Semjén Zsolt miniszterelnök-helyetes
Fotó: MTI
Magyarország és Románia stratégia érdeke az észak-déli tengely erősítése, a határ menti autópályák kiépítése, a vasúti összeköttetések biztosítása, valamint annak támogatása, hogy magyar-román közös vállalatok ki tudjanak jutni harmadik országok piacaira is – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Magyar-Román Tagozata megalakulásának 20. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen hétfőn Békéscsabán.
2019. november 25., 17:022019. november 25., 17:02
2019. november 25., 17:032019. november 25., 17:03
Semjén Zsolt kifejtette, kulcsfontosságú a Békéscsaba–Arad–Temesvár, valamint a Debrecen–Nagyvárad közti autópályák megépítése, a határok között a vasúti összeköttetés biztosítása. Hozzátette: az Európai Unióban autópályán már el lehet jutni Záhonytól Gibraltárig, legalább ilyen fontos lenne a Balti- és a Fekete-tengert összekötő észak-déli tengely is, ami Magyarország, Románia, Szlovákia és Lengyelország számára is előnyökkel járna. Semjén Zsolt fontosnak nevezte, hogy a magyar–román tagozat húszéves működése révén több közös vállalat is létrejött, de az egymás piacain való megjelenés mellett erősíteni kell, hogy a vállalatok kijussanak harmadik országok piacaira is.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Magyar-Román Tagozata 1999 nyarán alakult meg Békéscsabán azzal a céllal, hogy a határmenti gazdasági kapcsolatokat erősítse. Orosz Tivadar, a Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (BMKIK) elnöke, a tagozat vezetője elmondta, mára valamennyi román régióval van kapcsolatuk, számos határon átnyúló projektet valósítanak meg egyebek mellett a foglalkoztatás terén. Példaként elmondta, Arad megyében egy expo kialakítását segítették, magyar oldalon egy magyar–román üzleti központ jött létre, és kapcsolatban vannak egy nagyváradi egyházi alapítvánnyal is. Orosz Tivadar hangsúlyozta, a kétoldalú kapcsolatokat fellendítette a két ország uniós csatlakozása és a védővámok leépítése; mára Magyarország Németország után Romániába exportál a legtöbbet.
Zákonyi Botond, Magyarország bukaresti nagykövete a rendezvényen elmondta, csaknem 14 ezer magyar részesedésű vállalat van bejegyezve a román piacon, amelyek jegyzett tőkéje eléri az 1,4 milliárd eurót. A két ország közti áruszállítás volumene megközelíti a 8 milliárd eurót, a kereskedelmi kapcsolatokat a 2008-as válság is csak minimálisan tudta visszavetni. „Szorgalmazzuk a határkeresztező kisebb léptékű utak építését, határátkelők megnyitását, továbbá javaslatot tettünk a Budapest–Kolozsvár közti nagysebességű vasútvonal közös megvalósításának vizsgálatára” – húzta alá Zákonyi Botond nagykövet.
Új bel- és külföldi repülőjáratokat jelentett be az AnimaWings, mely immár száz százalékban román tulajdonban van.
Március után áprilisban is 2,6 százalék volt az éves infláció az Európai Unióban, ám Románia már a negyedik egymást követő hónapban a legmagasabb inflációval rendelkező tagállam – derült ki az Eurostat által pénteken közzétett adatsorokból.
Jelentősen nőtt tavaly az autószerelő műhelyekben alkalmazott munkadíj – derül ki a biztosítótársaságok szövetsége (BAAR) által készített elemzésből.
Román állami támogatásból egészíti ki a bukaresti mezőgazdasági minisztérium a gazdáknak nyújtott uniós dotációt. A kormányfő által a napokban aláírt jogszabályok értelmében a romániai gazdák mintegy 400 millió euró többlettámogatásra jogosultak.
Az idei év első három hónapjában 323 tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt importált Románia, 34,5 százalékkal (82 800 toe) többet, mint az előző év azonos időszakában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közölt adataiból.
Jelentős előrelépés történt a csökkentett tömegű, de azonos áron eladott termékek ügyében – jelentette ki Marcel Ciolacu. A miniszterelnök arról is beszélt, hogy a Versenytanács ellenőrzést fog végezni a mosószerek „indokolatlan” drágulása miatt.
Az RCS & RDS elektronikus hírközlési szolgáltató május 15-i hatállyal Digi Romániára változtatta nevét.
A Román Nemzeti Bank (BNR) a korábbi 4,7 százalékról 4,9 százalékra módosította az idei évre szóló inflációs előrejelzését, 2025 végére 3,5 százalékos pénzromlást vár a jegybank – jelentette be szerdán Mugur Isărescu, a központi pénzintézet elnöke.
A vártnál kisebb az érdeklődés a magánszemélyek számára meghirdetett, környezetkímélő autók vásárlását támogató Roncsautó Plusz program iránt, így a fel nem használt összegeket a jogi személyeknek meghirdetett programhoz fogják átcsoportosítani.
Az idei év első három hónapjában meghirdetett több mint 110 000 állásból összesen 37 000 hirdetésben tüntették fel a várható fizetést is – derül ki az eJobs.ro munkaerő-toborzó platform szerdán közzétett elemzéséből.
szóljon hozzá!