A görög kapitulációról szóló szalagcímek ellenére korántsem Görögország volt az, amely megadta magát az euróövezeti csúcson, hanem Németország – írta keddi helyzetértékelésében a Financial Times.
2015. július 14., 16:592015. július 14., 16:59
A londoni gazdasági napilap vezető külpolitikai szemleírója, Gideon Rachman szerint „képtelenség\" görög kapitulációról beszélni, amikor a német kormány adta hozzájárulását – legalábbis elvben – egy újabb többmilliárd eurós görög segélyprogramhoz, és ennek fejében egy olyan görög kormánytól kapott gazdasági reformígéreteket, amely nem titkolja, hogy semmivel nem ért egyet mindabból, amibe éppen most egyezett bele.
Rachman szerint a Sziriza párt vezette görög kormány minden tőle telhetőt el fog követni az általa éppen aláírt egyezség megtorpedózására. „Ha ez német győzelem, nem szeretném látni, hogy milyen a vereség\" – fogalmaz a Financial Times szemleírója.
A német sajtó eközben a berlini vezetésnek a Görögország euróövezeti tagságának megszüntetését (grexit) meglebegtető tárgyalási taktikáját is értékelte a görög válság kezeléséről tartott euróövezeti csúcstalálkozóval kapcsolatban, és a kedden napvilágot látott kommentárokban igen eltérően ítélték meg Angela Merkel kancellár és Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter fellépését.
A Die Welt című konzervatív lapban Thomas Schmid Egy igaz európai címmel közölt esszét, amelyben kiemelte, hogy Schäuble „keményen” és „szenvedélyesen” küzd Európa politikai egységéért, és éppen ezért nem zárja ki a grexit lehetőségét.
Hasonlóan értékelte a grexit lehetőségének felvetését a liberális Süddeutsche Zeitung kommentátora, Christiane Schlötzer is, aki a Kockázatos mentés című írásában kiemelte, hogy Schäuble ugyan magára vonja sokak haragját, de éppen a grexit meglebegtetése volt szükséges „Európa egyben tartásához”, hiszen a pénzügyminisztériumi feljegyzés „betekintést engedett a mélységbe\", amelybe Görögország az euró nélkül zuhanna.
A Spiegel Online hírportál Lélegzetvételnyi szünet című kommentárjában viszont a szerző, Roland Nelles úgy vélte, hogy „Angela Merkelnek, mindenekelőtt pedig Wolfgang Schäublénak sikerült fél Európát Németország ellen fordítani a kemény takarékossági retorikával\", és úgy tűnt, hogy még „Párizs és Berlin alapvető fontosságú partnersége\" is veszélybe kerül, ami „tiszta horror az egyesült Európa számára\".
A baloldali Frankfurter Rundschau szerint az egész megállapodás elhibázott, hiszen az csupán a „kudarcos\" válságkezelő politika folytatását jelenti, és „a cinikusan segítségnek nevezett milliárdos hitelekkel csak korábbi hiteleket váltanak ki\", ami „éppen olyan kevéssé segítség a görög átlagembernek, mint a németnek vagy akárki másnak, kivéve azokat, akik keresnek ezeken a hiteleken\".
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az idei első negyedévben a munkaképes korú – 15 és 64 év közötti – lakosság foglalkoztatási rátája 62,7 százalékos volt, 0,3 százalékponttal alacsonyabb, mint az előző év azonos időszakában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A magánszemélyek június 19-étől igényelhetnek állami támogatást a Környezetvédelmi Alap (AFM) honlapján új gépkocsi vásárlására a 2025-ös roncsautóprogram keretében. Az AFM közzétett egy magyarázó videót az eljárásról.
Az idei első negyedévben a múlt év azonoson időszakához képest 20,6 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában, miközben a nyugdíjasok átlagos száma 4,9 millióra csökkent – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Áprilisban márciushoz képest 44 lejjel, azaz 0,8 százalékkal 5647 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Igen nehéz helyzetbe kerülhet a romániai juhágazat, ha az Európai Bizottság módosítja az élőállat-exportra vonatkozó szabályokat, amellyel gyakorlatilag lehetetlenné tennék a juhoknak a muszlim államokba történő tengeri szállítását.
A romániai bankrendszer hat legnagyobb bankja – kivéve a CEC Bankot, amely csak éves és féléves alapon számol be pénzügyi eredményeiről – 2025 első negyedévében 3,1 milliárd lejes nettó nyereséget ért el.
A 15 és 29 év közötti romániai fiatalok 14,7 százaléka súlyos anyagi és szociális nélkülözésben élt 2024-ben; az európai uniós átlag 5,8 százalék volt – derül ki az Eurostat csütörtökön közzétett adataiból.
Májusban az áprilisi 4,9 százalékról 5,45 százalékra nőtt az éves infláció Romániában, a legjelentősebb mértékű, 7,09 százalékos árnövekedést a szolgáltatási szektorban regisztrálták – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A Cotroceni-palota előtt tüntetnek csütörtökön az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség tagjai, „méltányos adóreformot” követelve, amelyben „a terhek igazságosan oszlanak meg a tőke és a munka között”.
Az eheti harmadik egyeztetés is kudarcba fulladt a Nicușor Dan államfő által kormányzásra felkért pártok között a költségvetési hiány lefaragását célzó intézkedésekről, sőt egyre jobban elfajulóban a vita.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!