Felemelő érzés. A második pillér révén gyűlő pénz jókora segítség lehet nyugdíjazásunkkor
Fotó: Pixabay.com
Két fontos változtatáson esett át január elsejei kezdettel a romániai nyugdíjrendszer második pillére, a kötelező magánnyugdíjalap, és mindkettő a mostani hozzájárulók, leendő nyugdíjasok érdekeit szolgálja. Az alapkezelők több mint 8 millió jelenlegi alkalmazottat értesítenek arról, hogy időskori visszavonulásukkor több pénzt kapnak majd. Összeállításunkból kiderül, a jelenlegi viszonyok szerint mire számíthatunk.
2024. február 09., 09:062024. február 09., 09:06
Mint ismeretes, a romániai nyugdíjrendszer három pilléren alapszik. Az első a kötelező hozzájárulás az állami alaphoz, amely révén alanyi jogon járó, adóból finanszírozott járadék révén lehet majd – elvileg – biztosítani a minimális megélhetés szintjét. A második szintén kötelező, ám az ide utalt összeget magánnyugdíjalap kezeli, tehát nem az állam. A harmadik pillér a fakultatív, önkéntes alapon működő egyéb nyugdíjbiztosítás, amelyet a munkavállaló fizet tetszés szerint.
Fontos kiemelni: mindez anélkül, hogy több pénzt tartanának vissza a munkavállaló béréből, ugyanis a többletet az első pillérbe, azaz az államkasszába eddig is befolyó hányadból „kanyarítják le”. A másik fontos változtatás, hogy nyugdíjazáskor, az összegyűlt pénz felvételekor kisebb adót vetnek ki a második pillérből kiutalt összegre, tehát több kerül a jogosult – a hozzájáruló vagy az örökösök – kezébe.
Az Economica.net portál elemzést közölt arról, konkrétan mit is jelenthet ez a majdani haszonélvezők számára. A gazdasági szaklap emlékeztet: a társadalombiztosítási járulék a bruttó bér 20,5 százalékát teszi ki: eddig 16,75% ment az államkasszába (első pillér), 3,75% pedig a kötelező magánnyugdíjalapba (második pillér). Január elsejétől azonban az arány 15,75-4,75%-ra módosul azok esetében, akik a hárompilléres rendszer 2008-as bevezetésekor 35 évesnél fiatalabb alkalmazottak voltak, vagy az azóta eltelt időszakban 35 évesnél fiatalabban kapták meg első munkaszerződésüket. Ők automatikusan a rendszer részeseivé váltak, akkor is, ha nem választottak alapkezelőt: ellenkező esetben véletlenszerűen besorolták őket a programban részt vevő valamelyik pénzintézethez.
A százalékemelés nyilván azt eredményezi, hogy nő a második pillérbe havonta érkező hozzájárulás. Ugyanakkor az alapkezelők arról is értesítették ügyfeleiket, hogy miközben a 2023 végéig érvényben lévő adózási szabályok szerint a nyugdíjba vonulót megillető teljes felgyülemlett összeget megsarcolták, január elsejétől csupán arra a nyereségre vetnek ki adót, melyet a hozzájárulás befektetésével értek el az alapkezelők. Ráadásul a 2000 lej fölötti összegre, ugyanis addig a határig adómentes a profit. Az Economica konkrét példával is szolgál:
Fotó: Borbély Fanni
Mint ismeretes, azért beszélhetünk nyereségről, mert a magánnyugdíjalapok valóban pénzalapokként működnek, ahol a befizetett összeget folyamatosan befektetik, „fialtatják”, miközben tulajdonosa végig a befizető, halála esetén pedig hozzáférhetnek örökösei – nem úgy, mint az egyes pillér esetén.
A kötelező magánnyugdíjalapban lévő pénz a hozzájáruló tulajdona, ám nem férhetünk hozzá nyugdíjba vonulásunk előtt. Törvény garantálja, hogy a magánnyugdíjalapok nem jelenthetnek csődöt, a befizető állampolgárok nem kockáztatnak. Ha valamelyik társaság nehézségekbe ütközne, az általa kezelt pénzeket különleges eljárással más alapkezelőkhöz irányítják. A hozzájárulók nyugdíjazásukkor kétféleképpen juthatnak hozzá a felgyűlt pénzhez: teljes egészében kikérhetik az összeget, vagy havi részletfizetést választanak.
A lehetőséggel eddig élők túlnyomó többsége nyugdíjazásakor előbbi mellett döntött. A magánynyugdíjalap-kezelők tavaly átlagosan mitegy 17 500 lejt fizettek ki (vagy részletekben annyit kell fizetniük) a nyugdíjba vonulóknak második pilléres hozzájárulásuk után. Az összeget annak ismeretében kell „megemészteni”, hogy még csak bő 15 éve működik a rendszer – minél nagyobb, minél hosszabb időszakot fed le a hozzájárulás, annál magasabb a visszafizetett összeg is.
Merthogy már 2016-ban el kellett volna érni a 6 százalékos arányt a magánnyugdíjalap javára. Akkor a mostaninál nagyobb, 5 százalékos volt a második pillér részesedése, ám a Liviu Dragnea vezette kormány „machinációi” nyomán 2017-ben nemhogy növelték, hanem csökkentették. Emiatt másfél évtized elteltével, 2023 végéig csupán 3,75 százalékos volt a hozzájárulás mértéke a kötelező magánnyugdíjalapba, pedig már legalább 6-nál kellett volna tartania a korábban vállalt ütemterv szerint.
Csakhogy az elmúlt 15 évben egyetlen korábbi kormány sem tartotta magát a jó előre leszögezett ütemtervhez. Ennek oka, hogy amennyivel a második pillér nő, annyival zsugorodik az állami alap pénzeszsákja, amelyen egyre ijesztőbb méretű a lyuk. Ám most az uniós finanszírozású országos helyreállítási terv (PNRR) kötelezettségvállalásai között is szerepelt az arány növelése, ezért idéntől már a bruttó fizetés 4,75%-át teszi ki.
Bő két évtized múlva ráduplázhat a nyugdíjba vonulók időskori állami juttatására az akkor már 35 éve „építgetett” második pillér, azaz a kötelező magánnyugdíjalapba folyamatosan utalt hozzájárulás. Viszont ez csak egy optimista forgatókönyv.
A „kiváló üzlet” tényét annak ismeretében kell ízlelgetni, hogy 2022-ben viszont – a második pillér 15 éves történetében először – negatív egyenleg jött ki, tehát egyáltalán nem nőtt az összeg, sőt megfogyatkozott (nagyrészt az energiaválság miatt).
Az sem teljesen mindegy, hogy az alkalmazott pénzét melyik társaság kezeli a részt vevő hét pénzintézet közül, hiszen egyesek jobban, mások kevésbé sikeresen forgatják a pénzt. Ennek ismeretében a hozzájáruló azt is kérvényezheti, hogy más társasághoz kerüljön. Jellemző, hogy sokan nem is tudják, melyik alap kezeli kötelező magánnyugdíjukat. Például tavaly a több mint 8 millió hozzájáruló közül csupán egymillióan rendelkeztek ügyfélfiókkal valamelyik társaságnál, tehát ennyien tudták naprakészen követni számlaegyenlegüket.
Azok számára, akik nem tudják, hová tartoznak, a Pénzügyi Felügyelet létrehozott egy internetes felületet, ahol a név és a személyi azonosító szám (CNP) megadásával kikérhető az alapkezelő neve, aztán pedig az illető társaság honlapján létre lehet hozni egy felhasználói fiókot, mellyel hozzáférhetünk a második pilléres hozzájárulásunkról szóló adatokhoz.
Románia a 89. helyen áll a legvonzóbb munkavállalási célpontok között, ami előrelépés a 2020-as 92. helyhez mérten, ám elmarad a 2018-as 78. helyezéstől – derül ki egy felmérés eredményeiből.
Az év első három hónapjában 2,47 millió vendéget fogadtak a romániai kereskedelmi szálláshelyeken (beleértve a kiadó apartmanokat és szobákat is), 2,4 százalékkal többet a 2023 januárja és márciusa között jegyzettnél.
Az első negyedévben, a nyers adatok alapján 6,4 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom Romániában éves összevetésben – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Bár első hallásra jól hangzik a negatív áramár fogalma, a mélypontra süllyedt fogyasztás és a megújuló energia előretörésének együttes hatása óhatatlanul kedvezőtlenül érintheti a lakossági fogyasztókat is.
Az állami tulajdonban lévő Román Vasúttársaság személyszállító ágazata (CFR Călători) 2024-re 1,026 milliárd lejes veszteséget becsül, ami 464 százalékkal magasabb a 2023. december 31-i szintnél.
A Versenytanács jóváhagyta azt a tranzakciót, amelynek keretében az Intesa Sanpaolo, Olaszország legnagyobb bankja átveszi a First Bank Romániát – adta hírül kedden a Profit.ro gazdasági szakportál.
Stagnált az új autók piaca Romániában az év első négy hónapjában – közölte kedden a romániai autógyártók egyesülete (ACAROM).
Közel 3000 ukrán állampolgár talált munkát Romániában a háború kitörése óta az Országos Munkaerő-elhelyező Ügynökség (ANOFM) közvetítésével.
Idén április végén 4 748 274 nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, 4274-gyel kevesebbet, mint egy hónappal korábban; az átlagnyugdíj 2248 lej volt – közölte vasárnap az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) közzétett adataiból.
Lassú emelkedésbe kezdtek a hónapokig mélyponton álló szalmás gabonafelvásárlási árak, de ennél látványosabb drágulás elé néz a két legkeresettebb olajos növény, a repce és a napraforgó.
szóljon hozzá!