Úgy tesznek, mintha? A honatyák másodszor is megszavazták saját nyugdíjuk megnyirbálását
Fotó: Presidency.ro
„A romániai politikum nem akarja megnyugtatóan rendezni a különnyugdíjak kérdését, különben alkotmányos megoldást találna” – jelentette ki a Krónika megkeresésére Puskás Bálint volt alkotmánybíró a különleges nyugdíjak 85 százalékig terjedő progresszív adóját előíró jogszabály kapcsán.
2020. június 19., 09:172020. június 19., 09:17
2020. június 19., 09:362020. június 19., 09:36
Újra terítéken voltak a különleges nyugdíjak csütörtökön a parlamentben, ezúttal a parlamenti képviselők és szenátorok statútumát kellett a honatyáknak módosítaniuk ahhoz, hogy rájuk is vonatkozzon az egy nappal korábban elfogadott progresszív adó. A két ház együttes ülés keretében fogadta el a módosítást, ami szerint a parlamenti képviselők és szenátorok nyugdíjának azt a hányadát, amely meghaladja a 7001 lejt, 85 százalékos adóval sújtják. A tervezetet 354 törvényhozó támogatta, egy tartózkodott, 43-an nem szavaztak.
A bukaresti képviselőház plénumának szerdai ülésével egy időben megvitatja és véleményezi az alsóház költségvetési-pénzügyi bizottsága a különnyugdíjak megadóztatásáról szóló tervezetet. Erről a plénum ülésének elején döntöttek a képviselők.
A döntésre azt követően volt szükség, hogy a képviselőház szerdán döntéshozó kamaraként módosította az adótörvénykönyvet úgy, hogy 85 százalékig terjedő progresszív adóval sújtják a 7001 lej fölötti különleges nyugdíjakat. A Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) közös módosító javaslata értelmében
Az ülés nem volt mentes vitáktól, a pártok egymást vádolták meg azzal, hogy valójában nem akarják a különleges nyugdíjak összegének csökkentését. A Mentsétek meg Romániát Szövetség ugyanakkor azzal vádolta meg a szociáldemokratákat és társaikat, hogy szándékosan „súlyos hibát vétenek” azzal, hogy a képviselőház által egy nappal korábban elfogadott jogszabályt a két ház együttes ülés keretében is megszavazza, céljuk pedig nem más, mint hogy a különleges nyugdíjak megadóztatásáról szóló jogszabályt aztán a taláros testület alkotmányellenesnek minősítse.
„A romániai politikum nem akarja megnyugtatóan rendezni a különnyugdíjak kérdését, különben alkotmányos megoldást találna” – jelentette ki a Krónika megkeresésére Puskás Bálint volt alkotmánybíró is. Kifejtette, egyértelmű, hogy a különleges nyugdíjak rendszerén sok mindent meg kellene változtatni, mint ahogy az is, hogy a polgárok nem támogatják.
– részletezte Puskás Bálint, aki valószínűnek tartja, hogy a pénzügyi törvénykönyv szerdán elfogadott módosítását az alkotmánybíróságon megóvják, és arra is nagy esély mutatkozik, hogy azt a hátrányos megkülönböztetés miatt alkotmányellenesnek nyilvánítják.
A volt alkotmánybíró szerint lenne megoldás a különnyugdíjak rendezésére, csak arra nincs politikai akarat. A pénzügyi törvénykönyvben a személyi jövedelemadó egységes 10 százalékos kulcsa mellett jelenleg is vannak kivételek, például a sportfogadásokból, a lottónyereményekből származó jövedelmek más elbírálás alá esnek, nagyobb az adójuk. Viszont a szerdán elfogadott módosítás esetében elsősorban az arányosság elve sérül.
„Lehetett volna ezt úgyis meghatározni, hogy a hozzájárulásos nyugdíj feletti különleges nyugdíj részt lépcsőzetesen 30-40-50 százalékig adózzák meg” – véli Puskás Bálint. Szerinte a módosítás diszkriminatív is, hiszen más, különböző állami tisztségben levő alkalmazottak is jutnak aránytalanul nagy jövedelemhez, amit szintén meg kellett volna ilyen megközelítésből progresszívan adózni. Ezek olyan kérdések, melyeket szándékosan megkerültek a törvényalkotók – mondja a volt alkotmányjogász. Emlékeztetett, hogy
„Mindig attól függ, hogy milyen döntések születnek ebben a témában, hogy milyen politikai érdekek állnak a háttérben. A katonaság, a rendőrség, a biztonsági szervek részéről nagy a nyomás, a lobbi, és ez hatékony, mert a mindenkori kormány ezekre támaszkodik. Ezért olyan módon kezdeményezik a szavazók körében népszerű módosításokat, hogy azok ne menjenek át az alkotmánybíróságon” – összegzett Puskás Bálint. Majd arra is kitért, hogy az alkotmánybíróság korábbi döntése értelmében a bírák, ügyészek különleges nyugdíját nem lehet megszüntetni, ám erre is lenne megoldás, hogy elfogadható szintre csökkentsék.
„Az utolsó hat hónapos összkeresetből számolják ki a különnyugdíjat, és így nem átlátható, mit számolnak bele. Egyszerűen csak az utolsó hat hónapos alapbért kellene figyelembe venni, annak egy meghatározott százaléka lehetne a különnyugdíj, és akkor nem lennének visszaélések” – fogalmazta meg véleményét Puskás Bálint.
Normakontrollt kér a legfelsőbb bíróság is
A legfelsőbb bíróság úgy döntött, hogy megtámadja az alkotmánybíróságon a szolgálati nyugdíjak megadóztatásáról szóló jogszabályt – áll a bíróság csütörtöki közleményében. Az Agerpres által idézett dokumentum szerint a legfelsőbb bíróság részlegeinek együttes ülése kielemezte a parlament által elfogadott, az adótörvénykönyvet módosító jogszabályt, és úgy találta, hogy az az alkotmány nem kevesebb mint tíz cikkelyének mond ellent. A közlemény emlékeztet: az alkotmány lehetővé teszi, hogy a legfelsőbb bíróság előzetes normakontrollt kérjen az alkotmánybíróságtól mielőtt egy törvényt kihirdet az államfő.
A Nép Ügyvédje megtámadta csütörtökön az alkotmányíróságon a különnyugdíjak megadóztatásról szóló törvényt – adta hírül az Agerpres.
Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
szóljon hozzá!