Fotó: Krónika
2007. december 05., 00:002007. december 05., 00:00
A Bútorgyártók Romániai Egyesülete és a Faipari Szabad Szakszervezetek Szövetsége (FSZSZSZ) megpróbálta elérni, hogy elhalasszák a direktíva alkalmazását, mely az évi 15 tonnánál több illó szerves anyagot tartalmazó festéket, pácot és lakkot felhasználó cégekre vonatkozik. A két szervezet szeptemberben átiratot nyújtott be a kormány európai uniós ügyosztályához, a Környezetvédelmi és a Fenntartható Fejlesztés Minisztériumához, valamint az Európai Bizottsághoz. „Komoly kétségeink vannak azt illetően, hogy tartható-e a határidő, figyelembe véve a nehézségeket, melyekkel szembesülünk: az alternatív felületkezelő anyagok magas árát, a kellő minőség elérésének magasabb költségeit az új anyagokkal, a gyártási folyamat megnyúlását stb.”, áll a dokumentumban.
Határozott nem
A kormány és az Európai Bizottság ugyanazt az elutasító választ adta: „A határidő újratárgyalására nincs lehetőség”. Adrian Ciocănea, a környezetvédelmi tárca államtitkára válaszában kifejtette, az éveken át folyó csatlakozási tárgyalások időszakában sem a munkáltatók, sem pedig a munkavállalók érdekvédelmi szervezete nem kért hosszabb türelmi időszakot a szervesillóanyag-kibocsátás korlátozásának alkalmazását illetően. A kibocsátási határérték be nem tartása 500–22 500 lejes bírság kiszabásával, a működés felfüggesztésével vagy az illető cég bezárásával büntethető.
Súlyos következményei lesznek a illóanyag-kibocsátás korlátozásának, véli Vasile Bădica, a 75 ezer tagot számláló FSZSZSZ elnöke. „Nagyon sok cégnek kell majd lehúznia a rolót, főleg a régi fa- és bútoripari kombinátok utódvállalatainak. Ezek 40 évvel ezelőtti műszaki színvonalon vannak, el sem kezdték a környezetvédelmi célú beruházásokat. Sok ember fog utcára kerülni, marad kenyérkereseti lehetőség nélkül. Több időt kellett volna adni a cégeknek arra, hogy ezeknek megfeleljenek. Franciaországi szintű feltételeket szabnak, miközben a fizetések bangladesi színvonalon vannak”– nyilatkozta Vasile Bădica.
Nincs kegyelem
Juhos Levente, a háromszéki faipari vállalkozásokat tömörítő Ko-Fa vezetője úgy véli, az érintettek számára nagy gond a szabályozáshoz való alkalmazkodás. „Ez a cégeknek óriási problémát jelent. Technológiát kell korszerűsíteni vagy cserélni, aminek az anyagi vetülete a legfájdalmasabb. Váratlanul érte ez a cégeket, nem volt eléggé jó a tájékoztatás. Célirányosabb pályáztatással, a pályázati úton megszerezhető pénzek ilyen irányú folyósításával meg lehetett volna könnyíteni a cégek dolgát”– mondta Juhos Levente.
Bernádh Zelma, a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség osztályvezetője szerint a megyében hét olyan cég működik, mely a 13-as direktíva hatálya alá esik, köztük több száz embert foglalkoztató bútorgyárak, ezeknél november folyamán el is kezdődött az ellenőrzés. Az osztályvezető szerint a vállalkozásoknak volt elég idejük, hogy megtegyék a szükséges lépéseket az illó szerves anyagok kibocsátásának csökkentése érdekében, idejében felhívták a figyelmüket a probléma fontosságára. Ezen cégek környezetvédelmi engedélye október 31-éig szólt, meghosszabbítani csak abban az esetben fogják, ha megfelelnek a szabályozásoknak. „Ha nem alkalmazkodnak, akkor a környezetvédelmi hatóság leállítja őket”– nyilatkozta Bernádh Zelma.
Egy nevének elhallgatását kérő faipari vállalkozó úgy véli, nem lesznek komoly következményei a szigorú környezetvédelmi előírásnak, mivel a hatóságok elnézőek lesznek, sok érintett cég pedig megpróbálja kijátszani a törvényt, például azzal, hogy a valósnál kisebb festék-, lakk- vagy pácfogyasztást vall be. „Ne felejtsük el, hogy Romániában élünk” – fogalmazott cinkos mosoly kíséretében a vállakozó.
Pengő Zoltán
(fotó: Lukács János)
Az év első négy hónapjában 17 253 vállalkozás szűnt meg Romániában, 6,81 százalékkal több, mint 2024 ugyanezen időszakában – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) vasárnap közzétett adataiból.
Magyarország hamarosan visszanyerheti a ragadós száj- és körömfájással kapcsolatos mentességi státuszát az Európai Unión belül – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
A gépjárműpark villamosítása terén elért uniós eredmények interaktív bemutatását célozza az Európai Autógyártók Szövetségének új internetes platformja, mely többek között azt is összesíti, mennyibe kerül a villanyautók töltése egy-egy tagállamban.
A pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly 12,4 milliárd lej, azaz 2,4 milliárd eurónak megfelelő összegű pótlékot fizettek ki a közszférában – irányította rá a figyelmet pénteken a Hotnews.ro hírportál.
Az idei első negyedévben az euróövezetben 0,2 százalékkal nőtt, az EU-ben pedig stagnált a foglalkoztatási ráta, negyedéves összevetésben pedig a tagállamok közül Romániában csökkent a legnagyobb mértékben ez a mutató.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) olyan adóreform-csomagot javasol Románia számára, amely az adóterheket a munka adóztatásáról (beleértve a társadalombiztosítási járulékokat is) a fogyasztásra és kisebb mértékben a tőkére kivetett adókra helyezi át.
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.
Románia legnagyobb villamosenergia-termelő társasága messze a legolcsóbb áramot kínálja a lakosságnak a villanyszámla-ársapka júliusi eltörlése után, viszont hiába irányít mindenkit a Hidroelectricához még az energiaügyi miniszter is.
Az Európai Bizottság szerdán közzétett országspecifikus ajánlásában arra kérte az Európai Unió Tanácsát, állapítsa meg, hogy Románia nem tett hatékony intézkedéseket a költségvetési hiány csökkentésére.
Hegedüs Éva, a Gránit Bank társalapítója és elnök-vezérigazgatója, az „EY Az év üzletembere” díj 2024 évi magyarországi győztese első nőként képviseli Magyarországot a világ egyik legrangosabb üzleti elismerésének nemzetközi döntőjén.