A szakszervezetek az általános sztrájkot sem zárják ki (archív felvétel)
Fotó: Facebook/Confederatia Nationala Sindicala "Cartel ALFA"
A munkaügyi minisztérium társadalmi párbeszéd bizottságának pénteki ülésén a szakszervezetek képviselői a Háromoldalú Érdekegyeztető Tanács sürgős összehívását kérték a deficitcsökkentő csomag egészének megvitatására – számolt be az Agerpresnek Bogdan Iuliu Hossu.
2025. június 27., 14:472025. június 27., 14:47
Az Alfa Kartell Szakszervezeti Szövetség elnökének tájékoztatása szerint első lépésként kérték annak a sürgősségirendelet-tervezetnek a visszavonását, amelyik havi bruttó 300 lejre korlátozza a közalkalmazottak ártalmas vagy veszélyes munkakörülményekért járó bérpótlékát. A szakszervezetek ugyanakkor nem csak erről a jogszabályjavaslatról, hanem a teljes deficitcsökkentő csomagról egyeztetni akarnak a kormánnyal. Hossu szerint azt kifogásolják, hogy a megszorítások elsőként az alkalmazottakat és a nyugdíjasokat érintik.
– magyarázta. Beszámolója szerint Hossu a társadalmi párbeszéd bizottság ülésén felhívta a figyelmet arra, hogy a vitatott sürgősségirendelet-tervezetet több törvényes előírásnak nem tesz eleget. Egyrészt legalább tíz napig közvitára kellene bocsátani, másrészt egy alkotmánybírósági határozat szerint sürgősségi rendelettel nem lehet sarkalatos törvényt módosítani.
Harmadrészt a szakszervezeti vezető szerint a kormány jogsértő módon készül felülbírálni egy szakosított intézmény álláspontját arról, hogy mi számít ártalmas vagy veszélyes munkakörülménynek. Arról nem is beszélve – tette hozzá –, hogy a kormány tervezet felülírná a kollektív munkaszerződéseket is.
A munkaügyi minisztérium holnapján csütörtök este közzétett sürgősségirendelet-tervezet szerint havi bruttó 300 lejre korlátozza a kormány a közalkalmazottak ártalmas vagy veszélyes munkakörülményekért járó bérpótlékát. A tervezet előírja azt is, hogy a nehéz, ártalmas vagy veszélyes munkakörülmények között dolgozó közalkalmazottak évente 1-3 napos fizetett pótszabadságra jogosultak.
A villanyáram hatósági árszabályozásának július elsejei kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak – derül ki egy sürgősségirendelet-tervezetből.
Egyértelmű fölényben volt a közalkalmazotti átlagfizetés az országos átlagkeresethez képest az elmúlt tíz évben, ráadásul a bérkülönbség a 2015-ben jegyzett 600 lejről mára 1500 lejre nőtt az állami szektorban dolgozók javára.
Az idei év első felében látványosan megváltozott a romániai lakáspiac képe: egyre többen döntenek a régi építésű, azonnal beköltözhető lakások mellett, és mind gyakrabban készpénzzel fizetik ki az ingatlant.
Megszűnik az 50 000 lejes minimális bevételi küszöb, és minden kereskedőnek biztosítania kell mind a készpénzes fizetés, mind az elektronikus eszközökkel történő fizetés lehetőségét – jelentette be Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Az előző három hónaphoz viszonyítva Romániában nőtt a legnagyobb mértékben a bruttó hazai termék (GDP) 2025 második negyedévében az Európai Unióban – derül ki az Eurostat csütörtökön közzétett adataiból.
A külföldön egy évnél hosszabb ideig dolgozó román állampolgárok által hazautalt pénzösszegek 2025 második negyedévének végén 1,07 milliárd eurót tettek ki, ami növekedést jelent az előző időszakhoz képest.
Korlátozza a kormány az Anghel Saligny országos beruházási program, az országos helyi fejlesztési program és az országos építési program beruházásait egy, a kabinet csütörtöki ülésén tárgyalt törvénytervezet szerint.
Az idei második negyedévben a nyers adatok szerint 0,3 százalékkal, a szezonálisan kiigazított adatok szerint 2,1 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) a múlt év azonos időszakához képest – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Mintegy 300 millió euróval tartoznak a napelemes áramtermelő-fogyasztóknak az energiaszolgáltatók a 2023 óta az országos hálózatba betáplált villamos energiáért, ugyanis a törvény szerint a szolgáltatók a számlázás után 2 évvel fizethetnek.
A Pro Infrastruktúra Egyesület arra figyelmeztet, hogy a költségvetési megszorítások miatt a jövő hónapban leállhat az autópálya-építések finanszírozása, ha a közlekedési minisztérium nem kap további 4–5 milliárd lejt a költségvetés-kiigazítás során.
Az óriásira dagadt költségvetési hiány visszafaragását célzó, újabb intézkedéseket jelentett be szerdán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
szóljon hozzá!