Fotó: Kisréti Zsombor
Romániában 1000 lejből közel 250 lejt költenek élelmiszerre egy hónapban az emberek, ezzel az ország első az Európai Unióban abban a tekintetben, hogy az emberek a jövedelmük mekkora hányadát fordítják élelmiszer-vásárlásra – derül ki az Eurostat legfrissebb, 2021-re vonatkozó adataiból.
2023. február 02., 11:352023. február 02., 11:35
A statisztika szerint tavaly az EU háztartásai összesen 1035 milliárd eurót költöttek élelmiszerre és nem szeszes italokra, ami az EU teljes bruttó hazai termékének 7,1 százaléka.
Ez a háztartások összkiadásainak 14,3 százaléka, ami kevesebb, mint a 2020-as 14,8 százalék.
Észtországban a jövedelem 19,9, Lengyelországban és Szlovákiában 19,6 százaléka megy el élelmiszerre.
A szakértők szerint az ok egyrészt az alacsony jövedelmekben, másrészt pedig a jelentős mértékű élelmiszer-pazarlásban keresendő.
A legkisebb az arány Írországban (8,3 százalék), Luxemburgban (9,0), Ausztriában (10,9), illetve Dániában és Németországban – mindkettőben 11,8.
Magyarországon az arány 17,8 százalék.
2020-hoz képest két tagállam kivételével minden uniós országban csökkent az élelmiszerre költött pénz aránya a jövedelemhez képest, a két kivétel Lengyelország és Szlovákia, ahol nőtt az arány.
A legnagyobb csökkenést Görögországban, Litvániában, Horvátországban, Észtországban és Szlovéniában jegyezték. Romániában 0,5 százalékos a csökkenés.
Azt is megvizsgálták, mennyit költöttek a háztartások alkoholra tavaly.
A legtöbbet Lettországban költötték alkoholra: a jövedelem 5 százalékát. A második szintén egy balti állam: Észtország 4,7 százalékkal. A további sorrend: Lengyelország (3,7 százalék), majd Litvánia és Csehország következik, egyaránt 3,6 százalékkal.
A legkevesebbet Görögországban és Olaszországban költötték alkoholra, az arány mindkét ország esetében 1 százalék. Hollandiában 1,4, Spanyolországban 1,4 százalék az arány.
Románia a maga 2,5 százalékával meghaladja az 1,8 százalékos EU-s átlagot, ez az arány ugyanakkor megegyezik a tavalyelőttivel.
A jelzáloghitelt igénylők vagy felvevők mintegy 63 százaléka 2010 után elkészült vagy még épülő lakásokat választ, 40 százalékuk multinacionális vállalatnál dolgozik – derül ki egy friss elemzésből.
A kormány szerdai ülésén kiegészíti 100 millió lejjel a gazdasági minisztérium költségvetését; az összeget a Start-up Nation programra fordítják.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) október 16–29. között 546 172 gazdának utalta át a mezőgazdasági támogatások előlegét.
A Dante International céget az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) összesen 439 500 lejes bírsággal sújtotta 2024. január 1. és szeptember 1. között, a fogyasztók által benyújtott panaszok, illetve az intézmény ellenőrzései nyomán.
Bár előre sejteni lehetett, hogy az idei választási szuperévben minden eddiginél nagyobb összegeket emészt fel a folyamatos kampányadakozás, a becsültnél is több pénzt költött el a kormány – vallja Bálint Csaba, a BNR igazgatótanácsának régi-új tagja.
Bár az utóbbi hónapokban nőtt a betétdíjas csomagolások visszaváltási aránya, az éves átlag azt mutatja, hogy az összes csomagolás több mint fele a hulladéklerakóban vagy a természetben végzi.
Az első munkagépek már elkezdték a munkát a Nagyszeben és Fogaras között épülő, A13-as jelzésű leendő autópálya nyomvonalán – jelentette be az országos közútkezelő vállalat (CNAIR) közút- és hídkarbantartó főosztályának (DRDP) Brassó megyei kirendeltsége.
Marcel Ciolacu kormányfő hétfőn ismételten leszögezte, hogy nem emelik jövőre az általános forgalmi adó (áfa/TVA) szintjét.
A gáz- és villamosenergia-árak idén télen nem lesznek magasabbak a tavalyi év azonos időszakához képest, mivel az energiaár-sapka 2025. április elsejéig érvényes – jelentette ki hétfőn egy konferencián Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.
A kormány ezen a héten elfogadja a bruttó minimálbért 4050 lejre emelő jogszabályt – jelentette be hétfőn Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!