HIRDETÉS
Kiemelte ugyanakkor, hogy az Európai Bizottság Mobilitáspolitikai és Közlekedési Főigazgatósága (DG MOVE) által a minap közzétett, a közlekedési infrastruktúrát – vagyis a vasúti, közúti, vízi, légi, valamint a tömegközlekedést – górcső alá vevő jelentésében Románia az utolsó helyen áll; csak egy tekintetben, a már említett vasúti infrastruktúra terén sikerült előbb végezni a már említett okokból kifolyólag.
A vasúttal kapcsolatos témákban jártas szakember arra is ráirányította a figyelmet, hogy
Romániában az elmúlt 30 évben egyetlen kilométernyi vasúti szakaszt sem villamosítottak,
a megkezdett korszerűsítési munkálatok rendkívül lassú ütemben zajlanak, a 4-es páneurópai folyosó megépítéséhez ugyanakkor szerinte még legalább 15 évre van szükség, „a Rajna–Duna közötti TEN-T Comprehensive teljes, 5500 kilométeres hálózatára pedig csaknem 200 év kell”. Pedig – tette hozzá – minél többen utaznak vonattal, annál kevesebb közlekedési baleset történik. Udrişte egyúttal a környezetvédelmi szempontokat is felhozta érvként annak érdekében, hogy a hatóságok és az emberek figyelmét a vasúti közlekedésre irányítsa.
– fogalmazott Octavian Udrişte, aki szerint megoldást jelentene a helyzetre, ha az áruszállítás minél nagyobb hányada áttevődne a közutakról a vasútra.
Válaszolva az elhangzottakra, Dragoş Titea, a közlekedésügyi minisztérium államtitkára leszögezte: a Román Vasúttársaság infrastruktúráért felelős vállalatának (CFR Infrastructură) nem lehet oka panaszra, mivel a vasúti korszerűsítésre több mint 300 millió eurót ítélt meg a kormány, és egyúttal azt is megígérték, hogy ha sikerül elkölteni az összeget, úgy a költségvetés kiigazításakor még adnak.
