Fotó: Krónika
2007. december 05., 00:002007. december 05., 00:00
A Bútorgyártók Romániai Egyesülete és a Faipari Szabad Szakszervezetek Szövetsége (FSZSZSZ) megpróbálta elérni, hogy elhalasszák a direktíva alkalmazását, mely az évi 15 tonnánál több illó szerves anyagot tartalmazó festéket, pácot és lakkot felhasználó cégekre vonatkozik. A két szervezet szeptemberben átiratot nyújtott be a kormány európai uniós ügyosztályához, a Környezetvédelmi és a Fenntartható Fejlesztés Minisztériumához, valamint az Európai Bizottsághoz. „Komoly kétségeink vannak azt illetően, hogy tartható-e a határidő, figyelembe véve a nehézségeket, melyekkel szembesülünk: az alternatív felületkezelő anyagok magas árát, a kellő minőség elérésének magasabb költségeit az új anyagokkal, a gyártási folyamat megnyúlását stb.”, áll a dokumentumban.
Határozott nem
A kormány és az Európai Bizottság ugyanazt az elutasító választ adta: „A határidő újratárgyalására nincs lehetőség”. Adrian Ciocănea, a környezetvédelmi tárca államtitkára válaszában kifejtette, az éveken át folyó csatlakozási tárgyalások időszakában sem a munkáltatók, sem pedig a munkavállalók érdekvédelmi szervezete nem kért hosszabb türelmi időszakot a szervesillóanyag-kibocsátás korlátozásának alkalmazását illetően. A kibocsátási határérték be nem tartása 500–22 500 lejes bírság kiszabásával, a működés felfüggesztésével vagy az illető cég bezárásával büntethető.
Súlyos következményei lesznek a illóanyag-kibocsátás korlátozásának, véli Vasile Bădica, a 75 ezer tagot számláló FSZSZSZ elnöke. „Nagyon sok cégnek kell majd lehúznia a rolót, főleg a régi fa- és bútoripari kombinátok utódvállalatainak. Ezek 40 évvel ezelőtti műszaki színvonalon vannak, el sem kezdték a környezetvédelmi célú beruházásokat. Sok ember fog utcára kerülni, marad kenyérkereseti lehetőség nélkül. Több időt kellett volna adni a cégeknek arra, hogy ezeknek megfeleljenek. Franciaországi szintű feltételeket szabnak, miközben a fizetések bangladesi színvonalon vannak”– nyilatkozta Vasile Bădica.
Nincs kegyelem
Juhos Levente, a háromszéki faipari vállalkozásokat tömörítő Ko-Fa vezetője úgy véli, az érintettek számára nagy gond a szabályozáshoz való alkalmazkodás. „Ez a cégeknek óriási problémát jelent. Technológiát kell korszerűsíteni vagy cserélni, aminek az anyagi vetülete a legfájdalmasabb. Váratlanul érte ez a cégeket, nem volt eléggé jó a tájékoztatás. Célirányosabb pályáztatással, a pályázati úton megszerezhető pénzek ilyen irányú folyósításával meg lehetett volna könnyíteni a cégek dolgát”– mondta Juhos Levente.
Bernádh Zelma, a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség osztályvezetője szerint a megyében hét olyan cég működik, mely a 13-as direktíva hatálya alá esik, köztük több száz embert foglalkoztató bútorgyárak, ezeknél november folyamán el is kezdődött az ellenőrzés. Az osztályvezető szerint a vállalkozásoknak volt elég idejük, hogy megtegyék a szükséges lépéseket az illó szerves anyagok kibocsátásának csökkentése érdekében, idejében felhívták a figyelmüket a probléma fontosságára. Ezen cégek környezetvédelmi engedélye október 31-éig szólt, meghosszabbítani csak abban az esetben fogják, ha megfelelnek a szabályozásoknak. „Ha nem alkalmazkodnak, akkor a környezetvédelmi hatóság leállítja őket”– nyilatkozta Bernádh Zelma.
Egy nevének elhallgatását kérő faipari vállalkozó úgy véli, nem lesznek komoly következményei a szigorú környezetvédelmi előírásnak, mivel a hatóságok elnézőek lesznek, sok érintett cég pedig megpróbálja kijátszani a törvényt, például azzal, hogy a valósnál kisebb festék-, lakk- vagy pácfogyasztást vall be. „Ne felejtsük el, hogy Romániában élünk” – fogalmazott cinkos mosoly kíséretében a vállakozó.
Pengő Zoltán
(fotó: Lukács János)
Az elmúlt évek súlyos aszályai és szélsőséges időjárása jelentősen visszavetette a romániai bortermelést, amely 2024-ben 20 százalékkal esett vissza. A tendencia globális: a szőlőültetvények rendkívül érzékenyek az éghajlatváltozásra.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) újabb felhívást tett közzé a magyarországi állattartó gazdák felé a ragadós száj- és körömfájás terjedésének megakadályozására.
Idén januárban és februárban 1,26 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,9 százalékkal (23 800 toe) kevesebbet, mint 2024 első két hónapjában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A kedvezőtlen klímaviszonyok, a jégeső és az aszály miatt 2023-hoz képest mintegy 19,8 százalékkal 3,7 millió hektoliterre csökkent tavaly Románia bortermelése; ez volt az egyik legjelentősebb visszaesés európai uniós viszonylatban.
Megvásárolná a román kormány a Moldovai Köztársaság egyetlen dunai kikötőjét – írta az economedia.ro. Az olajterminállal is rendelkező giurgiulești-i kikötő tengeri hajók fogadására is alkalmas.
Románia nincs olyan helyzetben, hogy a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) kelljen fordulnia segítségért, és kormányválságra utaló jelek sincsenek – közölte szerdán az elnöki hivatal.
Amerikai vállalatok új romániai beruházásainak lehetőségéről is tárgyalt Marcel Ciolacu miniszterelnök az Egyesült Államok kongresszusi delegációjának tagjaival kedden a Victoria-palotában. Erről a szerdai kormányülés elején beszélt.
Az Európai Unió éves inflációs rátája márciusban tovább csökkent, 2,5 százalékra a februári 2,7 százalékról, Románia viszont ismét a legmagasabb inflációval rendelkező ország lett, 5,1 százalékos éves áremelkedéssel – közölte az Eurostat.
Bár a román hatóságok váltig állítják, nem áll fenn a teljes áramszünet veszélye húsvétkor, a példátlan óvintézkedések hallatán sejteni lehet, hogy ilyen közel ritkán kerül az ország a rettegett „blackouthoz”.
Nyolc hónapos késéssel, de az illetékesek szerint most már tényleg a végéhez közeledik a nyugdíjak újraszámítása.