Egyszer fent, máskor lent. Az elemző szerint az FTX-botrányhoz hasonló likviditási krízisek és csődök mindig is voltak, mindig is lesznek
Fotó: Pixabay
Az elmúlt év végén összeomlott FTX kriptovaluta-tőzsde körüli botrány hullámai talán még hetekig, hónapokig fognak fodrozódni, azaz a vállalat összeomlása látszólag hosszú távú következményekkel jár, hiszen sokakat érint. Nagy Bálint Zsolt közgazdászt, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem oktatóját arról faggattuk, hogy mit, mennyit szabad elhinnünk a hangzatos, gyakran jóslatszerű szalagcímekkel ellátott cikkekből az FTX-botrány kapcsán.
A kriptovaluták piacát alaposan felforgató bomba november végén robbant: csődöt jelentett az FTX kriptovaluta-tőzsde, miután nem tudott eleget tenni fizetési kötelezettségeinek. A közel egymillió ügyféllel rendelkező vállalat több milliárd dollárral tartozik a befektetőknek, alapítóját, Sam Bankman-Friedet gazdasági bűncselekményekkel és illegális politikai támogatással vádolják. A 30 éves üzletembert a Bahama-szigeteken tartóztatták le december közepén az amerikai hatóságok kérésére, december 21-én szállították az Egyesült Államokba. New Yorkban az első meghallgatáson a bíró elfogadta az óvadékra vonatkozó kérelmet, és 250 millió dollár ellenében elrendelte Bankman-Fried elengedését és házi őrizetbe helyezését.
Ő maga azonban ártatlannak vallja magát, a keddi meghallgatáson tagadta, hogy a befektetők pénzét törvénytelenül saját fedezeti tőkealapjába, az Alameda Research-be juttatta volna, amely kockázatos befektetésekre, nagy értékű ingatlanvásárlásokra és politikai támogatásokra fordította azokat. A védőügyvéd, Mark Cohen a bíróságon közölte, hogy ügyfele egyetlen vádpontban sem ismeri el bűnösségét.
Sam Bankman-Fried 27 évesen, 2019-ben alapította vállalkozását, amelynek révén rövid idő alatt a világ legfiatalabb milliárdosává vált
Fotó: Twitter/Crypto Cash Flow
A bíró áprilisra tűzte ki a vizsgálati eljárás következő tárgyalási napját, amikor a védők és ügyészek részletesen előadják érveiket, majd a következő nap az eljárásban május 18-án lesz. A mannhattani szövetségi bíró azt is közölte, hogy az ügyben az első tárgyalási napot október elejére tervezi kitűzni.
Az FTX összeomlása máig kiható lavinát indított el, más kriptotőzsdéken is éreztette, érezteti hatását, illetve a bitcoin árfolyamára is komoly hatása volt. Nagy Bálint Zsolt közgazdász, a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem oktatója a Krónika megkeresésére fontosnak tartotta leszögezni, hogy az ügy kapcsán „nincs is akkora látnivaló”, mint amekkorát egyes sajtóorgánumok láttatnak. Aláhúzta: ilyen jellegű botrányok, likviditási krízisek és csődök mindig is voltak, mindig is lesznek.
„Ezek nem specifikusak a kriptopiacra. Hasonló történetekkel tele van a hagyományos tőzsde története is, elég az időben viszonylag közeli Bernie Madoff-féle botrányt említeni 2008-ból. Különböző csalások, piramisjátékok addig lesznek, amíg léteznek spekulatív befektetések a Földön, márpedig eléggé valószínű, hogy sokáig lesznek még spekulatív befektetések” – fejtette ki a szakember. Hozzátette: tény, hogy történt valami, ami megrengette a befektetői világot, de az is elmondható, hogy voltaképpen nem történt semmi új a nap alatt.
Gazdasági bűncselekményekkel, valamint illegális politikai támogatással is megvádolta az amerikai ügyészség kedden Sam Bankman-Fried vállalkozót, a csődeljárás alatt álló FTX kriptovaluta-tőzsde alapítóját.
Az egyetemi oktató azt is kifejtette, bármilyen befektetés esetén nagyon gyakran megtörténik, hogy van egy nagy hozamígéret egy nagyon nagy kockázat mellett, és amikor ez a kockázat kezd veszteség formájában testet ölteni, akkor az alapítók vagy a befektetés működtetői azt találják ki, hogy több pénzt szereznek valakiktől a likviditási hiányok betömése érdekében.
Az FTX, illetve alapítójának, Sam Bankman-Friednek az esete nem ezt a mintát követte, hanem itt az alapító-vállalkozó és feltételezett társai a konkrét pénzösszegeket, amiket a befektetőktől bevonzottak, a saját cége által kibocsátott kriptovalutákba fektette be, és ennek kockázatáról nem világosította fel az FTX befektetőit. Továbbá különböző összegeket „hideg pályára” (ahogy a szaknyelv mondja: cool fundokba) tett, vagyis kiutalta különböző bankszámlákra, kimenekítette a saját (és esetleges társai) zsebébe.
„Milliárdos nagyságrendű befektetői pénznek veszett teljesen nyoma” – szögezte le Nagy Bálint Zsolt közgazdász, hozzátéve, az eset bűnügyi vonatkozásai egyelőre csak részben ismertek, hiszen még zajlik a vizsgálat. „Éppen ezért csak az biztos, hogy az illegális transzferek megtörténtek, de az még nincs százszázalékosan bizonyítva, hogy személyesen az FTX vezetője hajtotta végre őket” – mondta a gazdasági szakember, aki szerint a vizsgálat és a tárgyalás is hosszasan elhúzódó folyamat lesz.
Nagy Bálint Zsolt kérdésünkre ugyanakkor arról is beszélt, hogy a kriptopiac már körülbelül egy éve lefele tartó ágazat, a legfőbb kriptovaluták, maga a bitcoin is hatalmas értékvesztést mutat, és éppen ebben a kontextusban, a kriptopiac lassú leépülésében az FTX összeomlása szinte alig vehető észre.
A bitcoin árfolyama már korábban zuhanásnak indult, de megsínylette a mostani krízist is
Fotó: Pixabay
„Az FTX csődje egy körülbelül 20 százalékos esést okozott a bitcoin árfolyamában. Ez a hagyományos tőzsdéken megakatasztrófát jelentene, de kriptoárfolyamoknál majdhogynem »business as usual«, azaz átlagos. Annyira volatilis, változékony az árfolyama a kriptóknak, hogy ez a piac teljesen más nagyságrendekről szól, mint a hagyományos” – részletezte. A szakértő azt is elmondta, hogy bár sokak szerint ez a botrány a kriptopiac „Lehman-pillanata”, visszautalva a 2008-as gazdasági válság fő pillanatára, amikor a Lehman Brothers csődöt jelentett, szerinte ez a párhuzam nem állja meg a helyét.
„A Lehman Brothers mélyen be volt ágyazva a világ banki szférájába, az FTX-nek nagyon minimális kapcsolatai voltak ezzel. Tehát messze nem lehet olyasmitől tartani, mint ami akkor történt, de én azt gondolom, hogy még szűkebb értelemben sem, a kriptopiacot sem temeti maga alá” – magyarázta. Hozzátette, természetesen megérződött, érződik a hatása, hiszen sokan, sok más piacról elkezdték kivonni a pénzüket, de nem történt dominószerű katasztrófa.
Forradalmi változást hozó fizetőeszköz a pénzpiacon vagy veszélyes spekulációs piramisjáték – nagyjából e két véglet között mozog a kriptovalutákkal kapcsolatos közvélekedés, de tény: egyre gyakrabban esik szó róla.
A kolozsvári szakértő hangsúlyozta: csalók mindig is voltak és lesznek, és a mostani helyzet „csak” azért specifikusabb, mert amikor egy ilyen high-tech rendszerben, világban történik a csalás, akkor a sok technikai szakkifejezés miatt még könnyebb elrejteni az igazi kockázatokat a befektetők elől. Véleménye szerint mindig lesznek új eszközök és új narratívák, amik az ősi csalást, szemfényvesztést úgymond „új ruhába öltöztetik”.
„Az igazi probléma az, hogy a király még mindig meztelen, mint ahogy a mesében mondják” – fogalmazott Nagy Bálint Zsolt. Meglátása szerint ugyanis az a valódi probléma, hogy ahhoz képest, hogy 2016–2017-ben milyen nagy várakozások övezték a blokklánc technológiának (a kriptovaluták alapját szolgáló technológia – szerk. megj.) a reálgazdasági alkalmazásait, még mindig azt látjuk: a blokklánc technológia nem nagyon gyűrűzött át a reálgazdaságba, nem találta meg a reálpénzt termelő alkalmazási képességeit.
Annak kapcsán, hogy az FTX csődje nyomán sokan a decentralizált piacok felé fordultak, a közgazdász kérdésünkre elmondta: bár megvannak a maguk előnyei, mivel ezek nincsenek szigorúan és átláthatóan szabályozva, mint a hagyományos nagy tőzsdék, nagyobb teret adnak a csalóknak.
Egy olyan agyonszabályozott hagyományos piacon is megtörténhet a baj, mint a tőzsde
Fotó: Pixabay.com
„A Bernie Madoff-eset a tőzsdei piacokon történt, egy agyonszabályozott hagyományos piacon. Szóval ne csodálkozzunk, ha egy kevésbé szabályozott piacon, mint amilyenek a kriptotőzsdék is, ilyen dolgok megtörténnek. És ha átmegyünk még decentralizáltabb piacokra, akkor gyakorlatilag ez a struccpolitikának a teteje, hisz a decentralizált piac nem fog nagyobb likviditást biztosítani” – magyarázta Nagy Bálint Zsolt. Felidézte, a történelemben éppen azért jöttek létre a tőzsdék centralizált piacokként, mert szükség volt minél nagyobb likviditásra, és arra, hogy ezt a nagy likviditás standardizált ügyletekre vetüljön, tehát azonos lejáratokra, azonos árfolyamokra, azonos jegyzésekre. „Ha valaki a likviditási krízistől fél, akkor éppen hogy a centralizált piacok fele kell »menekülnie«, nem a decentralizáltak irányába” – szögezte le a szakértő.
Nagy Bálint Zsolt végezetül aláhúzta: a kriptovaluták témája kapcsán fontos józanul gondolkodni és higgadtnak maradni, azaz nem szabad euforikus hangulatban túlzásokba esni, de temetni sem szabad magát a technológiát egy-egy kisebb vagy épp nagyobb megingás nyomán.
Épp csak kezdtük megérteni a digitális világ bizonyos jelenségeit, fogalmait, egyre többen értjük, hogy mi a vlog és a podcast, máris új fogalmakat érdemes megtanulnunk: szakértők szerint a kriptovaluták, a neobankok és az NFT-k jelentik a jövőt.
Az Országos Adóhatóság (ANAF) a tervezettnél 1,2 milliárd lejjel több adót gyűjtött be az idei első félévben – számolt be kedden a Facebook-oldalán Marcel Boloş pénzügyminiszter.
Elsőként a romániai piacra lép be a Gránit Bank, amely várhatóan még a harmadik negyedévétől első magyarországi bankként nyújt majd határon átnyúló, úgynevezett cross border szolgáltatást.
Talán csütörtökre sikerül visszakapcsolni az országos villamos áram-hálózatra a cernavodai atomerőmű egyes blokkját, amely pénteken este állt le meghibásodás miatt.
Bár az úgynevezett luxusadóról szóló törvény már az év eleje óta hatályban van, az adóhatóság júliusban tette közzé a „luxuscikkek” bejelentésére és azok adóztatására kidolgozott 216-os nyomtatvány mintájára és tartalmára vonatkozó első utasításokat.
Egyik legnagyobb európai tesztlaboratóriumát nyitotta meg a Continental Temesváron – közölte a vállalat.
Románia hónapról hónapra növekvő hőmérsékletben forrong, és az ügyfelek olyan megoldásokba fektetik pénzüket, melyek termikus kényelmüket és a megfelelő minőségű levegőt biztosítják számukra, és ez az eMAG-nál regisztrált eladások számában is tükröződik.
Az egyik legnagyobb romániai autóipari cég, a Leoni 10 százalékkal csökkenti dolgozói számát a több mint 3600 személyt foglalkoztató besztercei gyárában – adta hírül a G4media.ro.
Továbbra is az energetikai cégek a legnyereségesebb állami vállalatok – derül ki a legfrissebb összesítésből.
2023-ban a romániai polgárok 33,6 milliárd dollárt (153 457 920 000 lejt) költöttek el az élelmiszerüzletekben, míg az online élelmiszer-kiskereskedőknél 319 millió dollárt hagytak ott.
Amióta a fapados légitársaságok térhódítása nyomán polgárok széles köre számára elérhetővé vált a repülés, az utazni vágyók akár hónapokig is lesik, hogyan tudják a legolcsóbban beszerezni a repülőjegyet az áhított célpont felé. Kisokos utazni vágyóknak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!