Egyszer fent, máskor lent. Az elemző szerint az FTX-botrányhoz hasonló likviditási krízisek és csődök mindig is voltak, mindig is lesznek
Fotó: Pixabay
Az elmúlt év végén összeomlott FTX kriptovaluta-tőzsde körüli botrány hullámai talán még hetekig, hónapokig fognak fodrozódni, azaz a vállalat összeomlása látszólag hosszú távú következményekkel jár, hiszen sokakat érint. Nagy Bálint Zsolt közgazdászt, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem oktatóját arról faggattuk, hogy mit, mennyit szabad elhinnünk a hangzatos, gyakran jóslatszerű szalagcímekkel ellátott cikkekből az FTX-botrány kapcsán.
A kriptovaluták piacát alaposan felforgató bomba november végén robbant: csődöt jelentett az FTX kriptovaluta-tőzsde, miután nem tudott eleget tenni fizetési kötelezettségeinek. A közel egymillió ügyféllel rendelkező vállalat több milliárd dollárral tartozik a befektetőknek, alapítóját, Sam Bankman-Friedet gazdasági bűncselekményekkel és illegális politikai támogatással vádolják. A 30 éves üzletembert a Bahama-szigeteken tartóztatták le december közepén az amerikai hatóságok kérésére, december 21-én szállították az Egyesült Államokba. New Yorkban az első meghallgatáson a bíró elfogadta az óvadékra vonatkozó kérelmet, és 250 millió dollár ellenében elrendelte Bankman-Fried elengedését és házi őrizetbe helyezését.
Ő maga azonban ártatlannak vallja magát, a keddi meghallgatáson tagadta, hogy a befektetők pénzét törvénytelenül saját fedezeti tőkealapjába, az Alameda Research-be juttatta volna, amely kockázatos befektetésekre, nagy értékű ingatlanvásárlásokra és politikai támogatásokra fordította azokat. A védőügyvéd, Mark Cohen a bíróságon közölte, hogy ügyfele egyetlen vádpontban sem ismeri el bűnösségét.
Sam Bankman-Fried 27 évesen, 2019-ben alapította vállalkozását, amelynek révén rövid idő alatt a világ legfiatalabb milliárdosává vált
Fotó: Twitter/Crypto Cash Flow
A bíró áprilisra tűzte ki a vizsgálati eljárás következő tárgyalási napját, amikor a védők és ügyészek részletesen előadják érveiket, majd a következő nap az eljárásban május 18-án lesz. A mannhattani szövetségi bíró azt is közölte, hogy az ügyben az első tárgyalási napot október elejére tervezi kitűzni.
Az FTX összeomlása máig kiható lavinát indított el, más kriptotőzsdéken is éreztette, érezteti hatását, illetve a bitcoin árfolyamára is komoly hatása volt. Nagy Bálint Zsolt közgazdász, a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem oktatója a Krónika megkeresésére fontosnak tartotta leszögezni, hogy az ügy kapcsán „nincs is akkora látnivaló”, mint amekkorát egyes sajtóorgánumok láttatnak. Aláhúzta: ilyen jellegű botrányok, likviditási krízisek és csődök mindig is voltak, mindig is lesznek.
„Ezek nem specifikusak a kriptopiacra. Hasonló történetekkel tele van a hagyományos tőzsde története is, elég az időben viszonylag közeli Bernie Madoff-féle botrányt említeni 2008-ból. Különböző csalások, piramisjátékok addig lesznek, amíg léteznek spekulatív befektetések a Földön, márpedig eléggé valószínű, hogy sokáig lesznek még spekulatív befektetések” – fejtette ki a szakember. Hozzátette: tény, hogy történt valami, ami megrengette a befektetői világot, de az is elmondható, hogy voltaképpen nem történt semmi új a nap alatt.
Gazdasági bűncselekményekkel, valamint illegális politikai támogatással is megvádolta az amerikai ügyészség kedden Sam Bankman-Fried vállalkozót, a csődeljárás alatt álló FTX kriptovaluta-tőzsde alapítóját.
Az egyetemi oktató azt is kifejtette, bármilyen befektetés esetén nagyon gyakran megtörténik, hogy van egy nagy hozamígéret egy nagyon nagy kockázat mellett, és amikor ez a kockázat kezd veszteség formájában testet ölteni, akkor az alapítók vagy a befektetés működtetői azt találják ki, hogy több pénzt szereznek valakiktől a likviditási hiányok betömése érdekében.
Az FTX, illetve alapítójának, Sam Bankman-Friednek az esete nem ezt a mintát követte, hanem itt az alapító-vállalkozó és feltételezett társai a konkrét pénzösszegeket, amiket a befektetőktől bevonzottak, a saját cége által kibocsátott kriptovalutákba fektette be, és ennek kockázatáról nem világosította fel az FTX befektetőit. Továbbá különböző összegeket „hideg pályára” (ahogy a szaknyelv mondja: cool fundokba) tett, vagyis kiutalta különböző bankszámlákra, kimenekítette a saját (és esetleges társai) zsebébe.
„Milliárdos nagyságrendű befektetői pénznek veszett teljesen nyoma” – szögezte le Nagy Bálint Zsolt közgazdász, hozzátéve, az eset bűnügyi vonatkozásai egyelőre csak részben ismertek, hiszen még zajlik a vizsgálat. „Éppen ezért csak az biztos, hogy az illegális transzferek megtörténtek, de az még nincs százszázalékosan bizonyítva, hogy személyesen az FTX vezetője hajtotta végre őket” – mondta a gazdasági szakember, aki szerint a vizsgálat és a tárgyalás is hosszasan elhúzódó folyamat lesz.
Nagy Bálint Zsolt kérdésünkre ugyanakkor arról is beszélt, hogy a kriptopiac már körülbelül egy éve lefele tartó ágazat, a legfőbb kriptovaluták, maga a bitcoin is hatalmas értékvesztést mutat, és éppen ebben a kontextusban, a kriptopiac lassú leépülésében az FTX összeomlása szinte alig vehető észre.
A bitcoin árfolyama már korábban zuhanásnak indult, de megsínylette a mostani krízist is
Fotó: Pixabay
„Az FTX csődje egy körülbelül 20 százalékos esést okozott a bitcoin árfolyamában. Ez a hagyományos tőzsdéken megakatasztrófát jelentene, de kriptoárfolyamoknál majdhogynem »business as usual«, azaz átlagos. Annyira volatilis, változékony az árfolyama a kriptóknak, hogy ez a piac teljesen más nagyságrendekről szól, mint a hagyományos” – részletezte. A szakértő azt is elmondta, hogy bár sokak szerint ez a botrány a kriptopiac „Lehman-pillanata”, visszautalva a 2008-as gazdasági válság fő pillanatára, amikor a Lehman Brothers csődöt jelentett, szerinte ez a párhuzam nem állja meg a helyét.
„A Lehman Brothers mélyen be volt ágyazva a világ banki szférájába, az FTX-nek nagyon minimális kapcsolatai voltak ezzel. Tehát messze nem lehet olyasmitől tartani, mint ami akkor történt, de én azt gondolom, hogy még szűkebb értelemben sem, a kriptopiacot sem temeti maga alá” – magyarázta. Hozzátette, természetesen megérződött, érződik a hatása, hiszen sokan, sok más piacról elkezdték kivonni a pénzüket, de nem történt dominószerű katasztrófa.
Forradalmi változást hozó fizetőeszköz a pénzpiacon vagy veszélyes spekulációs piramisjáték – nagyjából e két véglet között mozog a kriptovalutákkal kapcsolatos közvélekedés, de tény: egyre gyakrabban esik szó róla.
A kolozsvári szakértő hangsúlyozta: csalók mindig is voltak és lesznek, és a mostani helyzet „csak” azért specifikusabb, mert amikor egy ilyen high-tech rendszerben, világban történik a csalás, akkor a sok technikai szakkifejezés miatt még könnyebb elrejteni az igazi kockázatokat a befektetők elől. Véleménye szerint mindig lesznek új eszközök és új narratívák, amik az ősi csalást, szemfényvesztést úgymond „új ruhába öltöztetik”.
„Az igazi probléma az, hogy a király még mindig meztelen, mint ahogy a mesében mondják” – fogalmazott Nagy Bálint Zsolt. Meglátása szerint ugyanis az a valódi probléma, hogy ahhoz képest, hogy 2016–2017-ben milyen nagy várakozások övezték a blokklánc technológiának (a kriptovaluták alapját szolgáló technológia – szerk. megj.) a reálgazdasági alkalmazásait, még mindig azt látjuk: a blokklánc technológia nem nagyon gyűrűzött át a reálgazdaságba, nem találta meg a reálpénzt termelő alkalmazási képességeit.
Annak kapcsán, hogy az FTX csődje nyomán sokan a decentralizált piacok felé fordultak, a közgazdász kérdésünkre elmondta: bár megvannak a maguk előnyei, mivel ezek nincsenek szigorúan és átláthatóan szabályozva, mint a hagyományos nagy tőzsdék, nagyobb teret adnak a csalóknak.
Egy olyan agyonszabályozott hagyományos piacon is megtörténhet a baj, mint a tőzsde
Fotó: Pixabay.com
„A Bernie Madoff-eset a tőzsdei piacokon történt, egy agyonszabályozott hagyományos piacon. Szóval ne csodálkozzunk, ha egy kevésbé szabályozott piacon, mint amilyenek a kriptotőzsdék is, ilyen dolgok megtörténnek. És ha átmegyünk még decentralizáltabb piacokra, akkor gyakorlatilag ez a struccpolitikának a teteje, hisz a decentralizált piac nem fog nagyobb likviditást biztosítani” – magyarázta Nagy Bálint Zsolt. Felidézte, a történelemben éppen azért jöttek létre a tőzsdék centralizált piacokként, mert szükség volt minél nagyobb likviditásra, és arra, hogy ezt a nagy likviditás standardizált ügyletekre vetüljön, tehát azonos lejáratokra, azonos árfolyamokra, azonos jegyzésekre. „Ha valaki a likviditási krízistől fél, akkor éppen hogy a centralizált piacok fele kell »menekülnie«, nem a decentralizáltak irányába” – szögezte le a szakértő.
Nagy Bálint Zsolt végezetül aláhúzta: a kriptovaluták témája kapcsán fontos józanul gondolkodni és higgadtnak maradni, azaz nem szabad euforikus hangulatban túlzásokba esni, de temetni sem szabad magát a technológiát egy-egy kisebb vagy épp nagyobb megingás nyomán.
Épp csak kezdtük megérteni a digitális világ bizonyos jelenségeit, fogalmait, egyre többen értjük, hogy mi a vlog és a podcast, máris új fogalmakat érdemes megtanulnunk: szakértők szerint a kriptovaluták, a neobankok és az NFT-k jelentik a jövőt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagy nyomás nehezedik az új otthonban gondolkodókra, hiszen a deficitcsökkentés miatt augusztus elsejétől megszűnik a kedvezményes áfakulcs, és 21 százalékosra emelkedik az új építésű lakások értékesítésekor felszámolt általános forgalmi adó.
A román vízügyi igazgatóság (ANAR) átszervezése veszélyezteti a vízgazdálkodási infrastruktúrát és pusztító hatása lesz az alkalmazottakra és családjaikra – közölte egy nyílt levélben az intézmény szakszervezete (SMAR).
A hosszas csődeljárás után a bíróság döntött az első román fapados légitársaság, a Blue Air felszámolásáról – írta a Profit.ro a csődbiztos közleménye alapján.
Az Európai Bizottság a következő pénzügyi ciklusban gyökeresen átalakítaná a területalapú mezőgazdasági támogatások rendszerét, amelynek legnagyobb vesztesei a kelet-európai gazdák lennének. Ez ellen gyűjtenek aláírásokat a romániai gazdaszervezetek is.
Májusban áprilishoz képest 139 lejjel, azaz 2,5 százalékkal 5508 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A májusi 5,45 százalékról júniusban 5,7 százalékra nőtt az éves infláció Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A Moody's szerint a kormány első deficitcsökkentő csomagja fontos lépés a költségvetési egyensúly megteremtéshez, ám a felvállalt céloktól való bármilyen eltérés Románia leminősítéséhez vezethet.
Akár ötszörösére is megemelték egyes állami cégek vezetőinek a juttatásait az elmúlt hónapokban, miközben a kormány a takarékossági intézkedéseken dolgozott – közölte Radu Miruță gazdasági miniszter.
A bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévben az előző negyedévhez képest stagnált, 2024 első negyedévéhez képest pedig 0,3 százalékkal nőtt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett előzetes adataiból.
Anyagilag egyre megerőltetőbb lesz gépkocsit fenntartani, vezetni, hiszen akár havi több száz lejes pluszköltséget generálhatnak az autótulajdonosoknak a kormány megszorító intézkedései, melyek egyéb drágulásokkal karöltve érkeznek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!