Az első, áremelésre vonatkozó bejelentésekre a cukor és a tej esetében számíthatunk, előbbi mintegy 10, utóbbi megközelítőleg 20 százalékkal kerül majd többe. Legtöbb két héten belül 15 százalékkal többet kell fizetnünk az olajért is, és várhatóan a kenyér is drágul majd.
Az egyik legnagyobb árszintnövekedés a zöldség- és gyümölcskonzervek piacán várható, az előrejelzések szerint ez legalább 40 százalékos lesz, miután a konzervgyártók termelői szövetségének illetékesei még augusztus elején bejelentették, az alapanyag árának emelkedése ilyen szintű ármódosításokat tesz indokolttá.
Még radikálisabb ármódosulásra számíthatunk a kenyér esetében. Dragoş Frumosu szerint az idei aszály miatt év végéig akár 50 százalékkal is többet kell fizetnünk a sütőipari termékekért. A búzakészlet ugyanis még év vége előtt kimerül, így az ország behozatalra szorul. Frumosu szerint a nagymértékű áremelkedés megállításában az állam játszhat kulcsszerepet. Az élelmiszer-ipari szakember úgy véli, az államnak jelentős búzakészleteket kéne fölvásárolnia, amelyeket aztán beszerzési áron kéne továbbadnia a kenyérgyáraknak.
Az elnök hasonló megoldást lát működőképesnek a többi alapélelmiszer esetében is. „Annak érdekében, hogy ne omoljon össze a hazai élelmiszeripar, az államnak, különösképpen pedig a mezőgazdasági tárcának kell közbelépnie, és a termelői szervezetekkel karöltve kell kidolgoznia a megfelő megoldást” – véli a szakember.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az elmúlt évek súlyos aszályai és szélsőséges időjárása jelentősen visszavetette a romániai bortermelést, amely 2024-ben 20 százalékkal esett vissza. A tendencia globális: a szőlőültetvények rendkívül érzékenyek az éghajlatváltozásra.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) újabb felhívást tett közzé a magyarországi állattartó gazdák felé a ragadós száj- és körömfájás terjedésének megakadályozására.
Idén januárban és februárban 1,26 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,9 százalékkal (23 800 toe) kevesebbet, mint 2024 első két hónapjában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A kedvezőtlen klímaviszonyok, a jégeső és az aszály miatt 2023-hoz képest mintegy 19,8 százalékkal 3,7 millió hektoliterre csökkent tavaly Románia bortermelése; ez volt az egyik legjelentősebb visszaesés európai uniós viszonylatban.
Megvásárolná a román kormány a Moldovai Köztársaság egyetlen dunai kikötőjét – írta az economedia.ro. Az olajterminállal is rendelkező giurgiulești-i kikötő tengeri hajók fogadására is alkalmas.
Románia nincs olyan helyzetben, hogy a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) kelljen fordulnia segítségért, és kormányválságra utaló jelek sincsenek – közölte szerdán az elnöki hivatal.
Amerikai vállalatok új romániai beruházásainak lehetőségéről is tárgyalt Marcel Ciolacu miniszterelnök az Egyesült Államok kongresszusi delegációjának tagjaival kedden a Victoria-palotában. Erről a szerdai kormányülés elején beszélt.
Az Európai Unió éves inflációs rátája márciusban tovább csökkent, 2,5 százalékra a februári 2,7 százalékról, Románia viszont ismét a legmagasabb inflációval rendelkező ország lett, 5,1 százalékos éves áremelkedéssel – közölte az Eurostat.
Bár a román hatóságok váltig állítják, nem áll fenn a teljes áramszünet veszélye húsvétkor, a példátlan óvintézkedések hallatán sejteni lehet, hogy ilyen közel ritkán kerül az ország a rettegett „blackouthoz”.
Nyolc hónapos késéssel, de az illetékesek szerint most már tényleg a végéhez közeledik a nyugdíjak újraszámítása.
Látogatottsági adatok