Brüsszeli ejnye-bejnye. Az Európai Bizottság számos ponton vár kiegészítést, indoklást a román kormánytól
Fotó: Gov.ro
Egy sor észrevételt küldött a román kormánynak az Európai Bizottság, miután megvizsgálta a bukaresti hatóságok által Brüsszelbe eljuttatott országos helyreállítási tervek (PNRR). Olyan is előfordul, hogy a Word dokumentumban és az Excel táblázatban ugyanannál a tételnél nem egyeznek a számok. Florin Cîțu kormányfő szerint ez nem jelent visszautasítást.
2021. június 11., 11:142021. június 11., 11:14
2021. június 11., 12:112021. június 11., 12:11
A bukaresti sajtó birtokába jutott észrevételek egyike szerint a Brüsszelbe eljuttatott dokumentumok szerint a kis- és közepes vállalkozások kockázatitőke-alapjánál az szerepel, hogy egyetlen személy képzése 133 000 euróba kerül.
– idézi a brüsszeli megjegyzést az Európai Bizottság észrevételeit listázó Digi 24 hírtelevízió.
További észrevételek, kérések, elvárások, amelyeket az Európai Bizottság elküldött a bukaresti kormánynak:
• a Művelt Románia projekt kapcsán felróják a Cîțu-kabinetnek, hogy nem küldött számadatokat valamennyi tervezett beruházáshoz, hanem egyben kezelte azokat, ezért világos részleteket várnak;
• az iskolaelhagyás visszaszorítására tett törekvések esetében a helyreállítási terv nem tartalmazza világosan a befektetések várható költségeit, csak a képzésekkel járó költségeket tűntették fel, a kiadások nagyjából negyedét jelentő más tételekre nem tértek ki;
Kulturálisörökség-útvonalak létrehozására, a totalitárius rendszerek, valamint az erdélyi nemzetiségek bemutatására is jut 200 millió euró az országos helyreállítási tervből.
• a kutatás-fejlesztés és innováció fejezetnél a brüsszeli illetékesek úgy találták, hogy a román kormány nem küldött elég információt;
• a jövő technológiáinak nyújtott állami támogatási programnál is arra jutottak, hogy a megküldött pénzügyi adatok nem elégségek egy költségelemzés elkészítéséhez;
• a zöld és digitális átmenet esetében azt írták, nem elégséges vagy hiányzik a költségek indoklása;
• az állami vállalatok reformja esetében azt kérik a kormánytól, úgy módosítsa a törvényi keretet, hogy gyakorlatba lehessen ültetni a korporatív kormányzást, továbbá várják a költségek indoklását is;
• a közbeszerzések hatékonyabbá tétele esetében is lemaradtak az indoklást tartalmazó dokumentumok;
• a vasúti infrastruktúra felújítása esetében is különbségek vannak a különböző dokumentumokban feltűntetett adatok között, ráadásul a brüsszeli illetékesek szerint a költségek egy részét túlbecsülték;
Az országos helyreállítási tervben (PNRR) 230 millió euró van elkülönítve 140 új, energiatakarékos és tűzbiztos bölcsőde megépítésére – mondta csütörtökön Cseke Attila fejlesztési, közmunkálatokért felelős és közigazgatási miniszter.
• a metró fejezetnél az Európai Bizottság azt kérdezi a kormánytól, hogy a 30 metrókocsit, amelyeket a bukaresti és kolozsvári metrók számára terveznek beszerezni, 2026-ig megvásárolják-e olyan körülmények között, hogy a finanszírozást nem kizárólag a helyreállítási tervből biztosítják;
• az erdősítés terén a bukaresti kormány azt vállalta, hogy 2023-ig 25 000 hektár, 2026-ig 45 000 hektár területet erdősít, a brüsszeli testület azonban úgy gondolja, hogy
• a vízgazdálkodás fejezetnél a kiadásokat eltérő lej–euró-árfolyammal számolták ki;
• a szociális infrastruktúránál nem részletezték a költségeket, mint ahogy a fenntartható idegenforgalom fejezetnél sem.
– írta röviden péntek reggeli Facebook-bejegyzésében Florin Cîțu miniszterelnök. Kijelentésével vélhetően arra utalt, hogy az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) máris azt terjeszti, hogy az Európai Bizottság elutasította az országos helyreállítási tervet.
Reformokkal és hiteltörlesztéssel „fizet meg” Románia az országos helyreállítási és ellenálló-képességi terv keretében az Európai Unió által nyújtott támogatásért és kölcsönért. Florin Cîţu miniszterelnök elmondása szerint azonban Románia nem engedheti meg azt magának, hogy lemondjon a hitelről,
Megjelent az ENSZ idei jelentése az emberi fejlettségi szintről, mely a hagyományos statisztikai mutatóknál komplexebb, pontosabb módon hivatott számszerűsíteni az emberi jólét mértékét egy index segítségével.
Az Európai Parlament csütörtökön elfogadta az új autók és kishaszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátási teljesítményszabványaira vonatkozó célzott módosítást.
Marcel Boloș európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter úgy véli, szóba se jöhet egy hitelmegállapodás a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), ami szerinte az országos helyreállítási tervben foglaltaknál „fájdalmasabb” reformokat vonna maga után.
Az év első három hónapjában 2,496 millió vendéget fogadtak a romániai kereskedelmi szálláshelyeken (beleértve a kiadó apartmanokat és szobákat is), alig 1 százalékkal többet a 2024 januárja és márciusa között jegyzettnél.
Csütörtökön is folytatta lejtmenetét a román fizetőeszköz: a Román Nemzeti Bank (BNR) által 13 órakor kiközölt referencia-árfolyam 5,12 lej/euró volt a szerdai 5,0991 után, ami 0,0231 százalékos növekedést jelent.
Nincs pozitív szcenárió, gazdasági szempontból az idei egy sötét év lesz – vetítette elő derűlátásra nem túl sok okot adóan a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Magyarországon és Horvátországban terjeszkedik a román fogászati vállalat, a Dental Holding – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Indoklással ellátott véleményt küldött az Európai Bizottság (EB) Romániának, amiért korlátozza a gáztermelők szabadságát a földgáz nagykereskedelmi árának megállapításában.
Miután kétévnyi viszonylagos stabilitás után az elmúlt 5 évben tapasztalt legnagyobb, 2,5 százalékos ugrással kedden az árfolyam átlépte az 5 lej/eurós lélektani határt, szerdán is tovább gyengült a román deviza az európai fizetőeszközzel szemben.
Bár Románia továbbra is az Európai Unió alacsonyabb átlagbéreket kínáló országai közé tartozik, a vásárlóerő-paritás (PPS) alapján már nem szerepel a sereghajtók között – derül ki az Euronews elemzéséből.
szóljon hozzá!