Képünk illusztráció
Fotó: Pixabay.com
A Nemzetközi Valutaalap szerint jelentősen romlottak a globális gazdaság 2022. évi kilátásai a szervezet előző, januári előrejelzése óta. Az IMF kedden ismertetett, legfrissebb előrejelzése szerint idén a globális gazdaság 3,6 százalékkal nő a januárban várt 4,4 százalékkal szemben, a jövő évi GDP-növekedési adatot 3,8 százalékról 3,6 százalékra mérsékelte a szervezet.
2022. április 19., 16:572022. április 19., 16:57
Az IMF januárban még azzal számolt, hogy a globális gazdaság az idei második negyedévtől erősödik, mivel a koronavírus új változata, az omikron rövid hatású lesz. A korábbi várakozásokkal ellentétben a kilátások azonban jelentősen romlottak, nagyrészt Oroszország ukrajnai inváziója miatt, amely tragikus humanitárius válságot okoz Kelet-Európában, valamint azokra a szankciókra, amelyek célja a nyomásgyakorlás Oroszországra, hogy szüntesse be a háborút.
A közvetlen humanitárius hatásokon túlmenően a háború jelentősen visszafogja a globális fellendülést és tovább növeli az inflációt. Tavaly 6,1 százalékkal nőtt a globális gazdaság.
A januári, 3,9 százalékos becsléséhez képest 3,3 százalékra rontotta a fejlett országok idei évi és 2,6 százalékról 2,4 százalékra csökkentette a jövő növekedésére vonatkozó várakozását a valutaalap. Az országcsoport hazai összterméke (GDP) 5,2 százalékkal nőtt tavaly.
Az idei németországi növekedési prognózisát 1,7 százalékponttal rontotta 2,1 százalék növekedésre az IMF, a jövő évit viszont 0,2 százalékponttal 2,7 százalékra javította. A német GDP tavaly 2,8 százalékkal nőtt.
Az amerikai gazdaság sem kerülte el a becsült növekedés mérséklését, a januári 4 százalékról 3,7 százalékra, a jövő évit pedig ugyancsak 0,3 százalékponttal, 2,3 százalékra vágta vissza a Nemzetközi Valutaalap. Az amerikai GDP tavaly 5,7 százalékkal nőtt.
A fejlődő országokban 3,8 százalékos növekedést vár az idén az IMF és 4,4 százalékost jövőre. Az idei prognózist 1 százalékponttal, a jövő évi 0,3 százalékponttal rontották a jelentés összeállítói. Az országcsoport GDP-je 6,8 százalékkal bővült tavaly.
India gazdasági növekedési is kisebb lehet a januárban vártnál, de a bővülés csaknem a duplája lesz így is a kínainak. Az idei indiai GDP-növekedési kilátást 0,8 százalékponttal 8,2 százalékra, a jövő évi 0,2 százalékponttal, 6,9 százalékra csökkentette az IMF, miután a tavalyi növekedés 8,9 százalék volt.
Ebbe az országcsoportba tartozik Oroszország, amelynek a GDP-je idén 8,5 százalékkal zsugorodhat a januárban várt 2,8 százalék növekedés helyett, jövőre pedig 2,3 százalék lehet a gazdasági visszaesés a januárban becsült 2,1 százalék bővülést követően. Az orosz GDP tavaly 4,7 százalékkal nőtt.
Az idei forgalom 1 százalékpontos, a jövő évi pedig 0,5 százalékpontos rontás a januári becsléshez képest. A Brent, a Dubai Fateh, és az amerikai WTI nyersolaj árának átlaga 69,07 dollár volt tavaly. Az idén 106,83 dollár, jövőre pedig 92,63 dollár lehet az IMF szerint.
Az euróövezetben idén 5,3, jövőre 2,3 százalék, Japánban az idén 1 százalék, jövőre 0,8 százalék, az Egyesült Államokba pedig idén 7,7 százalék, jövőre 2,9 százalékos inflációra számít az IMF. A fejlődő országokban az idén 8,7 százalékos, jövőre pedig 6,5 százalékos inflációra számít az IMF, az idén 2,8 százalékponttal, jövőre 1,8 százalékponttal magasabbra a januárban jelzettnél.
Tavaly a fejlett országokban 3,1 százakkal, a fejlődő országokban 5,9 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak.
Mindkét ország gazdasági növekedése alacsonyabb lesz a szervezet októberi prognózisában előre jelzettnél.
A Nemzetközi Valutaalap azzal számol, hogy a magyar bruttó hazai termék (GDP) az idén 3,7 százalékkal, jövőre pedig 3,6 százalékkal nő. Az októberi jelentésében még 5,1 százalékos növekedést várt 2022-re az IMF a tavalyi 7,1 százalékos bővülés után.
Az infláció a tavalyi 5,1 százalék után idén 10,3 százalékosra gyorsulhat az októberben várt 3,6 százalékkal szemben; jövőre az ütem 6,4 százalékra lassul az előrejelzés szerint.
Lengyelország az IMF prognózisa szerint az idén a magyarországival megegyező, 3,7 százalékos gazdasági növekedést ér el a tavalyi 5,7 százalék után. Októberben az IMF 5,1 százalékos GDP-növekedést várt 2022-re. Jövőre a lengyel gazdaság növekedése 2,9 százalékra lassulhat. Lengyelországban az infláció a tavalyi 5,1 százalék után idén 8,9 százalék, jövőre 10,3 százalék lehet. A munkanélküliségi ráta a tavalyi 3,5 százalék után idén 3,2 százalékra, jövőre 3 százalékra mérséklődhet.
Az IMF előrejelzése szerint Oroszország GDP-je a tavalyi 4,7 százalékos növekedés után idén 8,5 százalékkal, 2023-ben további 2,3 százalékkal csökkenhet. Az infláció a tavalyi 6,7 százalékot követően az idén 21,3 százalék, jövőre 14,3 százalék lehet. A munkanélküliség a tavalyi 4,8 százalékról idén 9,3 százalékra nő, a ráta jövőre 7,8 százalékra mérséklődik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az idei első negyedévben 2024 hasonló időszakához képest az Európai Unióban 5,7 százalékkal, az euróövezetben 5,4 százalékkal emelkedtek a lakásárak, miután tavaly 4,9, illetve 4,1 százalékos növekedést regisztráltak.
Nagyváradon nyit termelési központot a közel 17 000 alkalmazottat foglalkoztató és évente mintegy 5 milliárd eurós forgalmat bonyolító finn ipari gépgyártó, a Metso – közölte a Profit.ro gazdasági portál.
Májusban 7 százalékkal nőtt a külföldi turisták száma Romániában éves összevetésben – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Ilie Bolojan csütörtök esete kijelentette: Nicușor Dan államfő a kormány beiktatásakor arra kérte őt, hogy tegyen meg mindent az adóemelések elkerülésért, de a költségvetés állapota ezt nem tette lehetővé.
Az OMV Petrom új gázlelőhelyre bukkant Dél-Romániában, a Craiovától 70 kilométerre fekvő Spineni-ben.
Mindenki megkapja a keserű pirulát, de nem egyformán fog fájni – fogalmazta meg Rácz Béla Gergely közgazdász, amikor csütörtökön a Bolojan-kormány által közvitára bocsátott deficitcsökkentő intézkedéscsomagról kérdeztük.
Táncos Barna miniszterelnök-helyettes csütörtöki sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a kormány által javasolt deficitcsökkentő intézkedések nélkül fenntarthatatlanná vált volna a költségvetési hiány.
Ilie Bolojan kormányfő csütörtökön a szakszervezeti szövetségek képviselőivel egyeztetett a Victoria-palotában a deficitcsökkentő intézkedésekről.
A romániai lakosság háromnegyede úgy véli, hogy az elmúlt évben romlott az ország gazdasági helyzete, és csaknem fele szerint romlott az életszínvonaluk. Ezek az INSCOP legfrissebb közvélemény-kutatásának következtetései.
Alighogy Ilie Bolojan miniszterelnök szerdán délután ismertette a tavalyi 9,3 százalékos költségvetési hiány lefaragására kidolgozott gazdasági megszorító intézkedéseket, azok máris bírálatok kereszttüzébe kerültek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!