Fotó: Facebook/Szijjártó Péter
Magyarország mindenfajta politikai nyomásgyakorlást visszautasít az energiaellátás biztosítása terén, a válság kezeléséhez az Európai Uniónak vissza kell térni a józan ész talajára – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Bukarestben.
2023. november 08., 12:322023. november 08., 12:32
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az idei Romániai Nemzetközi Földgázkonferencia panelbeszélgetésén leszögezte, hogy a kormány fizikai valóság kérdéseként tekint az energiaellátásra, és elutasít minden olyan megközelítést, amely azt politikai vagy ideológiai kontextusba helyezné.
Szijjártó Péter felszólalásában rámutatott, hogy a földgázvásárlás irányát száz százalékban az infrastruktúra határozza meg, ez semmiképpen nem valamifajta politikai nyilatkozat.
– hangsúlyozta, majd arra is kitért, hogy bizonyos intézkedések sértik a tagállamok azon szuverén jogát, hogy maguk állítsák össze a nemzeti energiamixüket.
Szijjártó Péter úgy vélekedett, hogy Európa kizárólag úgy tudja sikeresen kezelni az energiaválságot, ha visszatér a racionalitáshoz, nem próbálja felülírni a fizikai valóságot, helyreállítja a tagállamok szuverén jogát a nemzeti energiamix összeállítására vonatkozóan, illetve nem zár ki egyetlen forrást sem. Aláhúzta, hogy Magyarország folyamatos nyomás alatt áll a diverzifikáció felgyorsítása érdekében, ami a kormány szótárában minél több energiaforrás bevonását jelenti, nem pedig egy megbízható szállító kiváltását egy másikkal.
– jelentette ki. Ennek alátámasztására elmondta, hogy nagy mennyiségű földgáz vásárlása Magyarország számára most Azerbajdzsánból, Katarból és Törökországból lenne lehetséges elsősorban, de ehhez nem elégséges az energetikai infrastruktúra kapacitása Délkelet-Európában, bővítés nélkül pedig „pusztán illúzió” marad a diverzifikáció. Hozzátette, amikor az Európai Bizottság pénzügyi támogatását kérték az érintett országok a kapacitásbővítés érdekében, elutasító választ kaptak arra hivatkozva, hogy tizenöt év múlva már úgysem fognak földgázt használni.
„Egyrészt ki tudja, hogy mi lesz tizenöt múlva, másrészt, még ha valóban nem is lesz a földgáz a nemzeti energiamix része, akkor is, mi lesz az addigi tizennégy évben?” – tette fel a kérdést. Leszögezte, hogy Magyarország továbbra is együtt kíván működni a régió országaival a vezetékek és interkonnektorok kapacitásának bővítése érdekében.
„Nem szabad elfeledkezni arról, hogy sajtóközleményekkel és politikai nyilatkozatokkal nem tudjuk fűteni az otthonainkat, ehhez földgázra van szükségünk” – hangoztatta.
„És ezért mindenfajta politikai nyomásgyakorlást visszautasítunk az energiaellátásunk biztosítása terén” – fogalmazott. Közölte, Magyarország erősen függ a forrás- és tranzitországoktól, az ellátás biztosítása érdekében ezért összekötötte az energiahálózatát a hét szomszédos ország közül hattal, de
A miniszter élesen bírálta az orosz gáztranzit költségeinek Bulgária általi megemelését, amely szavai szerint veszélybe sodorja Magyarország és Szerbia biztonságos ellátását, s kijelentette, hogy komolyan kellene venni az európai szolidaritás gyakran emlegetett jelszavát.
Érintette a nukleáris energiát is, amely ellen – mint mondta – „kemény ideológiai támadás zajlik” Európában. Aláhúzta, hogy a nukleáris energia ma az egyetlen módja annak, hogy nagy mennyiségben, biztonságosan, olcsón és fenntartható módon termeljenek áramot.
Egyre több elgondolkodtató információ lát napvilágot az Európai Unió átfogó és erőteljes „zöldítési programjáról”. A sokak szerint ideológiai fegyverként használt uniós környezetvédelemről Winkler Gyula európai parlamenti képviselőt faggattuk.
Azerbajdzsán, Bulgária, Magyarország, Románia és Szlovákia egyetértési megállapodást kötött az azeri földgáz Közép-Európába szállításáról az úgynevezett Szolidaritási Gyűrűn keresztül, a régió energetikai infrastruktúrájának fejlesztése révén.
Németország gáztárolói jobban feltöltöttek, mint 2022 nyarán, ennek ellenére a német Szövetségi Hálózati Ügynökség a téli energiaellátást érintő esetleges kockázatokra figyelmeztet, és ismét takarékosságra inti a lakosságot.
Soha nem volt ilyen korán a kedvezményes árakkal – és sok esetben átverésekkel – kecsegtető Black Friday.
Jövő év tavaszán kezdődnek el az építési munkálatok az észak-erdélyi autópálya Bihar megyei, Bisztraterebes és Bihar közötti szakaszán – jelentette be Sorin Grindeanu közlekedési miniszter.
A 2024 augusztusában kifizetett, gyerekpénzként emlegetett gyermeknevelési pótlékok összege 1,173 milliárd lejre rúgott – derül ki az Országos Szociális Kifizetési és Ellenőrzési Ügynökség (ANPIS) szombaton közzétett adataiból.
Jövő év márciusa után is megmaradhat a villanyáram és a földgáz lakossági árának korlátozása – jelentette ki Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.
Bár szeretnék elkerülni, nem zárható ki, hogy az idei elnök- és parlamenti választások lecsengését követően, jövőre adóemelések lesznek – jelentette ki Marcel Boloș pénzügyminiszter.
Bár Székelyföld országos szinten rendszerint a hátsó fertályban található, amikor fizetésekről van szó, Erdélyben is találni olyan megyét, ahol még kisebb az átlagbér. Fizetések tekintetében továbbra is Kolozs megye áll a legjobban Erdélyben.
Felpörgött a romániai autógyárak termelése a július–augusztus időszakban, és először fordult elő, hogy Craiován több jármű készült, mint Mioveni-ben – irányította rá a figyelmet a Profit.ro.
Újra rekordot döntött az arany ára: a nemesfém grammjának árfolyama pénteken 2,3241 lejjel (0,63 százalékkal) 373,3536 lejre emelkedett a Román Nemzeti Bank (NBR) által csütörtökön közölt 371,0295 lejről.
Az energiaszolgáltatók november elsejétől kötelesek lesznek tájékoztatni ügyfeleiket arról, hogy 2025. április 1-jétől megszűnik az árplafon – áll az ANRE rendelettervezetében.
Nemcsak az autópályák, hanem a gyorsforgalmi utak építése is dübörög Romániában. Utóbbi több szempontból „alulmarad” a sztrádákkal szemben, viszont sok helyen népszerű, mert kevesebbe kerül – vagyis csak elméletileg.
szóljon hozzá!