónapon át Románia volt ebben a helyzetben.
Aszálybiztosítási mechanizmust kíván életbe léptetni a 6,7 millió hektárnyi őszi és tavaszi vetésű területre a mezőgazdasági miniszter, aki tárgyalásokat folytat a Pénzügyi Felügyelet és a biztosítótársaságok képviselőivel a részletek véglegesítéséről.
Az IKEA tűzveszély miatt visszahív több VARMFRONT hordozható töltőt – tájékoztatta szerdán az IKEA – többek között romániai és magyarországi – ügyfeleit.
Ukrajna szomszédai közül továbbra is Románia a legnagyobb gabonaimportőr, a behozott gabona mennyisége azonban több mint 60 százalékkal kevesebb, mint korábban.
Az infláció és a tisztességtelen verseny jelentik idén a legfőbb problémákat a romániai vállalkozói szféra számára – jelentette ki kedden Florin Jianu, a Romániai Kis- és Közepes Vállalkozások Országos Tanácsának (CNIPMMR) elnöke.
A kánikula következményei arra késztetik a hatóságokat, hogy lelkileg felkészítsék a lakosságot egy esetleges blackoutra, azaz teljes áramkimaradásra – állapította meg az áramtermelő-fogyasztókat és energiaközösségeket tömörítő szövetség (APCE).
Egy startup megalkotta az első, romániai fejlesztésű elektromos motorkerékpárt, amely összecsukható, és a legnagyobb, töltés nélküli hatótávval dicsekszik. A Ride Colibri M22-es vázát Szatmárnémetiben fejlesztették ki, ott is rakják össze.
A veszteségek ellenére nincs szó arról, hogy a román állam lemondjon a Tarom állami légitársaságról, kiemelt fontosságú, hogy az többségi állami tulajdonrész mellett megmaradjon – jelentette ki Sorin Grindeanu közlekedési miniszter.
szóljon hozzá!![Hozzászólások](https://kronikaonline.ro/template/kronika_new/images/dropdown.svg)